Mit lép a NATO, ha Aszad a török offenzíva ellen vonul?

2019.10.14. 10:41 Módosítva: 2019.10.14. 10:45

A Törökországgal szembeni fegyverembargót emlegette lehetséges megoldásként Josep Borrel spanyol és Didier Reynders belga külügyminiszter is az Európai Unió Tanácsának hétfői ülése előtt Luxemburgban. Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország már a múlt hét végén leállították a fegyverszállításokat Törökországba.

A szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a múlt héten indított offenzívában a kurdok által lakott Észak-Szíriában hajtott végre.  A katonai művelet hétfőn légitámadással   kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt  a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére , hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”.

A kurdok beszámolói szerint vasárnap az Iszlám Állam családtagjait őrző táborokból 700-800 ember kiszabadult, ezért a kurdok  alkura kényszerültek Bassár el-Aszad szíriai vezetővel. Az állítólag orosz közvetítéssel létrejött megállapodásban Manbídzs és Kobani határvárosokat feladják cserébe azért, hogy Damaszkusz segítsen a törököket megállítani.

„Ez egy elképesztően bonyolult helyzetet eredményez, mivel Törökország a NATO-tagja, így ha Aszad Törökország ellen fordul, akkor felmerül a katonai szövetség kollektív védelmi kötelezettsége” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az újságíróknak hétfő reggel. Arra utalt, hogy

miközben az EU nyomást akar gyakorolniErdoğanra egy általuk elítélt katonai akció miatt,azoknak az uniós országoknak, amelyek egyben NATO-tagok is, Törökország katonai szövetségesük is, akit támadás esetén meg kell védeniük.

Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta, hogy Törökország veszélyezteti a régió biztonságát, de arról is beszélt, hogy továbbra is fontos a párbeszéd a török kormánnyal. A politikusok többsége nagyon óvatosan fogalmazott: a szankciók lehetőségéről beszéltek, és az újságírók célzásai ellenére sem voltak hajlandóak a török hadműveletet minősíteni, például azzal, hogy megszállásnak nevezik. 

Egyedül a szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajčák ütött meg kicsit élesebb hangot, de az üzenete elsősorban a kollégáinak szólt: „Európának ki kell állnia az értékei mellett."

Az uniós külügyminiszterek a szíriai helyzet megoldásai mellett egy sor más európai kérdést is megvitatnak, például a brexitfolyamat állását. A végső döntést azonban az európai állam- és kormányfők hozzák majd meg a hét második felében tartott csúcstalálkozójukon.