Mit lép a NATO, ha Aszad a török offenzíva ellen vonul?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Japán készül a Fudzsi-hegy kitörésére
- Ha Donald Trump győz, akkor hogyan változik az amerikai migrációs politika?
- Az Obama házaspár is támogatja Kamala Harrist az amerikai elnökválasztáson
- 18+A történelem legördögibb gyilkossága: megnyúzta, megfőzte, majd tálalta a gyerekeinek a szeretőjét egy ausztrál asszony
- Tűzijátékraktárak robbantak fel Bulgáriában, több ember megsérült
- Elon Musk: Készen állok, hogy szétrúgjam Mark Zuckerberg seggét
- Elfogták minden idők leghatalmasabb drogbáróját
- Közösen vadászik Kim Dzsongun hackerhadseregére Nagy-Britannia, Amerika és Dél-Korea
- Az extrém hőség elleni cselekvést sürgetett az ENSZ az országoktól
- Kamala Harris: Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen
A Törökországgal szembeni fegyverembargót emlegette lehetséges megoldásként Josep Borrel spanyol és Didier Reynders belga külügyminiszter is az Európai Unió Tanácsának hétfői ülése előtt Luxemburgban. Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország már a múlt hét végén leállították a fegyverszállításokat Törökországba.
A szankciók azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a múlt héten indított offenzívában a kurdok által lakott Észak-Szíriában hajtott végre. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolt a szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére , hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”.
A kurdok beszámolói szerint vasárnap az Iszlám Állam családtagjait őrző táborokból 700-800 ember kiszabadult, ezért a kurdok alkura kényszerültek Bassár el-Aszad szíriai vezetővel. Az állítólag orosz közvetítéssel létrejött megállapodásban Manbídzs és Kobani határvárosokat feladják cserébe azért, hogy Damaszkusz segítsen a törököket megállítani.
„Ez egy elképesztően bonyolult helyzetet eredményez, mivel Törökország a NATO-tagja, így ha Aszad Törökország ellen fordul, akkor felmerül a katonai szövetség kollektív védelmi kötelezettsége” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az újságíróknak hétfő reggel. Arra utalt, hogy
Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta, hogy Törökország veszélyezteti a régió biztonságát, de arról is beszélt, hogy továbbra is fontos a párbeszéd a török kormánnyal. A politikusok többsége nagyon óvatosan fogalmazott: a szankciók lehetőségéről beszéltek, és az újságírók célzásai ellenére sem voltak hajlandóak a török hadműveletet minősíteni, például azzal, hogy megszállásnak nevezik.
Egyedül a szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajčák ütött meg kicsit élesebb hangot, de az üzenete elsősorban a kollégáinak szólt: „Európának ki kell állnia az értékei mellett."
Az uniós külügyminiszterek a szíriai helyzet megoldásai mellett egy sor más európai kérdést is megvitatnak, például a brexitfolyamat állását. A végső döntést azonban az európai állam- és kormányfők hozzák majd meg a hét második felében tartott csúcstalálkozójukon.
Rovataink a Facebookon