Párizs egyelőre hallani sem akar a csatlakozási tárgyalásokról Albániával és Észak-Macedóniával

További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Megszúrtak egy férfit a berlini holokauszt-emlékműnél, hajtóvadászat indult
- 18+Drogfüggő édesanya ölte meg két gyermekét Londonban
- Kreml: A Trump-kormányzat nem oroszbarát álláspontot képvisel
- A bécsi Védelmi Akadémia kutatója szerint Európának fel kell készülnie a legrosszabbra
- Megszólaltak Ferenc pápa orvosai: nincs túl a veszélyen a katolikus egyházfő
- Részleteket árult el Vlagyimir Putyin a mindenkit lázban tartó rakétájáról
- Az ukránok harcolni fognak a végsőkig, ezen Trump nyilatkozatai nem változtatnak
- 18+IDF: puszta kézzel gyilkolták meg a Hamász terroristái az elrabolt Bibasz testvéreket
- Ferenc pápa bizalmasa szerint bármikor dönthet a lemondásáról a katolikus egyházfő
- A világhírű filozófus szerint Donald Trump lépése miatt Vlagyimir Putyin egész Ukrajnát bekebelezheti
Az uniós miniszterek Luxemburgban tárgyaltak arról, hogy megkezdődhetnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Franciaország már a tárgyalások előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni a tárgyalások megindítását, mert Párizs nem tartja elégségesnek a két ország reformjait. Szerintük az Európai Uniónak épp elég problémája van a két balkáni ország nélkül is, ahol a korrupció és bűnözés aránya magasnak számít a többi EU-s országhoz képest. Emellett a francia Európa-ügyi miniszter Amélie de Montchalin szerint
Európának meg kell reformálnia a csatlakozási folyamatot, a tagsággal kapcsolatos tárgyalások „végtelen szappanoperája” előtt.
Ezzel a franciák egyre inkább elszigetelik magukat az EU-n belül, ugyanis a többi tagállam késznek mutatkozott arra, hogy elindítsák a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, csak Hollandia, Dánia és Spanyolország emelt kifogásokat Albániával szemben. Németország és Finnország kompromisszumot is javasolt: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de csak egy bizonyos idő elteltével, sőt, az is elhangzott, hogy a két országról külön is szavazhatnának.
Az Európai Bizottság már a múlt évben jelezte, hogy az ő értékelésük szerint Albánia és Észak-Macedónia teljesíti a csatlakozási feltételeket, de a szavazást a tagállamok szintjén már kétszer el kellett halasztani néhány tagország ellenállása miatt. Minden tagállam szavazata szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a belépési tárgyalásokat, tehát egyedül Franciaország is vétózhat.
A franciák inkább mélyítenék az integrációt a bővítés helyett
A francia álláspontra a „bővítési fáradtság” jellemző: egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy már a 2004 óta történt bővítések is túl nagyszabásúak voltak, és túl hamar történtek. Ezzel arra is utalnak, hogy két új tagállam ellen is 7. cikk szerinti eljárás indult, és nagy arányban derült fény visszaélésekre az uniós támogatásokkal a 2004-ben csatlakozott országokban.
A franciák tartanak attól, hogy az új tagállamokkal az EU túlságosan „felhígul”, és elfordul a figyelem az integráció elmélyítésétől. Minél több tagja van az EU-nak, egyre nehezebb közös nevezőre jutni, melyre az is példa volt a napokban, amikor Magyarország egy ideig blokkolta az EU közös elítélő nyilatkozatát a török offenzíva esetében.
A németek szerint nem csak a Nyugat-Balkán, de az EU is sokat veszíthet
A német és az olasz fél értetlenül reagált a fejleményekre, szerintük a francia elutasítás rossz hatással lesz a tagjelölt államokra, ahol a tagság valós kilátásai nélkül például a jogállamiság megerősítéséhez szükséges reformok is akadozni fognak. Emellett a német álláspont szerint az EU számára is veszteséggel jár, ha elzárkóznak az új tagjelöltek elől:
az uniós cselekvőképesség hiányában más nagyhatalmak fognak terjeszkedni a régióban.
Több ország térnyerése is érezhető: Oroszország dezinformációs kampányokat folytat, Kína autópályákat épít, amivel erősen eladósítja a célországokat, a Perzsa-öböl menti országok pedig iszlamista csoportokat pénzelnek Boszniában.
A német iparnak is hasznára válna egy újabb keleti bővítés: a kelet-közép európai munkaerőhiány és növekvő bérek miatt a német összeszerelő cégek olcsóbb célországok után nézhetnének egy jövőbeni uniós bővítés után.
Ha az EU nem jön, ők majd csinálnak valami hasonlót
Október elején Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia miniszterelnökei a vajdasági Újvidéken megállapodtak egy országaik közti mini schengen létrehozásáról. Az uniós schengeni övezetet vették példának. Többek között azt javasolták, hogy a három balkáni ország polgárai személyazonossági igazolvánnyal is utazhassanak majd a másikhoz 2021-től. A csoportosulás nyitott a többi, nem uniós nyugat-balkáni ország számára is. A miniszterelnökök leszögezték, hogy ez nem kísérlet egy új Jugoszláva megalakítására, és a mini schengen nem helyettesítheti az EU-s integrációt, mely mindhárom országnak prioritás marad.

Észak-Macedónia sokat letett az asztalra
Évtizedes vitát zárnának le az ország átnevezésével
A záporozó álhírek közepette a függetlenedés óta a legfontosabb népszavazást tartják Macedóniában. Az országnak új neve lehet, de a valódi cél az EU- és NATO-tagság. A kialkudott folyamat ellen Görögországban is több tízezres tüntetések voltak, sokan nem akarnak engedni a makedón örökségből.
Észak-Macedóniának különösen keserű lehet az elutasítás, hiszen csak emiatt a döntés miatt még az ország nevét is megváltoztatták. Majdnem harminc évig folyt a névvita
Macedónia és Görögország között az egykori jugoszláv köztársaság neve miatt. A 2018-as történelmi jelentőségű Preszpa-megállapodás vetett véget a névvitának. Bár a megállapodás lakossági szinten népszerűtlen mindkét országban, Észak-Macedónia elérte vele a célját : Görögország valóban nem vétózta meg, hogy a balkáni ország elkezdje csatlakozási tárgyalásait az EU-val.
Bulgáriával is voltak olyan vitái Észak-Macedóniának, melyek az ország uniós ambícióit veszélybe sodorhatták volna. Bulgária egy húsz pontból álló, kemény feltételekkel teli listát küldött Észak-Macedóniának, azzal az üzenettel, hogy ha az egykori jugoszláv köztársaság teljesíti a feltételeket, számíthat Szófia pozitív értékelésére a csatlakozási tárgyalások végén. Főként történelmi, kisebbségi és nyelvi vitákról van szó a két ország között: különösen megosztó Bulgária nézete, miszerint a macedón nyelv a bolgár egyik dialektusa. Végül a bolgár parlament csütörtökön megszavazta, hogy támogatni fogják a csatlakozási tárgyalások elkezdését Észak-Macedóniával.
A V4-ek határozottan bővítéspártiak
A visegrádi országok az egyik legelkötelezettebbek a nyugat-balkáni országok EU-s tagsága mellett. A V4-es külügyminiszterek kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben sürgették a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A külügyminiszterek szerint az EU-tagság egyrészt felgyorsítaná a szükséges reformokat a nyugat-balkáni országokban, másrészt növelné az életszínvonalat is ezekben az államokban.
Jelenleg Szerbia áll a legközelebb a rendes EU-s tagsághoz, ők már 2014-ben elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Kijelölt céljuk 2025-re csatlakozni az EU-hoz, de a Koszovóval való feszült viszony miatt ez a céldátum is kitolódhat. A szerb példa mutatja, hogy a csatlakozási tárgyalások elkezdésétől rögös út vezet a tagállammá válásig, egy ilyen folyamat több évig is eltarthat. A tárgyalások elkezdésekor egy átvilágítási folyamat a következő lépés, amelyben az EU azt vizsgálja, milyen lépéseket tett az aspiráns ország afelé, hogy képes legyen betartani a szerteágazó uniós előírásokat a jogi rendszer átalakításától a belső piacba való integrálódásig.
(Borítókép: Edi Rama albán miniszterelnök beszél Emmanuel Macron francia miniszterelnöknek az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón 2018 május 17-én. - fotó: Darko Vojinovic / AFP)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Amerika kijelentette, Európa nem vesz részt az ukrajnai béketárgyalásokon
Ennek Volodimir Zelenszkij és az Európai Unió sem örülhet.
február 15., 18:17
- Külföld
Meghalt Gerhart Baum, az NSZK egykori belügyminisztere
A politikus és jogtudós 92 éves volt.
február 15., 17:58
- Külföld
Puntföldtől a Vatikánig, avagy hogyan lett Észak-Szomália az Iszlám Állam egyik globális központja
Az Iszlám Állam Afrikában vetette meg lábát, de onnan is könnyedén eléri Európát.
február 15., 19:45
- Külföld
Hiába a hatalmas erdőtüzek, mégsem ad több pénzt a megelőzésre az amerikai kormány
A spórolás nagy úr a Trump-adminisztrációnál.
február 15., 18:13
- Külföld
Egy asszony és kétéves kislánya belehalt a müncheni gázolásban elszenvedett sérüléseibe
A támadó azt mondta, Allah adta neki a parancsot, hogy hajtson a tömegbe.
február 15., 19:41
- Külföld
Dél-Koreában épül a világ első lebegő városa
Csúcstechnológiás alternatív lakhatási megoldást jelent a tengerszint emelkedésével fenyegetett országoknak.
február 15., 20:41
- Mindeközben
Nevetséges, mondta az eladó, miután a Kincsvadászok nem akartak milliókat fizetni műtárgyáért
tegnap, 17:27
- Címlapon
Meredek pletykák kaptak szárnyra Tiborcz Istvánról, akit fantomnak neveztek egy osztrák lapban
Az Index megkeresésére cáfolta a híreszteléseket a BDPST Group.
tegnap, 17:42
- Mindeközben
Gáspár Győző szeretné bebizonyítani, hogy igenis tud énekelni: Andrea Bocelli leszek
tegnap, 16:30
- Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson
A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.
február 16., 07:02
- Külföld
The Guardian: a hétfői párizsi csúcson Ukrajna automatikus NATO-tagságáról tárgyalnak majd
február 16., 05:56
- Külföld
Kína is ott akar ülni az asztalnál, amikor Ukrajna sorsáról döntenek
Peking már csak egy csésze teát kér.
február 15., 16:02
- Külföld
DNS-vizsgálat állapította meg, hogy csalás volt a vért könnyező Szűz Mária-szobor
Egy ügyvéd azonban nem zárta ki, hogy csoda történt: „Ki tudja? Ismerik Szűz Mária DNS-ét?”
február 15., 12:38
- Külföld
Több tízezren tüntettek a szerb kormány ellen
Az országban a novemberi újvidéki tragédia óta folyamatosak a tiltakozások.
február 16., 06:38
- Külföld
„A NATO-ra sokkal nagyobb szükségünk van, mint valaha”
Erős állításokat fogalmaztak meg az orosz elnökkel szemben a Müncheni Biztonsági Konferencián.
február 15., 15:19
- Mindeközben
Bálint Antónia elárulta, miért vállalta el a Farm VIP-t: „Kérdeztétek sokan, hogy kellett-e ez nekem?”
tegnap, 14:11
- Címlapon
Donald Trump: Putyin szeretne megállapodást kötni a háborúról, pedig megszerezhetné egész Ukrajnát
tegnap, 06:04
- Mindeközben
Idilli fotókat mutatott eljegyzéséről Gelencsér Tímea: „Az életben az egyik legnehezebb feladatunk megtalálni a párunkat”
tegnap, 13:04
- Külföld
Nyomozók szerint szándékos, iszlamista támadás volt a müncheni gázolás
Az elkövető a gázoláskor Allahu Akbart kiáltott.
február 15., 06:58
- Külföld
Videón, ahogy angolról angolra fordítanak Donald Trumpnak
Az amerikai elnök nem értette az indiai akcentust.
február 15., 12:05
- Külföld
Magyarország blokkolhatta az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokat
A magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmét várja el Kijevtől.
február 15., 12:30
- Külföld
Zelenszkij Vance alelnökkel tárgyalt, közös amerikai-ukrán béketervet és biztonsági garanciákat kér
Az ukrán elnök csak bizonyos feltételekkel ülne le tárgyalni Putyinnal.
február 15., 11:38
- Címlapon
Megszólalt Ruszin-Szendi Romulusz a 928 milliós szolgálati villája ügyében
Sem a saját monogramos üvegre, sem a 31 milliós növénybeszerzésre nem adott magyarázatot.
tegnap, 18:59
- Külföld
Nem tudják eladni a megbuktatott Nobel-békedíjas vezető házát
Először 140 millió dolláros minimáláron hirdették meg, már a harmadik kísérlet fulladt kudarcba.
február 15., 12:22
- Címlapon
Puzsér Róbert: Bizarr látványt nyújt Magyar Péter, amint megretten Rogán Antaltól
Az anyagi kár több tíz millió forintos nagyságrendű.
tegnap, 20:56
- Mindeközben
Emlékszik még Mészáros János Elekre? Így él most a Csillag születik győztese
tegnap, 12:04
- Külföld
Újabb hírek érkeztek Ferenc pápa állapotáról
A katolikus egyházfő közelgő programjait lemondták.
február 15., 09:43
- Külföld
Volodimir Zelenszkij: Vlagyimir Putyin Donald Trumpot csak egy kelléknek használja
Kemény szavakkal kritizálta amerikai kollégáját az ukrán elnök, aki az európai vezetőket is élesen bírálta.
február 15., 12:12
- Külföld
Folytatódott az izraeli túszok szabadon engedése, 369 palesztin fogolyért cserébe három túszt engedett szabadon a Hamász
Rajtuk kívül még további 73 elhurcolt ember van a terrorszervezet fogságában.
február 15., 10:37
- Címlapon
Megszúrtak egy férfit a berlini holokauszt-emlékműnél, hajtóvadászat indult
Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
tegnap, 21:31
Rovataink a Facebookon