Párizs egyelőre hallani sem akar a csatlakozási tárgyalásokról Albániával és Észak-Macedóniával

Az uniós miniszterek Luxemburgban tárgyaltak arról, hogy megkezdődhetnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Franciaország már a tárgyalások előtt kijelentette, hogy meg fogja vétózni a tárgyalások megindítását, mert Párizs nem tartja elégségesnek a két ország reformjait. Szerintük az Európai Uniónak épp elég problémája van a két balkáni ország nélkül is, ahol a korrupció és bűnözés aránya magasnak számít a többi EU-s országhoz képest. Emellett a francia Európa-ügyi miniszter Amélie de Montchalin szerint

Ezzel a franciák egyre inkább elszigetelik magukat az EU-n belül, ugyanis a többi tagállam késznek mutatkozott arra, hogy elindítsák a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, csak Hollandia, Dánia és Spanyolország emelt kifogásokat Albániával szemben. Németország és Finnország kompromisszumot is javasolt: kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, de csak egy bizonyos idő elteltével, sőt, az is elhangzott, hogy a két országról külön is szavazhatnának.

Az Európai Bizottság már a múlt évben jelezte, hogy az ő értékelésük szerint Albánia és Észak-Macedónia teljesíti a csatlakozási feltételeket, de a szavazást a tagállamok szintjén már kétszer el kellett halasztani néhány tagország ellenállása miatt. Minden tagállam szavazata szükséges ahhoz, hogy elkezdjék a belépési tárgyalásokat, tehát egyedül Franciaország is vétózhat.  

A franciák inkább mélyítenék az integrációt a bővítés helyett

A francia álláspontra a „bővítési fáradtság” jellemző: egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy már a 2004 óta történt bővítések is túl nagyszabásúak voltak, és túl hamar történtek. Ezzel arra is utalnak, hogy két új tagállam ellen is 7. cikk szerinti eljárás indult, és nagy arányban derült fény visszaélésekre az uniós támogatásokkal a 2004-ben csatlakozott országokban.

A franciák tartanak attól, hogy az új tagállamokkal az EU túlságosan „felhígul”, és elfordul a figyelem az integráció elmélyítésétől. Minél több tagja van az EU-nak, egyre nehezebb közös nevezőre jutni, melyre az is példa volt a napokban, amikor Magyarország egy ideig blokkolta az EU közös elítélő nyilatkozatát a török offenzíva esetében.

A németek szerint nem csak a Nyugat-Balkán, de az EU is sokat veszíthet

A német és az olasz fél értetlenül reagált a fejleményekre, szerintük a francia elutasítás rossz hatással lesz a tagjelölt államokra, ahol a tagság valós kilátásai nélkül például a jogállamiság megerősítéséhez szükséges reformok is akadozni fognak. Emellett a német álláspont szerint az EU számára is veszteséggel jár, ha elzárkóznak az új tagjelöltek elől:

Több ország térnyerése is érezhető: Oroszország dezinformációs kampányokat folytat, Kína autópályákat épít, amivel erősen eladósítja a célországokat, a Perzsa-öböl menti országok pedig iszlamista csoportokat pénzelnek Boszniában.

A német iparnak is hasznára válna egy újabb keleti bővítés: a kelet-közép európai munkaerőhiány és növekvő bérek miatt a német összeszerelő cégek olcsóbb célországok után nézhetnének egy jövőbeni uniós bővítés után.

Ha az EU nem jön, ők majd csinálnak valami hasonlót

Október elején Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia miniszterelnökei a vajdasági Újvidéken megállapodtak egy országaik közti mini schengen létrehozásáról. Az uniós schengeni övezetet vették példának. Többek között azt javasolták, hogy a három balkáni ország polgárai személyazonossági igazolvánnyal is utazhassanak majd a másikhoz 2021-től. A csoportosulás nyitott a többi, nem uniós nyugat-balkáni ország számára is. A miniszterelnökök leszögezték, hogy ez nem kísérlet egy új Jugoszláva megalakítására, és a mini schengen nem helyettesítheti az EU-s integrációt, mely mindhárom országnak prioritás marad.

Észak-Macedónia sokat letett az asztalra    

Észak-Macedóniának különösen keserű lehet az elutasítás, hiszen csak emiatt a döntés miatt még az ország nevét is megváltoztatták. Majdnem harminc évig folyt a névvita

 Macedónia és Görögország között az egykori jugoszláv köztársaság neve miatt. A 2018-as történelmi jelentőségű Preszpa-megállapodás vetett véget a névvitának. Bár a megállapodás lakossági szinten népszerűtlen mindkét országban, Észak-Macedónia elérte vele a célját : Görögország valóban nem vétózta meg, hogy a balkáni ország elkezdje csatlakozási tárgyalásait az EU-val.

Bulgáriával is voltak olyan vitái Észak-Macedóniának, melyek az ország uniós ambícióit veszélybe sodorhatták volna. Bulgária egy húsz pontból álló, kemény feltételekkel teli listát küldött Észak-Macedóniának, azzal az üzenettel, hogy ha az egykori jugoszláv köztársaság teljesíti a feltételeket, számíthat Szófia pozitív értékelésére a csatlakozási tárgyalások végén. Főként történelmi, kisebbségi és nyelvi vitákról van szó a két ország között: különösen megosztó Bulgária nézete, miszerint a macedón nyelv a bolgár egyik dialektusa. Végül a bolgár parlament csütörtökön megszavazta, hogy támogatni fogják a csatlakozási tárgyalások elkezdését Észak-Macedóniával.

A V4-ek határozottan bővítéspártiak

A visegrádi országok az egyik legelkötelezettebbek a nyugat-balkáni országok EU-s tagsága mellett. A V4-es külügyminiszterek kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben sürgették a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A külügyminiszterek szerint az EU-tagság egyrészt felgyorsítaná a szükséges reformokat a nyugat-balkáni országokban, másrészt növelné az életszínvonalat is ezekben az államokban.

Jelenleg Szerbia áll a legközelebb a rendes EU-s tagsághoz, ők már 2014-ben elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Kijelölt céljuk 2025-re csatlakozni az EU-hoz, de a Koszovóval való feszült viszony miatt ez a céldátum is kitolódhat. A szerb példa mutatja, hogy a csatlakozási tárgyalások elkezdésétől rögös út vezet a tagállammá válásig, egy ilyen folyamat több évig is eltarthat. A tárgyalások elkezdésekor egy átvilágítási folyamat a következő lépés, amelyben az EU azt vizsgálja, milyen lépéseket tett az aspiráns ország afelé, hogy képes legyen betartani a szerteágazó uniós előírásokat a jogi rendszer átalakításától a belső piacba való integrálódásig.

(Borítókép: Edi Rama albán miniszterelnök beszél Emmanuel Macron francia miniszterelnöknek az  EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón 2018 május 17-én. - fotó: Darko Vojinovic / AFP)