- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- európai tanács
- jean-claude juncker
- emmanuel macron
- albánia
- észak-macedónia
Az IMF-től igazolt elnököt az Európai Központi Bank
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Orbán Viktor örülhet, előretört a német szövetségese, történelmi vereséget szenvedtek Olaf Scholzék
- Volodimir Zelenszkij kész lemondani az elnöki székről, és Orbán Viktornak is üzent
- Bombafenyegetést jelentettek egy American Airlines-járaton, Rómában szakítja meg útját
- Négy embert őrizetbe vettek a mulhouse-i késelés ügyében
- Nem bíznak az amerikai védelemben: saját nukleáris elrettentő erőt dolgozna ki Európa
- Recep Tayyip Erdogan keményen beszólt Donald Trumpnak
- Ünnepeivel Kínához közeledik a polgárháború által sújtott ország
- A kancellár és az ellenzéki vezetők is leadták voksukat a német választásokon
- Kórházi ágyáról írt levelet Ferenc pápa
- A Hamász átadási ceremóniája miatt Izrael leállította a palesztin foglyok szabadon bocsájtását
Megerősítették az európai állam- és kormányfők Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján. A korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját betöltő francia jogász november 1-jén veszi át Mario Draghitól az EKB-elnöki feladatokat, és a következő nyolc évben fogja felügyelni az eurózóna pénzügyeit és gazdasági stabilitását.
Nem, nem, nem-nem, nem-nem
Ezt mondta tavaly Christine Lagarde arra, hogy lenne-e az Európai Központi Bank elnöke. Mégis ő lett a merőben szokatlan jelölt. Bár a közvélemény az Európai Bizottság új elnökével van elfoglalva, Lagarde-nak nagyobb befolyása lehet.
Az európai vezetők csütörtök kora délután ültek tárgyalóasztalhoz, és éjjel 2-kor álltak fel onnan. Az EU és a brit kormány újabb brexitmegállapodását még a vacsora előtt jóváhagyták, de nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy megkezdjék-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ahogy azt sejteni lehetett, a bővítést ellenző Emmanuel Macron francia elnök konfliktusba keveredett Angela Merkel német kancellárral és az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal is. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki Észak-Macedóniát támogatta volna, de Albániát nem, abba belement volna, hogy a két államról külön-külön szavazzanak.
Végül abban sem tudtak megállapodni, hogy mikor veszik ismét napirendre a bővítést. Franciaország előbb az egész csatlakozási folyamatot szeretné megreformálni. A pénteki ülés előtt több európai vezető is csalódottan nyilatkozott. „Az európaiságról beszélünk, de mit jelent az európaiság, ha nem akarjuk ezt terjeszteni és kibővíteni az EU-t?" – tette fel a költő kérdést Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök az újságíróknak. A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy „néhány gazdag ország szegte meg az Albániának és Észak-Macedóniának" adott ígéretét.
Az Európai Tanács péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozata megismételte az uniós külügyminiszterek hétfői figyelmeztetését: Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.
Fél napig tartott a tűzszünet: kórházat ágyúznak a törökök Szíriában
Tizenhárom órával az amerikai-török tűzszüneti megállapodás után került ágyútűz alá egy szíriai város.
Rovataink a Facebookon