Bebörtönzött ujgur jogvédő kapta a Szaharov-díjat

Az Európai Unió emberi jogi díját idén az ujgur közgazdász és emberjogi aktivista, Ilham Tohti kapta. A csütörtökön odaítélt Szaharov-díjat az Európai Parlament üzenetnek szánja Kínának, hogy tartsa tiszteletben ennek az ujgur kisebbség jogait, engedje szabadon Tohtit, és számolja fel átnevelő táborait Kínában. A többi jelölt között ott volt a meggyilkolt brazil aktivista Marielle Franco és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azzal indokolta, hogy a Szaharov-díjat Ilham Tohtinak ítélték oda, hogy az aktivista egész életét az ujgur kisebbség jogai védelmének szentelte. Annak ellenére, hogy a békés együttélésért küzdött, egy kétnapos kirakatperben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Kínában 2014-ben. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Az ujgurok egy türk nyelvet beszélő, többségében muszlim vallású kisebbség, akik Kína északkeleti részén élnek. Kína 1949 után újra elfoglalta a rövid életű Kelet-Turkesztánt, és azóta egyre nagyobb méreteket ölt a han kínaiak betelepítése a tartományba. Az elmúlt években az ujgur tartományban megnőtt a feszültség az ujgurok és a han kínaiak között. Kína tart a szeparatizmustól, miközben több ujgur szervezetet is terrortámadásokkal vádoltak korábban.

Az Európai Parlament szerint 2017 áprilisa óta több mint egymillió ártatlan ujgurt tartanak önkényesen fogva internálótáborok hálózatában, ahol le kell mondaniuk etnikai identitásukról és vallási meggyőződésükről, és hűségesküt kell tenniük a kínai kormánynak. Az ujgur kisebbség helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

A Parlament részletezi, hogy Ilham Tohti ügye megnyithatja a vitát olyan emberi jogi kérdésekben, mint a mérsékelt iszlám értékek előmozdítása az államilag irányított vallási elnyomással szemben; a muszlim kisebbség és a nem muszlim többséghez tartozó lakosság közötti párbeszéd; valamint az erőszakmentes tiltakozás elnyomása.

Az idei Szaharov-díj jelöltjei közé került egy brazil emberi jogi aktivistákból álló csoport. Közülük a leghíresebb Marielle Franco, aki a brazil nyomornegyedekben élők jogainak védelme mellett a nők, afro-brazíliaiak és az LMBT közösség jogaiért is küzdött. Marielle Francót 2018-ban meggyilkolták. Az egyik gyanúsítottnak bizonyítottan kapcsolata volt Jair Bolsonaróval, Brazília populista elnökével. A jelöltek között volt még a női nemiszervcsonkítás ellen küzdő kenyai jogvédő diákok egy csoportja és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is.

A nyertest az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája választja ki, miután a frakciók vagy legalább negyven képviselő által felterjesztett jelöltekből a parlament illetékes szakbizottságai kiválasztanak hármat, akiket érdemesnek tartanak az elismerésre.

Az 50 ezer euróval járó, idén 30. alkalommal kiosztott díjat a parlament decemberi plenáris ülésén adják át.

Az Európai Parlament 1988 óta ítéli oda minden évben a Szaharov-díjat olyan személyeknek, vagy csoportoknak, akik vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak. Tavaly Oleh Szencov kapta a díjat.