Magyarországnak többet kellene fizetnie a következő uniós keretköltségvetésbe

Évente átlagosan mintegy félmilliárd euróval többet kellene fizetnie Magyarországnak a 2021-27-es keretköltségvetésbe, mint az előző költségvetési időszakban, miközben a mezőgazdasági és kohéziós támogatások jelentősen csökkennének, derült ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott számításaiból, melyet Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője ismertetett.

Koopman arról is beszélt, hogy a Bizottság tervei szerint az új hosszú távú költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerének is meg kellene majd felelnie a tagállamoknak ahhoz, hogy megkapják az uniós támogatásokat. „A különböző költségvetési tételek nem úgy működnek, mint egy biankó csekk. Ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot, a tervek szerint a Bizottság felfüggesztheti majd a kifizetéseket" – mondta.

A most közölt számítások szerint 2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe,

Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.

Az új keretköltségvetésre nem csak Magyarországnak kellene többet áldoznia: a 2014-2020-as ciklusban az uniós befizetési átlag a nemzeti jövedelem 0,81 százaléka volt, ami a tervek szerint 0,91 százalékra emelkedne a jövőben. Ez egyébként a relatíve szegényebb országok számára kevésbé nagy változás. Viszont Ausztriának, Németországnak, Hollandiának, Svédországnak és Dániának a következő évtizedben sokkal mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, ugyanis Nagy-Britannia kilépése után fokozatosan megszüntetnék az ezeknek az országoknak járó korrekciós visszatérítéseket is.

Ezek a relatíve gazdag országok jelenleg a nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fizetik be a közösbe, míg a többiek 0,85 százalékot. Mint Koopman rámutatott: az igazságosság jegyében a Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re mindenki egységesen 0,91 százalékot fizessen be.

A Bizottság számításai szerint egyébként nem Nagy-Britannia várható kilépése dobja meg számottevően a befizetéseket: a megemelt befizetések mintegy 12 százalékát szánják arra, hogy pótolják a brexit okozta hiányt a költségvetésben.  Az új, megerősített költségvetési célkitűzésekre fordítanák az emelés 25 százalékát.

Az új keretköltségvetésben ugyanis más tételekre helyeznének nagyobb hangsúlyt: 

Mivel a tagállamok a minimális emelést is ellenzik, az új célokat csak úgy lehetne megvalósítani, hogy a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat csökkentik. A tervek szerint tehát a következő keretköltségvetésnek 29-29 százalékát szánnák a két nagy politikára, ami jelentősen kisebb részesedés – 5 és 7 százalékponttal – az előző ciklushoz képest.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a magasabb kohéziós támogatásokért lobbizó 17 ország  prágai csúcstalálkozóján igazságtalannak nevezte, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy „minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet".

– jelentette ki a költségvetési főigazgatóság vezetője a Bizottság számításait ismertető keddi sajtótájékoztatón. Koopman szerint 2015-ben az európai államok a való életben tapasztalhatták meg, milyen az, mikor „a migránsok az autópályán sétálnak". Azt is kijelentette, hogy „ha egy nemzeti kormány nem akarja újra megtapasztalni a menekültválsággal járó gazdasági visszaesést, akkor áldoznia kell a közös európai migrációs politikára."

A tagállamok között jelentős érdekellentétek húzódnak az új költségvetés nagyságával kapcsolatban is. A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál elemzése szerint a már említett öt észak-európai tagállam mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetés a GNI 1 százaléka legyen, míg a Bizottság 1,11 százalékot javasol, amit a tagállamok többsége is támogat. (A cikk első felében emlegetett 0,91 százalék csak a tagállami befizetésekre vonatkozik, a vámokból, egyéb illetékekből és bírságokból az uniós költségvetésnek további bevételei származnak, így jön ki a magasabb szám.) Magyarország ennél hajszálnyival magasabb, 1,16 százalékos költségvetést szeretne.

A keddi sajtótájékoztatón a Bizottsági költségvetési főigazgatója azzal érvelt, hogy 

A Bizottság külső szakértők számításait is felhasználó becslései szerint ha a következő keretköltségvetésben a közös európai piac gazdasági haszna az EU egészében a bruttó nemzeti jövedelem 5,92 százalékát teszi majd ki. Magyarország a GNI 10,79 százalékát köszönhetné az uniós tagságnak, míg a spórolás iránt elkötelezett, de külkereskedelmileg igen nyitott Hollandia 9,46 százalékot, úgy, hogy a tervek szerint a nemzeti jövedelmüknek egységesen a 0,9 százalékát fizetnék be a közösbe.

A dokumentumban szereplő számok és a jogállamisági feltételrendszer még nem végleges, a Bizottság ajánlásai alapján fogja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament elfogadni a következő keretköltségvetést. Az európai állam- és kormányfők a decemberi csúcstalálkozójukon fognak a kérdésről tárgyalni, és a tervek szerint jövőre döntenek a 2021-27-es büdzséről.