Szárnyaló idegenforgalom: minden tizedik európai a turistákból él

2018-ban Európa megerősítette vezető pozícióját a világ turizmustérképén – erre világít rá az Európai Utazási Bizottság éves jelentése. Eszerint hat százalékkal érkezett több turista, mint a megelőző évben, ez azt jelenti, hogy a globális idegenforgalom 51 százaléka ide irányul. Az ágazat rugalmasságát bizonyítja, hogy az Egyesült Államokból és Kínából – mint a távolabbról érkezők közül a legjelentősebb származási országok – is egyre többen jönnek.

A dokumentum alapján ugyanakkor kockázatok is megfigyelhetők, ilyen például a brexit, vagy a globális piacon fellépő kereskedelmi feszültségek. Viszont az amerikaiak körében népszerűbbé teszi Európát a dollár erősödése az euróval szemben. 2018-ban Európa körülbelül 33 millió nemzetközi, vagyis a kontinensen kívülről érkező turistát fogadott, ami 10 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Kínaiak százmilliói kelnek útra

Bár a kínai gazdasági bővülés lassul (tavaly „csak” 6,6 százalék volt a GDP-növekedés), a kínaiak mégis nagyon szeretik az európai célpontokat, hat százalékkal jöttek többen, mint egy évvel korábban. Ennek az is az oka, hogy a kínai középosztály gazdaságilag egyre tehetősebb, javult a légi összeköttetés, és egyszerűsödtek a vízumkezelési eljárások. A kínai turistadömping annak is betudható, hogy 2018 EU-Kína turisztikai év volt, ehhez kapcsolódóan nagyon sok felmérés is készült.

Megállapították például, hogy többek között az EU-t és Kínát összekötő 32 új légi útvonalnak is köszönhetően az összes kínai járat 12 százaléka landolt valamelyik európai reptéren. Viszont a vízummentesség hiánya még mindig egy olyan tényező, amelyik több utast inkább visszatart. Készült egy olyan jelentés is, amely azt veszi számba, mit jelentene az európai turizmusnak, sőt, az európai gazdaságnak, ha nem lenne vízumkényszer. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes vízumliberalizációs forgatókönyv hozzájárulna ahhoz, hogy Európa GDP-je egy százalékkal növekedjen, és további 12,5 milliárd eurós bevételt eredményezne ebben a szektorban évente.

A kínai turisztikai évnek volt magyar vonatkozása is,

A cél nyilván az, hogy a hagyományos célpontok helyett újakat mutassanak nekik. Kínában bőven van még tartalék: jelenleg 110-120 millió kínai utazik évente, de ez akár 200 millióra is növekedhet a következő egy-két évben.

Négy éve még pangás volt

Annak bizonyítására, hogy a turizmus valóban egy fejlődő ágazat, nézzük meg a néhány évvel ezelőtti adatokat, az OECD összesítésére támaszkodva. A turizmus részesedése a GDP-ből Spanyolországban volt a legnagyobb, 2013-ban 11,6 százalék. A belgáknál 11, a portugáloknál 9,2 százalék volt 2016-ban. Láthatjuk, hogy csak két ország haladta meg a legújabb adatok alapján számított uniós átlagot. A belga adathoz az is hozzátartozik, hogy abban az évben történt Brüsszelben a kettős terrortámadás, amely után pár hónapig alig lehetett turistákat látni a fővárosban, óriási veszteségeket könyveltek el az utazási irodák, éttermek, szállodák és a konferenciaturizmus szereplői.

Az elmúlt öt éves mért adatok szerint egyébként GDP-arányosan a legkevesebb pénzt Lengyelországban (2013, 1,2 százalék), Luxembourgban (2015, 1,7 százalék) és Szlovákiában (2015, 2,4 százalék) hozta a konyhára a turizmus. Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet (2013, 5,6 százalék).

A nagy bumm európai hatásai között meg kell említeni, hogy 2018-ban a turizmus az EU GDP-jéhez 441,1 milliárd euróval járult hozzá, ami az EU össz-GDP-jének 10,1 százaléka. Ez az iparág 27 306 000 munkahelyet biztosít, ami az EU összes munkavállalójának 11,6 százaléka. Világszerte is jelentős, 5,6 százalék volt a turizmus növekedése, de Európában ez meghaladta a 6,1 százalékot.

2018–ra azonban a fejlődés minden országban látható és érezhető volt. Ezt a World Travel and Tourism Council (WTTC) országokra lebontott statisztikájából tudjuk.

így most 8,5 százalék az összesített adat, a magyar munkavállalók 9 százaléka dolgozik a turizmusban. Vannak azonban olyan országok, amelyek valósággal függenek az idegenforgalomtól, nem meglepő módon ezek a Földközi-tenger térségében terülnek el.

De szintén kimagasló ez az érték Portugáliában (19,1), Spanyolországban (14,6) és Olaszországban (13,2). Csatlakozott ehhez az er ő s középmez ő nyhöz Ausztria (15,4) és Észtország (15,2) is.

A foglalkoztatási adatok terén az élcsoport hasonló, a horvátoknak, a ciprusiaknak, a görögöknek és a portugáloknak adják a legtöbb munkát a turisták. Amit még érdemes megjegyezni, mindkét adatsor alapján Lengyelország az az EU-s tagállam, ahol a legkisebb jelentősége van az idegenforgalomnak. A GDP 4,5 százalékát adja ez az ágazat, és szintén 4,5 százalék a munkaer ő piaci részesedése.

Az okosturistáké a jövő

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő, az Európai Parlament közlekedési és turizmus bizottságának első alelnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy ez a fejlődés nem áll le, a turizmus a világ egyik leggyorsabban fejlődő szolgáltatóipari szektora. Az idegenforgalmi szakma azon dolgozik, hogy a turizmus növekedése ne csak mennyiségi, hanem minőségi is legyen. Néhány város, vagy természeti, épített örökség valósággal fuldoklik a turizmus miatt (ez az „overtourism” jelensége).

Az nem normális, hogy egyes területeken az infrastruktúra csak a turistákra akar építeni, miközben elfelejti a helyi lakosok normális életminőségét javítani

– mondta Ujhelyi. Példaként említette Budapestet, ahol rendkívüli mértékben elkülönül a turistákat segítő infrastruktúra a helyiek érdekét szolgáló tömegközlekedéstől.

Ujhelyi szerint a jövő az okostelefonok világában a smartturizmusé, mint például Helsinkiben vagy Lyonban, ahol jól működő, felhasználóbarát applikációk segítségével könnyen el lehet igazodni a városban, beleértve a látványosságokat, programokat és a tömegközlekedést is.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.