Vétózott Magyarország az EU-ban: ne legyenek a jogállamisághoz kötve az uniós pénzek

A jogállamiság kérdése a finn elnökség prioritása volt. A keddi Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek között nem volt egyetértés az éves jogállami párbeszédről, melyet a finn elnökség egy ambiciózus éves jelentésnek szánt volna a jogállamisági problémák ellen. A konszenzust nem sikerült elérni, a 28 tagállamból 26 ország támogatta vagy nem ellenezte a megállapodás szövegét. A két vétó Magyarországtól és Lengyelországtól érkezett. Ezért ebben a kérdésben elmaradt a közös uniós álláspont, helyette csak az elnökség adott ki egy közleményt. A tanácsülésen az európai miniszterek az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének elnökét is meghallgatták, akinek mondandójához már nem érkezett reakció egyetlen keleti tagállamtól sem.

Varga Judit igazságügyi  miniszter a találkozó után magyar újságíróknak elmondta, hogy alapvetően nem értenek egyet azzal, hogy az Európai Bizottság jogállamisági értékeléseket készítsen. A magyar kormány szerint a tagállamoknak egymással kell megbeszélni a nézetkülönbségeket és erre már létezik uniós keret, ezt kormányközi párbeszédnek hívják. Varga Judit szerint

mert ez a két ország is elküldte a saját tervezetét, ez azonban nem jelent meg az előzetes anyagban. A miniszter azt is elmondta, hogy minden ilyen vizsgálatnak az alapja a diszkriminációmentesség és a párhuzamosságok elkerülése kell legyen, márpedig ezek jelenleg nincsenek biztosítva. Elég jogállamisági eszköz van már most is, minden egyéb kezdeményezés felesleges, és azt sem akarja a magyar kormány, hogy a Tanács „a Bizottság szoknyája mögül” kezdjen egy új mechanizmus működtetésébe. A miniszter ezzel kapcsolatos véleményét egy véleménycikkben is összefoglalta, amely az Euronews-on jelent meg és itt írtunk róla részletesen.

Decemberben már számokat akarnak látni a költségvetésben a finnek

A miniszterek ülésének feladata volt a decemberi EU-s csúcsra való felkészülés. Két nagy téma lesz: a klímakérdés, ahol az EU hosszú távú célja a klímasemlegesség 2050-ig, valamint a 2021-27 közötti keretköltségvetési terv, melyről a finn elnökség hivatala végére, decemberre konkrét számokat szeretne leadni.

Az osztrák külügyminiszter a költségvetés kapcsán elmondta, hogy nem vagyunk amiatt rossz európaiak, ha kisebb büdzsét akarunk Európának. A külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy miért akarnak egyes tagállamok ugyanakkora összegű költségvetést az egyik legnagyobb befizető ország, Nagy-Britannia távozása után.

A költségvetést más is fenyegeti: a magyar vétó. Varga Judit azt mondta, semmiképpen nem egyezik bele Magyarország, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamisághoz kössék. Ez nagyon ködös megfogalmazás – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy nem a cél, hanem az eszköz vitatott a magyar kormány részéről, mert most is vannak olyan intézkedések, amelyekkel meg lehet védeni az EU pénzügyi érdekeit, közöttük a magyar állampolgárok befizetéseit.

A jogállamiság mellett Magyarország ugyanolyan elkötelezett mint bármelyik európai tagállam

– jelentette ki Varga Judit.

Jövőre kerülhet újból terítékre a bővítés

Az EU kifejezte elkötelezettségét amellett, hogy a nyugat-balkáni országoknak fenntartsa az EU-s tagság perspektíváját. Ezt azért is tartják fontosnak, mert az EU-tagság egyben a szükséges reformok mozgatórugója is ezekben az országokban. Az EU a jövő évi májusi zágrábi csúcson fogja a bővítés kérdését újra felvetni.

A finn elnökség elutasította, hogy az Európa-ügyi miniszterek megvitassák Franciaország reformcsomagját az EU bővítésről. A finn európaügyi miniszter Tytti Tuppurainen üdvözölte, hogy a franciáknak vannak saját ötletei, de szerinte először az új bizottságnak kell felállnia, hogy egy ilyen nagyszabású reformkísérletet elkezdjünk.

„Nem vagyunk agyhalottak, ez egy átmeneti időszak két Bizottság között”,  mondta a finn európaügyi miniszter Emmanuel Macron egy novemberi interjúrára célozva, amelyben a NATO-t agyhalottnak nyilvánította. A franciák ragaszkodnak ahhoz, hogy csak akkor lehessen elkezdni a csatlakozási tárgyalásokat új államokkal, ha a csatlakozási eljárást megreformálják. A tagállamok egyébként megosztottak voltak a francia javaslatok kapcsán, mely lépésről lépésre kötelezné a tagállamokat reformokra és időközben hozzáférést biztosítana a tagállamoknak az EU-s programokban és támogatásokban való részvételre. Gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egyes tagjelöltek még csatlakozásuk előtt támogatásokat kapnának az EU strukturális alapjaiból.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !