Brüsszel aggódik a magyar kiadások miatt
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
Az Európai Bizottság őszi költségvetési csomagjában elsősorban az eurozóna tagállamaival foglakozott, megállapítva, hogy idén július óta egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt, ami 2002 óta most fordul elő először. A jelentés a közös valutát használó országokon kívül kitér Magyarországra és Romániára is, az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tett lépésekre. Megállapítják, hogy Magyarország esetében a korábbi figyelmeztetések teljesen eredménytelenek voltak: a Bizottság javaslatára az EU Tanácsa idén júliusban elfogadott egy ajánlást, amelyben az államháztartási kiadások mérséklésére szólítják fel a magyar kormányt. Nem ez volt az első eset: tavaly például kétszer bocsátottak ki hasonló ajánlást a tagállamok pénzügyminiszterei, azonban ezekre sem reagált érdemben Magyarország.
Áttekintve az adatokat az látható, hogy a költségvetés hosszútávú egyensúlyához szükséges kiadási szintet kezdetben a GDP 1, később 1,3 százalékával lépte túl a magyar kormány. Az ajánlás kimondja többek között:
a jelentős, megfigyelhető eltérés kiigazítására vonatkozó korábbi ajánlások teljesítésének elmulasztása miatt sürgős intézkedésekre van szükség a magyar költségvetési politika prudens pályára állítása érdekében.
Tulajdonképpen arra szólítják fel a magyar államot, hogy takarékoskodjon jobban annak érdekében, hogy ne legyen szükség megszorításokra akkor, amikor véget ér a konjunktúra. Az intézkedésekre idén október 15-ig kapott határidőt a magyar kormány, ezt azonban elmulasztotta.
Az Európai Bizottság most ugyanazt teszi, mint korábban: ismét a tagállamokhoz fordul, hogy címezzenek Magyarországnak újabb ajánlást
a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében.
Az eurozóna tagállamai esetében van lehetőség olyan intézkedésekre, amelyek hasonló esetben pénzügyi következménnyel járhatnak - a zónán kívüli kormányok esetében viszont az ajánlások kibocsátása a legvégső alkalmazható eszköz.
Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
UPDATE
Ha nekünk nem is, de a kormánysajtónak elküldte a Pénzügyminisztérium az álláspontját, amelyet a Magyar Nemzet közölt. Ebben azt írják, hogy nincs szükség megszorításokra és Budapest és Brüsszel között folyamatos a párbeszéd.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon