A finnek költségvetési javaslatával kevesebb pénz juthatna Magyarországnak
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
Tovább karcsúsítaná a következő hét éves uniós költségvetést a soros elnökséget ellátó Finnország – értesült a Bruxinfó. A jövő heti EU-csúcs előtt a nemzeti kormányoknak eljuttatott javaslatban többek között az szerepel, hogy a tagállamoknak a nemzeti összejövedelmük 1,07 százalékát kellene befizetni a közös kasszába, szemben az Európai Bizottság által javasolt 1,114 százalékkal.
Mindez 48 milliárd euróval kisebb költségvetési főösszeget jelent. A kiadások belső szerkezetében is változtatást javasolnak a finnek, némiképp megemelnék a kohéziós és mezőgazdasági alapok részarányát. Ez az a két terület, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője, de az eredeti bizottsági javaslat is 5, illetve 7 százalékos vágást javasol az előző költségvetési időszakhoz képest. A finnek által csökkenteni szándékozott főösszeg miatt így viszont még kevesebb pénz juthat Magyarországnak, a csökkenés mértéke a 25 százalékot is elérheti.
Továbbra is tartalmazza a javaslat az úgynevezett jogállamisági feltételrendszert, „az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok” esetében. Az eddigi nyilatkozatok alapján a magyar kormány a kohéziós és mezőgazdasági alapok, illetve a jogállamiság miatt is kész megvétózni a költségvetési javaslatot.
A finn elnökségnek az októberi EU-csúcs előtt is volt egy hasonló javaslata, amely akkor minden oldalról bírálatokat kapott. Az álláspontokat úgy lehetnek egyszerűen leírni, hogy a nagy nettó befizetők kevesebb akarnak költeni, a költségvetés haszonélvezői pedig többet akarnak kapni.
Rovataink a Facebookon