Százmilliónál is több szegény él az EU-ban
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Orbán Viktor telefonon beszélt Donald Trumppal: Nagy terveink vannak
- Ezek az okok vezettek Donald Trump történelmi visszatéréséhez
- Kamala Harris elismerte vereségét, de nem adja fel a harcot
- The Spectator: Donald Trump kemény fenyegetésekkel állhat elő az ukrajnai béke érdekében
- Meghalt a háromszoros Emmy-díjas televíziós műsorvezető
- Kirúgták a pénzügyminisztert, felbomlott a német kormánykoalíció
- Reagált a kormány a szlovák nyelvtörvény szigorítására, Szijjártó Péter azonnali tárgyalásokba kezdett
- 18+Magyar turisták ülhettek abban az autóban, amire egy szikla zuhant Üzbegisztánban
- Zelenszkij megerősítette: Budapestre érkezik csütörtökön
- Európa felbolydult, óriási zűrzavart okozott Donald Trump győzelme
109,2 millió ember él még mindig szegénységben vagy fenyegeti társadalmi kirekesztettség az Európai Unió tagállamaiban – derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felméréséből, amit még a szegénység felszámolásának nemzetközi napja (október 17.) kapcsán készítettek.
Ez a lakosság 21,7 százalékát jelenti, a szegénység csökken, de nem eléggé. Ez a szám tíz évvel ezelőtt két, két évvel ezelőtt pedig 0,7 százalékkal volt magasabb. Az elfogadott módszertan szerint ebbe a kategóriába azok tartoznak, akikre igaz a következő három feltétel legalább egyike: a szegénység kockázata a szükséges kifizetések, ún. szociális transzferek után (jövedelmi szegénység), súlyos anyagi nélkülözések vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.
A legtöbb szegény, vagy kirekesztésnek kitett ember az időszak alatt 2012-ben volt (123,8 millió ember), a viszonyítási szám mégis a 2008-as adat. Akkor 116,1 millió embert érintett ez a jelenség (tegyük hozzá, hogy Horvátország még nem volt EU-s tagállam), és akkor fogalmazódott meg a cél, hogy 2020-ig 20 millióval csökkenjen a szegények száma. Ez azonban nem sikerült.
Elveszítettük a régiós versenyt
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata 2018-ban Bulgáriában volt a legmagasabb és Csehországban a legalacsonyabb. Tavaly a lakosság több mint egynegyede volt veszélyeztetett hét tagállamban: Bulgária (32,8 százalék), Románia (32,5 százalék), Görögország (31,8 százalék), Lettország (28,4 százalék), Litvánia (28,3 százalék), Olaszország (27,3 százalék) és Spanyolország (26,1 százalék).
A skála másik végén az ennek a veszélynek kitett személyek legalacsonyabb arányát Csehországban (12,2 százalék), Szlovéniában (16,2 százalék), Szlovákiában (16,3 százalék, 2017-es adatok), Finnországban (16,5 százalék) , Hollandiában (16,7 százalék), Dániában és Franciaországban (mindkettő 17,4 százalék) és Ausztriában (17,5 százalék) figyelték meg.
Ugyanakkor a legnagyobb csökkenés Bulgáriában, a legnagyobb növekedés pedig Luxemburgban volt. A 2018-ra vonatkozó adatok szerint a tagállamok közül a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek száma 2008 óta kilenc tagállamban nőtt: Luxemburg (a 2008. évi 15,5 százalékról 21,9 százalékra 2018-ban), Görögország (+3,7 százalék), Észtország (+2,6 százalék), Spanyolország (+2,3 százalék), Olaszország és Hollandia (mindkettő +1,8 százalék), Svédország (+1,3 százalék), Dánia (+1,1 százalék) és Ciprus (+0,6 százalék).
Ezzel szemben a legnagyobb csökkenés Bulgáriában volt (44,8 százalékról 32,8 százalékra változott, vagyis 12 százalékponttal csökkent), ezután Romániában (-11,7 százalék) és Lengyelországban (-11,6 százalék), majd Magyarországon (-8,6 százalék) és Lettországban (-5,8 százalék).
Magyarország helyzetét vizsgálva a visegrádi országok közül nálunk van arányaiban a legtöbb olyan ember, akiknek szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel kellett szembenéznie. Ami a konkrét számokat illeti tavaly Magyarországon 1 887 000 embert fenyegetett ez a veszély. Tíz éve azonban a helyzet sokkal rosszabb volt, akkor 2 794 000 magyart soroltak ebbe a kategóriába. Régiós helyezésünk azonban csökkent: 2008-ban a lengyelek még mögöttünk álltak ebben a mutatóban, tíz év alatt azonban leelőztek bennünket, míg a csehektől és a szlovákoktól nagyon leszakadtunk.
Minden hatodik európait fenyegeti a jövedelmi szegénység
2018-ban az EU lakosságának 16,9 százalékára volt igaz, hogy a rendelkezésükre álló jövedelmük a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. Ez ugyanennyi volt 2017-ben, 2008-ban azonban 0,2 százalékkal alacsonyabb.
Az EU tagországaiban ötből több mint egy embert fenyeget a jövedelmi szegénység kockázata Romániában (23,5 százalék), Lettországban (23,3 százalék), Litvániában (22,9 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Észtországban (21,9 százalék), Spanyolországban (21,5 százalék) és Olaszországban (20,3 százalék).
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Csehországban (9,6 százalék), Finnországban (12 százalék), Szlovákiában (12,4 százalék, 2017-es adatok), Dániában (12,7 százalék), Magyarországon (12,8 százalék), Hollandiában és Szlovéniában (mindkettő 13,3 százalék) és Franciaországban (13,4 százalék) figyelték meg. 2008-hoz képest a jövedelmi szegénység kockázatának kitett személyek aránya tizenhat tagállamban nőtt és nyolcban csökkent.
Súlyos nélkülözések: 5,8 százalék
Az EU-ban 2018-ban a lakosság 5,8 százaléka szenvedett a súlyos anyagi nélkülözés miatt, ami azt jelenti, hogy az életkörülményeit a pénzhiány nagyban korlátozta. Például nem tudják megfizetni a számlájukat, nem képesek megfelelő fűtésről gondoskodni vagy nem engedhetnek meg maguknak egyhetes nyaralást.
Ez az arány csökkent mind a 2017-es (6,6 százalék), mind a 2008-as (8,5 százalék) adatokkal összehasonlítva. 2018-ban a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett személyek aránya jelentősen különbözött a tagállamok között: 20,9 százalék Bulgáriában, 16,8 százalék Romániában és 16,7 százalék Görögországban, több országban azonban kevesebb mint 4 százalék: Luxemburgban (1,3 százalék), Svédországban (1,6 százalék), Hollandiában (2,4 százalék), Csehországban, Ausztriában és Finnországban (mind 2,8 százalék), Máltán (3 százalék), Németországban (3,1 százalék), Dániában (3,4 százalék), Szlovéniában (3,7 százalék) és Észtországban (3,8 százalék).
Újrafogalmazott brüsszeli tervek
Az új Európai Bizottságban a luxemburgi Nicolas Schmit felel ezért a területért: ő a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos. A Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől kapott úgynevezett missziós levelében az a szó, hogy „szegénység”, egyszer szerepel: a gyermekek számára az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetében.
A további tervek között olvasható a tisztességes minimálbérhez való jog, az európai munkanélküli járadék viszontbiztosítási rendszerének kidolgozása és az európai szociális gazdasági cselekvési terv kidolgozása a társadalmi innováció fokozásához. Schmit az Euronews-nak még biztos-jelöltként azt mondta, hogy „nem annyira a munkahelyek száma, hanem azok minősége a meghatározó”.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a CC BY-SA 4.0 licenc szerint.
Rovataink a Facebookon