A magyarok elégedetlenebbek az életükkel, mint általában az unióban élők

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat megmérte, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel az Unió egyes országaiban. A felmérés 2018-as kutatásokra alapul, igaz, Szlovákiából, Írországból és Nagy-Britanniából több kérdéshez nem érkeztek adatok, viszont belevettek a felmérésbe két nem uniós országot, Svájcot és Norvégiát is. Öt évvel korábban volt egy hasonló kutatás, így most össze lehet hasonlítani a 2013-as eredményeket a tavalyiakkal. Általánosságban annyit mondhatunk, hogy elégedettebbek és boldogabbak vagyunk, és ez összefügg anyagi helyzetünkkel, munkánkkal, társas és társadalmi kapcsolatainkkal.

A magyarok elégedetlenkednek

2018-ban az elégedettség aránya uniós szinten 7,3 volt. A válaszadók 0 és 10 pont közötti értékeket adhattak meg, ahol a 0 az életével teljesen elégedetlent, a 10 pedig a teljesen elégedettet jelentette. A legmagasabb általános elégedettség Ausztriában, Finnországban, illetve Norvégiában és Svájcban volt, ahol az értékek megközelítették, vagy egy kicsit meg is haladták a 8 pontot. A legalacsonabb adat Bulgáriából jött, ahol 5,4-re értékelték a helyzetüket az emberek. Az uniós átlag alatt szerepelt viszonylag alacsony átlagértéket mutatva Magyarország, Horvátország, Litvánia, Lettország és Portugália. A magyar adat mélyen az uniós átlag alatt van, 6,5 pontot mértek.

Az elemzés készítői az elégedettségi értékeket három csoportba sorolták: alacsony (0-5), közepes (6-8) és magas (9-10). Bulgáriában a lakosság 54 százalékának volt alacsony elégedettsége 2018-ban, ami jóval nagyobb, mint bármely más tagállamban, ezt követi Horvátország (36,8 százalék) és Litvánia (36,2 százalék). Ezenkívül Bulgáriában volt a legalacsonyabb a nagyon elégedett személyek aránya, mindössze 9,5 százalék.

Magyarországon és Görögországban szintén alacsony arányban élnek nagyon elégedett emberek: 13,1 százalék, illetve 13,5 százalék. Másrészt néhány országban az elégedettség magas, 35 százalék feletti, például Dániában (41,3 százalék), Finnországban (41,1 százalék), Ausztriában, valamint Norvégiában (39,7 százalék). Összességében az EU-ban átlagosan 16,5 százalék az alacsony, 24,7 százalék pedig a magas elégedettségűekhez tartozók aránya.

2013-hoz képest az elégedettség átlagos értékelése az EU-ban 7-ről 7,3 pontra emelkedett. A legnagyobb növekedés Bulgáriában és Cipruson tapasztalható, 0,6, illetve 0,9 ponttal. Ugyanakkor az átlagos értékelés Dániában, Hollandiában és Svédországban enyhén csökkent, a legnagyobb csökkenés Litvániában volt, 0,3 ponttal. Általánosságban tehát elmondható, hogy 2013 és 2018 között javult az elégedettség, mivel

Ha csak egy államot ragadunk ki a sorból, akkor Ciprusról mindenképpen meg kell emlékezni. A szigetországban öt év alatt 17 százalékkal csökkent a nagyon elégedetlen és 8 százalékkal nőtt a nagyon elégedettek aránya.

Pénz, gyerek, jó munka, társ és barátok – ezekre van szükségünk

A kutatók több szempont alapján is megvizsgálták, hogy mi, és hogyan befolyásolja az elégedettséget. Amikor az életkort vették figyelembe, akkor arra jutottak, hogy a fiatalabbak elégedettebbek. Az életkor növekedésével egyenes arányban csökken az elégedettség. A 16-24 éves korosztály 11 százaléka volt nagyon elégedetlen, míg a 70 éven felüliek 30 százaléka érezte ugyanígy magát. És míg a fiatalok 34 százaléka teljesen rendben volt saját életével, az idős korosztály esetében ez az arány 19 százalék volt.

Ugyancsak erőteljes összefüggés van az iskolai végzettség és az elégedettség között. Minél magasabb szintű a végzettség, annál magasabb az átlagos elégedettség. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos értékelése körülbelül egy ponttal magasabb, mint azon válaszadóké, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége középfokú (7,8, szemben a 6,8-cal).

Nem nehéz kitalálni: minél több a pénz, annál elégedettebbek vagyunk saját helyzetünkkel, minden uniós országban, Svácjban és Norvégiában is. Az EU-ban a legalacsonyabb jövedelműek átlagos elégedettsége 6,6 pont, a legmagasabbaké pedig 7,8. Utóbbiakon belül a finnek és az osztrákok kiemelkedően jól érzik magukat, pontszámuk 8,4 és 8,5.

Az is kiderült, hogy a gyermekáldás elégedettséggel tölti el az embereket, mivel azon válaszadók, akik gyermekes családban élnek, átlagosan 7,5 pontra értékelték helyzetüket.

Természetesen a pénzügyi helyzet is óriási hatással van arra, hogyan gondolnak az emberek saját életükre, akár pozitív, akár negatív irányban. 2018-ban az emberek a saját pénzügyi helyzetüket 6,5 pontra értékelték, ami 0,8 ponttal alacsonyabb, mint az általános elégedettség. Dániában, Finnországban, Svédországban és Norvégiában volt a legmagasabb az elégedettség a pénzügyi helyzettel (7,6), és Bulgáriában a legalacsonyabb (4,3). Ezzel együtt a pénzügyi elégedettség öt év alatt fél pontot nőtt, a legnagyobb mértékben Görögországban, Portugáliában és Cipruson. Egyedül Litvániában és Svájcban elégedetlenebbek az emberek a pénzügyi helyzetükkel.

Szoros összefüggés látszik az élettel és a munkával való elégedettség között. Az unióban az emberek átlagosan 7,2 pontot adtak akkor, amikor arról kérdezték őket, hogy mennyire vannak kibékülve a munkájukkal. Ez nem sokat, mindössze 0,1 pontot nőtt 2013 óta. Ezen a területen a legmagasabb megelégedettség 2018-ban Finnországban és Norvégiában volt (8,1), aztán Ausztria következett (8), majd Dánia, Észtország és Svédország (7,6 és 7,7 pont), Ennél a mérésnél két tagállam végzett az utolsó helyen, mindössze 6 pontos elégedettséggel: Görögország és Bulgária.

A személyes kapcsolatok is fontos szerepet játszanak abban, mennyire elégedett valaki az életével. A jól működő szociális környezet fontos egyensúlyt biztosít a munka és a magánélet között, sőt, ahogy a felmérés készítői rámutatnak, a jó személyes kapcsolatokkal elkerülhető az emberek magányosodása, ugyanakkor hozzásegít az általános jólétük előmozdításához.
A legfontosabb talán az, hogy az EU-ban ez az érték a legmagasabb, átlagosan 7,9 pont. Ez meglehetősen stabil, öt évvel korábban egyetlen tizeddel volt kevesebb. A legmagasabb értékeket Máltán, Ausztriában és Szlovéniában mérték (8,6) és szintén magas volt Svájcban, Svédországban, Cipruson és Norvégiában (8,5).

A boldogságfaktor

Megkérdezték az európaiakat arról is, hogy mennyire boldogok. Az előzőektől ez talán annyiban más, hogy itt kifejezetten szubjetív, emocionális értékelést vártak, ugyanakkor a boldogság magasabb foka valószínűleg felfelé húzza az egyéb értékítéleteket is. A feladat itt az volt, hogy mondják meg az emberek, hogy az elmúlt négy hétben milyen gyakran érezték magukat boldognak: mindig, az idő nagy részében, néha, ritkán vagy soha.

A válaszok alapján az EU lakosságának mintegy 60 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt négy hét nagyobb részében boldogok voltak, majdnem 14 százalékuk azt állította, hogy mindig boldogok, és 11 százalékuk csak kisebb időszakban vagy egyáltalán nem volt boldog. Az eredmények szerint a legboldogabb emberek Finnországban, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban vannak, ahol a válaszadók közel 76 százaléka mondta, hogy mindig vagy nagyrészt boldog volt, és csak 5 százalék érezte úgy, hogy csak egy kicsit, vagy egyáltalán nem volt boldog.

Lettországban, Bulgáriában és Görögországban a legalacsonyabb a boldogság-érték. Lettországban a lakosok közel 30 százaléka csak kevéssé vagy egyáltalán nem volt boldog.

(Borítókép:  Anadolu Agency / Getty Images Hungary)

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.