Minden évben több ezer gyerek tűnik el Európában

10 éves koromtól körbestoppoltam az országot, hetekig aludtam a földön. Mire 12 éves lettem, megtanultam London utcáin aludni és kéregetni, néha még éhezni is, a világ meg egyszerűen elsétált mellettem. Már felnőtt vagyok, de nincs illúzióm azzal kapcsolatban, hogy ugyanez ma nem fordul elő ugyanígy a fiatalokkal.

Ezt egy brit fiatalember, Ben mondta, aki 10 éves korában menekült el az otthonából. A Missing Children által összegyűjtött és közzétett számok azt mutatják, hogy az eltűnéses esetek közül a hozzá hasonlók története a leggyakoribb Európában.

ezek a hívások 8845 esettel voltak összefüggésben, ebből 6221 új ügy volt, 2624 aktát pedig a korábbi években nyitották.

A gyerekek eltűnésének, illetve elrablásának megelőzéséről a hívások 5 százaléka szólt. Az ilyen típusú hívások azért jelentősek, mivel a hatékony megelőző intézkedések megvédik a gyermekeket az erőszakos helyzetektől, és segítségre lehetnek a nyomozás során is. Ezek közül 2831 hívás olyan menekülésekről szólt, amikor éppen az elrablást akarták megelőzni, 553 hívás pedig az elrablástól tartó szülőktől származott.

Az adatokat böngészve azt látjuk, hogy a gyerekeknek több mint a fele (58,2 százalék) szökés miatt tűnt el, és ebbe a kategóriába egyaránt beleértjük, amikor a gyerek önszántából szökik meg, de azt is, amikor a körülmények, a szülői, nevelőszülői bánásmód erre kényszeríti. 2018-ban ezeknek a gyerekeknek a többsége (1999) otthonról távozott, 659 gondozási intézményből menekült, 141 pedig nevelőszülőktől.

Egyre több migráns gyerek tűnik el

Ahogy említettük, a migráció során eltűnt gyerekek aránya kimutatható, a forródrótokra érkező hívások 4,8 százaléka ilyen gyerekekkel kapcsolatos. Még árulkodóbb az adat, ha a határokon átnyúló eltűnéses ügyeket vetjük össze: a 889 eset közel kétharmadában valamelyik szülő viszi a gyermeket egy másik országba, az eltűnések negyede pedig a migráció közben történik.

Ugyanakkor minden bizonnyal ez az adat a valóságosnál sokkal alacsonyabb, hiszen ezek a gyerekek sokszor teljesen kikerülnek a hatóságok látóteréből, nem szerepelnek nyilvántartásokban, és nem is keresi őket senki. Ezért nagy arányban válnak az embercsempészek áldozatává, akik kereskednek velük, prostitúcióra, bűnözésre kényszerítik őket, kihasználva a teljesen kiszolgáltatott helyzetüket. Nem véletlen, hogy azokban az esetekben, ahol az eltűnt gyermek erőszak, vagy abúzus áldozatává válik, 91 százalékban migráns gyerekek az áldozatok.

Egyetlen választási lehetőségem volt: élet vagy halál. Meghalhattam az éhezés miatt, egészségügyi okokból, vagy egyszerűen meg is ölhettek volna. Féltem, de arra sem volt lehetőségem, hogy visszaforduljak, mert az emberkereskedők arra kényszerítenek, hogy kockáztassam az életem, és tovább menjek

– ezt mondta Dilal, aki 17 éves korában érkezett Bangladesből Európába.

Becslések szerint Európában 2014 és 2017 között több mint 30 ezer bevándorló, vagy menekült gyermek tűnt el. A forródrót-szolgálatoknak csak az esetek töredékéről van információjuk. A hatóságok határokon átnyúló együttműködésének hiánya még nagyobb kockázatot jelent a gyermekek számára, mivel a nyomon követés és a nyomozás általában a nemzeti határokon végződik. Az eltűnt migráns gyerekek nagy részét egy héten belül megtalálták, de sokan csak egy év alatt kerültek elő. Ugyanakkor tíz százalékukról soha többet nem érkezett hír. A jelentések mindenhonnan azt erősítik meg, hogy az ilyen gyerekek felkutatására a hatóságok nem sok energiát fordítanak.

A gyermekek megtalálásában a legnagyobb szerepük a bűnüldöző szerveknek van, a megkerült gyerekek 42 százalékát ők találják meg. 30 százalékuk önként tér vissza, de ugyancsak jelentős a közérdekű hirdetések segítségével megkerült gyermekek 15 százalékos részaránya.

A tavaly eltűnt gyerekek többségét (74 százalék) az eltűnéstől számított egy héten belül találták meg.

A kutatások arra is rámutattak, hogy minél tovább tart az eltűnés, a gyerekek annál kockázatosabb túlélési stratégiákat dolgoznak ki. Kezdetben ugyan támaszkodhatnak barátokra és családtagokra, később azonban egyre nagyobb eséllyel alszanak valahol a szabadban, kéregetnek, vagy lopnak, hogy életben maradjanak. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben vannak kitéve szexuális zaklatásnak és kizsákmányolásnak.

Emberrabló szülők

Az eltűnéses esetek közel húsz százalékában valamelyik szülő rabolja el a gyermeket. Tavaly 53 százalékban az anya volt az elrabló, ami jelentős csökkenést mutat. Ugyanis 2008-ban 69, 2015-ben pedig 73 százalékban voltak az édesanyák a gyermekrablás végrehajtói. Az azonos nemű párok is megjelentek az adatok összesítésekor, az esetek 2 százalékában ők voltak az érintettek. Az esetek közel felében bírósági ítélet kötelezte a szülőt a gyermek visszaadására, 16 százalékban mediáció hozott eredményt, míg 18 százalékban visszaküldte a gyereket a szülő. Ugyanakkor 15 gyermeket (ez az esetek 1,2 százaléka) holtan találták. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy

De az adatok rámutatnak a mediáció fontosságára is, ahol a hangsúly nem feltétlenül a gyermek visszatérésén, hanem a mögöttes családi konfliktus megoldásán van.

404 Error – Not Found

A Missing Children Europe használ egy új webes alkalmazást, amely a notfound.org oldalon érhető el. Ennek lényege, hogy cégeket, szervezeteket kérnek meg arra, hogy telepítsék oldalukra ezt az alkalmazást, amelyen keresztül a honlap látogatói eltűnt gyerekek fényképeit és adatait is megláthatják.

Az oldalon ekkor az az üzenet olvasható, hogy „Az oldal nem található, ahogy XY sem”. A program észleli, hogy a felhasználó hol internetezik, és csak az azon a környéken eltűnt és/vagy keresett gyerek adatait teszi elérhetővé. A NotFound-ot már több mint 5700 webhely töltötte le. Az EU-ban jelenleg Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban és Cipruson működik a rendszer, és több mint 800 eltűnt gyermek plakátját jeleníti meg.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

(Borítókép: Menekült gyerekek Röszkénél 2016-ban. Fotó: Huszti István / Index)