Méltányos és vámmentes kereskedelemben bízik az EU a brexit után

A brexitmegállapodás ratifikálást várja az Európai Unió a hamarosan felálló brit parlamenttől. Január 31-e után Nagy-Britanniával példa nélküli partnerséget fognak kiépíteni, ami nem a véget jelent a kapcsolatnak, hanem a szomszédok közti remek együttműködéssé kezdetét  - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.  Von der Leyen kiemelte, hogy arra törekszenek, 

Hogy a 2020. február 1-je és december 31. közti időszakban hogyan fognak erről a kereskedelmet és más komplex politikaterületeket is érintő kérdésekben megállapodni, az kérdéses. Von der leyen és Angela Merkel német kancellár is megjegyezte, hogy nagyon kevés a 11 hónapos határidő.

Csütörtökön a Boris Johnson vezette konzervatívok magabiztos többséggel megnyerték az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában, így minden jel arra utal, hogy legfőbb kampányígéretüket betartva 2020. január 31-ével kiléptetik az országot az Európai Unióból. Az eredményének fényében az Európai Tanács decemberi ülésének második napján az uniós vezetők megvitatták a brexit kérdéseit. Mint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, az EU kész arra, hogy új szakaszba lépjenenek a tárgyalások brexit utáni kapcsolatokról. Michel egyúttal gratulált  Boris Johnsonnak az eredményekhez.

A brexit mellett az uniós vezetők az eurózóna jövőjéről is tárgyaltak. Ursula von der Leyen kijelentette: el akarják érni, hogy az euró szerepe nőjön a világgazdaságban, de ahhoz, hogy az közös európai pénz nemzetközi kulcsvalutává válhasson, a saját házi feladatukat is el kell végezniük: kiteljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót.

Sanna Marin finn miniszterelnök értékelte az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő finn kormány a munkájat. Kiemelte, hogy a jogállamiság volt az egyik vezérfonala az elmúlt fél év munkájának.

Jól érthető üzenetet küldtünk az állampolgárainknak, akik klímavédelmet várnak el az uniós kormányoktól - jelentette ki az előző éjjel elfogadott felemás zárónyilatkozatra utalva. A dokumentumban minden tagállam elfogadta a célt, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék a kontinenst, de Lengyelország még egyezett bele a végrehajtás mikéntjébe. 

A csúcstalálkozót egy Facebook-üzenetben Orbán Viktor miniszterelnök is értékelte: 

Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre.

Angela Merkel kancellár sajtótájékoztatóján már azt is mérföldkőnek nevezte, hogy a 2050-es céldátumban megállapodtak, hiszen egy éve ilyesmiről még csak szó sem volt. Merkel szerint Lengyelország így is óriási lépéseket tett, és szerinte a többi országnak is el kell ismernie, hogy Lengyelország van a legnehezebb helyzetben, mivel az ország energiaellátásának 80 százalékát fedezik szénből. A szénfelhasználásban Németország követi, de ez energiahordozó a német energiatermelésnek 35 százalékát teszi ki.

Megértem a lengyeleket, hogy több időre van szükségük: az átállás a lengyel GDP 4 százalékába kerülne évente

- tette hozzá.

A német kormányfő az Európai Zöld Megállapodásban felvetett kereskedelmi adó ötletével is egyetértett, bár szerinte a világ többi országával egyeztetni kell, hogy ne értsék ezt a lépést protekcionizmusnak, hiszen nem az Európa célja, hogy elszigetelődjön. Az atomenergiával kapcsolatban elmondta, hogy Németország továbbra is ki akarja vezetni ezt az energiaforrást, de az atomenergia megtartását a tagállamok hatáskörének látja.