Korrupció az uniós pénzeknél: Az EP hiába kérte számon a Bizottságot

Az uniós források az európai polgárokhoz kell, hogy eljussanak. Oda, ahol igazán szükség van rájuk, nem pedig az oligarchák zsebébe

– jelentette ki Monika Hohlmeier, német néppárti EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós pénzek elcsalásáról rendezett vitán melynek az volt a célja, hogy az EP-képviselők számonkérhessék az uniós pénzügyi érdekeket sértő korrupció elleni fellépést az Európai Bizottságon.

A keddi vitán a legtöbbet Andrej Babiš cseh miniszterelnök uniós forrásokból támogatott cégeit emlegették. Az ügyet a vitát megnyitó Hohlmeier, aki a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke rögtön felhozta: az alapvető problémát nem oldja meg, hogy a nyomozás miatt a Babiš-cégeknek járó kifizetéseket felfüggesztették.

A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat érintő korrupció, az uniós támogatásokat a családjuk és barátaik gazdagodására használó politikusok, versenytársakat ellehetetlenítő egypályázós tenderek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU számára

– mutatott rá a német EP-képviselő.

Hohlmeier azt is kérte a Bizottságtól, hogy definiálja a jogállamiság minimumait az uniós támogatások felhasználásánál, és a következő, 2021-27 közti keretköltségvetési időszakban a kifizetéseket kössék össze a jogállamisági feltételrendszerrel. Az EP képviselő az alábbi problémákat emlegette: sérül a bírói függetlenség, az ügyészség nem indít nyomozást a korrupciós ügyekben, vagy nem hajtják végre az ítéleteket.

Magyarországról is jó néhányszor szó esett a vita során, főként a New York Times november elején megjelent, a mezőgazdasági támogatások körüli korrupciót bemutató cikkével kapcsolatban, ami az alábbi címet viseli „Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták.”

Miközben néhány, zömében északnyugat-európai nettó költségvetésit befizető ország képviselői megpróbálták felhívni a figyelmet az uniós forrásokat megcsorbító korrupcióra és uniós fellépést sürgettek, a másfél órás ülés nagyobb részében felszólaló kelet-európai képviselők belpolitikai érdekeik fényében magyarázzák a korrupciót. Ahogy Jens Geier német szociáldemokrata képviselő jellemezte a történteket a felszólalásában: „egyes képviselők egymásra mutogatnak, de ez legfeljebb arra jó, hogy a hazai választókat lenyűgözzék.”

Tomáš Zdechovský cseh néppárti képviselő például azt a költői kérdést tette fel a kollégáinak, hogy

el tudják-e képzelni, hogy Angela Merkel vagy Sebastian Kurz úgy tárgyaljon az uniós költségvetésről, hogy közben a cégei uniós támogatásokat kapnak?

De Babiš emlegetését leszámítva a főként cseh, lengyel, szlovák és horvát felszólalók általánosságban beszéltek az uniós érdekeket sértő csalásról. Azonban Deutsch Tamás fideszes és Rónai Sándor DK-s EP-képviselő a magyar parlamentben mindennapos, de az EP-ben ritkább szóváltásba keveredett, amelyben konkrét eseteket emlegettek fel. Deutsch az uniós intézményekben tapasztalható összeférhetetlenségre mutatott rá egy olyan családi vállalkozással kapcsolatban, amely több százezer eurós uniós megbízásokat kap, miközben egy szociáldemokrata EP-képviselő és a magyar ellenzék egyik pártjának elnöke a tulajdonosai (Gyurcsány Ferencék családi cégére utalva).

A felszólalásra adott gyors válaszában Rónai viszont azt kérte Deutsch-tól, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára cége helyett inkább a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrányról vagy Orbán Viktor gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek az angol királynőt is leköröző vagyonáról beszéljen. Később arra is kitért, hogy az uniós adófizetők a büntetések miatt kétszer fizetik meg a korrupt kormányok adóját.

A két magyar képviselő minivitája előtt Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő is felszólalt, és a New York Times-cikkre hivatkozva a „korrupció melegágyának” nevezte a közös agrárpolitikát. Az Európai Bizottság szerinte szándékosan tartja fenn az átláthatatlan rendszert, ami elősegíti a korrupciót. Gyöngyösi cinikusnak nevezte az előző költségvetési biztos, Günther Oettinger kohéziós támogatásokra tett kijelentését, miszerint az uniós támogatásoknál nem lehet szankciókat alkalmazni, mert a nettó haszonélvezők végeredményben úgyis a nettó befizető tagállamok cégeitől vásárolnak a beruházásokhoz, és arra kérte Johannes Hahn biztost, az új ciklusban változtassanak ezen a hozzáálláson.

A költségvetési biztos a vitát lezáró beszédében az osztrák biztos nem ismerte el, hogy a korrupció átszőné a kohéziós és mezőgazdasági támogatások rendszerét. Hangsúlyozta,