Zöld Európa: százmilliárd euró a hátrányos helyzetű régióknak

A következő évtizedben 1000 milliárd eurót fordít Európa a klímacélok megvalósítására – ez a legnagyobb szám abból a programból, amelynek egy részét kedden mutatta be részletesen az Európai Bizottság az Európai Parlament plenáris ülésén. Az 1000 milliárd euró nem csak uniós forrásokat jelent, az összeg 10 százalékát nemzeti forrásokból, 30 százalékát pedig a pénzügyi szektor beruházásaiból remélik, miközben 10 százalék jut a szociális feszültségek enyhítésére.

Az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már tavaly júliusi megválasztásakor megígérte, hogy a testület mindent annak rendel alá, hogy 2050-re klímasemleges legyen az EU. Tavaly decemberben ismertették ennek a programnak az elvi célkitűzéseit, most pedig az átmenet finanszírozására vonatkozóan tettek le javaslatot.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök azt mondta:

A klímasemlegességre való szükségszerű átállás növelni fogja az emberek jólétét, és versenyképesebbé teszi Európát. Ehhez azonban több erőfeszítésre lesz szükség azon polgárok, ágazatok és régiók részéről, amelyek másoknál nagyobb mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra.

Ennek a programnak a neve Méltányos Átállási Mechanizmus, amelynek az a célja, hogy a gazdaság zöldítése – konkrétan például a szénbányák bezárása – miatt keletkező szociális, társadalmi feszültséget kezelni lehessen, kerete pedig a jelenlegi számítások szerint 100 milliárd euró, amely magánszektortól függően lényegesen több is lehet.

Ebből az alapból három célkitűzést fog támogatni az EU az érintett régiókban:

• munkahelyteremtő beruházásokat,

• képességfejlesztést és új szakmák tanítását,

• a tiszta energiára való átállást segítő beruházásokat,

például az energiahatékonysággal összefüggésben. Erre a célra az Európai Bizottság saját forrásból, a hétéves költségvetés terhére 7,5 milliárd eurót tud elkülöníteni – ezt nevezik Méltányos Átállási Alapnak.

De a javaslat szerint a tagállamok arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alapból származó pénzt kiegészítik az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alap Pluszból származó pénzzel, valamint további nemzeti forrásokat fognak biztosítani. Mindez összesen 30–50 milliárd eurónyi finanszírozást jelent. Ehhez kapcsolódik a magánberuházásokból befektetett 45 milliárd eurónyi összeg, illetve az Európai Beruházási Bank által az uniós költségvetés támogatásával biztosított közszektor-hitelezési program 25–30 milliárd eurónyi beruházás mozgósítására.

Az erről szóló parlamenti vitában előkerült az is, hogy ez a pénz leginkább a közép-kelet-európai államok, elsősorban Lengyelország felé áramolna (ahol az energiamix 80 százaléka szénalapú), ezt pedig nehéz eladni azokban az országokban, ahol már előrébb jár a gazdaság zöldítése. A Méltányos Átállási Mechanizmus olyan konstrukciót tartalmaz, hogy az EU-s finanszírozáshoz az érintett államnak az összes 1,5-3 százalékát kellene hozzátenni a saját felzárkóztatási forrásuk terhére.

Az Európai Bizottság egyik magas beosztású vezetője úgy fogalmazott egy háttérbeszélgetésen, hogy

Magas rangú uniós tisztviselők megerősítették, hogy az atomenergia nem szerepel a kedvezményezett beruházások között, atomerőművek építését, működtetését nem fogja támogatni az EU.

A mostani javaslatról szerdán szavaz az EP, utána kerül majd át a tagállamokhoz.