Főtanácsnok: Tévedett az Európai Bizottság
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
Nagyrészt a hazai cégeket akarta helyzetbe hozni a kormány, amikor néhány évvel ezelőtt úgy sarcolta meg az élelmiszerláncokat és a dohánycégeket, hogy az a külföldi multiknak fájjon jobban. (A díjat sávosan határozták meg, a terhet csökkenteni lehetett, ha a cégek beruházásokat végeztek.)
Az uniós versenyszabályok értelmében azonban piaci erőviszonyokat állami eszközzel ilyen módon nem szabad befolyásolni. Az Európai Bizottság (EB) még 2016-ban utasította Magyarországot, hogy függessze fel a versenytorzulást hozó - egyes cégek számára ilyenformán állami támogatásnak minősülő - terhek alkalmazását a hivatalos vizsgálat lezárultáig.
Csakhogy mindezt az Európai Bizottság (EB) jogellenesen tette.
Legalábbis az Európai Bíróság főtanácsnokának friss indítványa szerint. Juliana Kokott szerint az ügyben első fokon eljáró törvényszék tévedett, helytelenül következtetett arra, hogy a magyar kormány nem hajlandó a vitatott terhek beszedését magától felfüggeszteni.
Mindez inkább egy eljárásjogi hiba: nem azt jelenti, hogy rendben lett volna, hogy a magyar állami kivételezik egyes cégekkel, és torzítja a versenyt, hanem mindössze azt, hogy a főtanácsnok szerint a Bizottság idő előtt függesztette fel ezeket a terheket.
A Bizottság döntésekor egyrészt arra támaszkodott, hogy Magyarország vitatta az általa bevezetett intézkedések támogatásjellegét. Másrészt hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás előtt nem foglalt állást a felfüggesztő rendelkezésekkel kapcsolatban, pedig erre lehetősége volt.
A főtanácsnok szerint azonban
„e két tényező nem ad elegendő indokot a Bizottság azon félelmét illetően, hogy Magyarország a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása ellenére annak befejezése előtt folytatni szándékozta a szóban forgó nemzeti intézkedések végrehajtását.”
A főtanácsnok indítványában emlékeztetett arra, hogy 2016. július 4-én a Bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a hivatalos vizsgálati eljárásokat a két adónemmel kapcsolatban.
Megállapították, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, a határozatok jogerőssé váltak.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon