Gyerekekről vitáztak az EP-ben, közben széttéptek egy török zászlót
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vettél a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Itt van Donald Trump nagy bejelentése: Vance szenátor lesz az alelnöke, ha nyer novemberben
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
- Romániában naponta dönt csúcsot a villamos energia ára
- Csütörtökön eldől Ursula von der Leyen sorsa
- Amerikai belbiztonsági miniszter: Csődöt mondott a biztonság a Donald Trump elleni merényletnél
- 18+Az Eb-döntővel összefüggésben fogtak el egy pszichopata sorozatgyilkost, aki 42 nőt darabolt fel
Nikolina Brnjac, a soros uniós elnökséget ellátó horvát kormány államtitkára azt mondta, hogy
a görög szigeteken a humanitárius helyzet óriási aggodalomra ad okot.
Az adatok szerint 2019-ben több mint 60 ezer migráns érte el a valamelyik görög sziget partjait, ez 80 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szigeteken most több mint 40 ezren vannak, sok ezren közülük gyerekek, ezen belül jelentős azoknak az aránya, akik kísérő nélkül érkeztek. A körülmények „nem felelnek meg az igényeiknek” – mondta az államtitkár.
Moria szigetén például a rendkívüli módon túlzsúfolt menekülttáborban lévő 20 ezer ember közül több mint 8 ezren vannak a 8 évnél fiatalabb gyerekek. Ugyan a görög kormány igyekszik a szárazföldre vinni a gyerekeket, a helyzet nem javul. A menekültügyi eljárások és az illegális bevándorlók visszatérítése pedig nagyon lassan halad, így a táborokban nem szabadul fel férőhely.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint elfogadhatatlanok a körülmények a szigeteken. A biztos elmondta azt is, hogy a Bizottság támogatja a görög kormányt abban, hogy lakhatást és védelmet biztosítsanak a szárazföldön. Ehhez új központok kellenek: Brüsszel 50 millió eurót biztosított kétezer férőhely kialakítására.
Több migráns érkezik, de nincs migrációs válsághelyzet. Viszont van a görög szigeteken 40 ezer ember, akik válságos helyzetben élnek
– mondta Ylva Johansson. Hozzátette, hogy közös megoldás kell a tagállamok és a parlament részvételével, egy új migrációs paktum formájában. „Minden egyes elvesztegetett hónapért nagy árat fizetnek ezek az emberek. Nem tartható tovább, hogy jelenlegi patthelyzet maradjon” – zárta beszédét a biztos. A görög kormány egyébként már kérte a tagállami kormányokat, hogy segítsenek a gyermekek elhelyezésében. A felhívásra azonban csak a francia, a spanyol, a portugál és a cseh kormány jelezte, hogy kész gyerekeket befogadni.
![Ylva Johansson](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3137/31374/313743/31374367_5ea27acc659aecc215f8894eac5246ac_wm.jpg)
Erre mutatott rá a szociáldemokrata frakcióból Claude Moraes is: az utolsó beszédét mondó brit képviselő szerint az igazi probléma a tagállamok közötti együttműködés hiánya. Maité Pagazaurtundua, a Megújuló Európa képviselője is arról beszélt, hogy új migrációs paktum kell. „De ha ezeknek az embereknek nem segítünk, akkor senki sem fog bennünk megbízni” – foglalta össze a spanyol politikus.
Mások azonban arról beszéltek, hogy a segítséghez nem új törvény kell, hanem szándék, mert arról van szó, hogy gyerekeket kell megmenteni attól, hogy a sárban töltsék a telet. Az EU-szkeptikus Identitás és Demokrácia frakció tagja, Annalisa Tardino szerint az unió tehetetlen,
semmi sem változik, csak beszélünk és milliárdokat adunk az adófizetők pénzéből Erdoğannak.
Többen azt is felvetették, hogy miért nem beszélnek inkább a görögökről Görögország kapcsán, akik lassan kisebbségbe kerülnek az országukban. A gazdasági helyzet miatt pedig nagyon sok görög hagyja el az otthonát. Joánisz Lagósz független görög képviselő volt a legindulatosabb, azt mondta:
Adják vissza a görögöknek az országukat, ne a törököknek udvaroljanak. A török zászlóval egy dolgot lehet megtenni, hogy széttépjük.
És beszéde végén valóban szét is tépett egy papírból készült török zászlót. Ezért a levezető elnök rendreutasította.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon