Orbán: Az uniós költségvetés eddig is igazságtalan volt Magyarországgal szemben

Tisztességes alapokra kell helyezni az új uniós keretköltségvetést, mert az a szegényebb országok felől a gazdagok felé csoportosítja át a pénzeket, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a MTI-nak hétfőn, miután az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tárgyalt.

Az európai állam- és kormányfők február 20-án rendkívüli ülést tartanak, ahol Michel reményei szerint meg tudnak majd állapodni az EU 2021-27-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretéről. Az Európai Tanács elnöke a következő két hétben összesen 18 uniós vezetővel fog tárgyalni annak érdekében, hogy a csúcson kompromisszum szülessen.

Michel eltökéltségét szóvivője, egy tanácsi forrás is megerősítette az EUrologusnak adott nyilatkozatában. „Itt az idő, hogy mindenki számára ésszerű megoldást találjunk” - mondta. Orbán és Michel találkozója szerint , „konstruktív és elég hosszú” volt.

Ugyanakkor érdekes, hogy Orbán az MTI-nek arról beszélt, hogy nem kell mindenáron döntést hozni a februári Európai Tanácsban, és „a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja”. Ezt finom utalásként is lehet értelmezni arra, hogy Orbán vétózhat a tanácsülésen.

Orbán azt is kifejtette, hogy jó néhány másik országgal együtt a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival” van gondja. Egész pontosan az, hogy 

 

Hogy az előző ciklusban Magyarország és az alacsonyabb jövedelmű dél- és kelet-európai országok bármilyen módon is hátrányt szenvedtek volna az uniós költségvetés miatt, az finoman fogalmazva újdonság. 

Egy főre vetítve ugyanis Lengyelország után Magyarország az uniós költségvetési támogatások legnagyobb haszonélvezője. Ahogy a csatlakozás tizenötödik évfordulójakor közölt cikkünkben megírtuk: Európai Bizottság adatai szerint 2014 óta az összes magyarországi beruházás 43 százalékának megfelelő összegű forrás érkezett az európai adófizetőktől. Ennek köszönhetően 115 ezer új munkahely létesült, 3724 kilométer közút és 415 kilométer vasút épült, vagy vált korszerűbbé. 3,5 millió embernek pedig könnyebbé vált a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáférés.

Az viszont tény, hogy a következő keretköltségvetési ciklusban már nem lennének ilyen kedvezőek a feltételek, ugyanis míg  2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe, ezentúl 0,98 százalékkal - évente 1,04 milliárd euró helyett 1,56 euróval - kellene a közös kasszához hozzájárulnia.

Az uniós költségvetést azonban nem lehet kizárólag a befizetések és a kifizetések szaldójaként értelmezni, mivel van egy sor olyan politikaterület, amely anélkül szolgálja Magyarország érdekeit, hogy pályázatokon kiosztható összegeket utalnának a magyar kormánynak: ilyen például a nyugat-európai országok által kiemelten kezelt klímavédelem vagy az Orbán más nyilatkozatiban fontosnak ítélt határvédelem és migrációkezelés, a fejlődő országoknak nyújtott gazdaságélénkítési támogatás.

A magyar kormány számára problémát jelenthet az is, hogy  az Európai Bizottság tervei szerint