Brüsszelben is felfigyeltek a magyar inflációs adatokra
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Letartóztattak egy boszniai minisztert, miután durva vádak érték őt
- Meghalt a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó
- Amikor karácsonykor együtt fociztak a lövészárkok között az ellenséges katonák
- Friss kutatásban kérdezték a lengyeleket a Magyarországon menedéket kapó lengyel politikusról
- Az elsüllyedt orosz teherhajó tulajdonosa szerint terrortámadás áldozatai lettek
- Nagy tűz ütött ki a Trónok harca egyik forgatási helyszínén
- Szent kaput nyitott egy római börtönben Ferenc pápa
- Kórházba került egy 9 éves kisfiú, miután több embert is elgázolt a járdára felhajtó taxi New Yorkban
- Nem adják fel, folytatódik a szlovén Alpokban eltűnt magyar túrázó keresése
- Holttestet találtak egy repülőgép futóművében
Az előrejelzés szerint az euróövezet bruttó hazai termékének (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben stabil, 1,2%-os marad. Az EU egészét tekintve a növekedés 2020-ban és 2021-ben kismértékben, 1,4%-ra mérséklődik a 2019-es 1,5%-hoz képest.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági biztosa azt mondta, idén és jövőre minden uniós gazdaság növekedni fog, ezen belül Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában ez gyorsabb lesz, mint a nagy euróövezeti tagállamokban. Hozzátette, hogy a német gazdaság megszenvedte a tavalyi évet, főleg a gépjárműágazat keresletcsökkenése miatt. A prognózis szerint a következő két évben lassan fog magához térni a német gazdaság.
Ami a magyar adatokat illeti, az Európai Bizottság előrejelzése szerint tavaly 4,9, idén 3,2, jövőre pedig 2,8 százalék lesz a GDP-növekedés. Összehasonlításként a régiós versenytársak közül a román adatok hasonlóan, de kisebb mértékben (3,9, 3,8, 3,5) csökkennek, Lengyelországban a tavalyi 4 százalékos növekedést idén és jövőre 3,3 százalékos bővülés követi, Szlovákiában pedig a tavalyi 2,3 és az idei 2,2 százalékos növekedés után jövőre 2,6 százalékos GDP-bővülés várható. Ami az inflációs adatokat illeti,
Románia után Magyarországon a második legnagyobb a pénzromlás százalékos értéke.
A tavalyi 3,4 százalék után erre az évre 3,3, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációt várnak az elemzők, aminél csak minimálisan magasabbak a román adatok. Közben az EU-27-ek inflációs átlaga 1,4, az euróövezeté pedig 1,2 százalék volt 2019-ben. Az elemzés is kitér a decemberi 4,1 százalékos magyar pénzromlásra, amelynek okaként a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárakat, valamint a forint értékcsökkenését jelölték meg.
Az Európai Bizottság gazdasági előjelzésében több globális kockázatot is megjelölt, ilyen például a Latin-Amerikában és a Közel-Keleten lévő konfliktusok vagy az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni gazdasági kapcsolatok tisztázatlansága. Új elemként megjelent a koronavírus, amely azonban egyelőre százalékosan nem befolyásolja a gazdasági mutatókat. Paolo Gentiloni szerint azonban ez elkerülhetetlen lesz. A brüsszeli szakértők úgy vélik, hogy 2020 első negyedévében lesz már kimutatható a vírus gazdasági hatása Kínában és ezt követően érheti el a többi gazdaságot. A biztos érzékeltetve a helyzetet, felhívta a figyelmet arra, hogy Kína a globális utazási költségekből 18 százalékkal részesül és ehhez jön még számos csatlakozó ágazat, vagyis összességben egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mit jelent majd mindez a világ gazdaságában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon