Szijjártó: Uniós tengeri misszió felügyeli majd a líbiai fegyverembargót

Magyarország ismét vétóval fenyegette az uniós külpolitikai döntéshozatalt – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli újságíróknak. Az európai külügyminiszterek hétfői ülésükön hosszan vitáztak a líbiai fegyverembargót felügyelő uniós tengeri hadműveletről. Magyarország mellett Ausztria és Olaszország külügyminiszterei szólaltak fel a művelet ellen, ugyanis attól tartanak, hogy 

A külügyminiszterek januári ülésén merült fel ismét, hogy újraindításák az EU-s Sophia misszió tengeri műveletét: a tervek szerint az uniós hajók felügyelnék, hogy a líbiai polgárháborúban érdekelt felek és az őket támogató országok is tiszteletben tartják a fegyverembargót.

A tengeri és a légi missziót 2015-ben hozta létre az EU azért, hogy fellépjen a földközi-tengeri emberkereskedelem ellen. De a hajók a tengerbe esett migránsokat is mentették, ezért 2019 márciusától az olasz kormány nem engedte kikötni a Sophia hajóit sem, így fel kellett függeszteni a tengeri műveleteket.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn végül abban állapodtak meg, hogy egy új hadműveletet indítanak, a Sophia misszió mandátumát pedig nem hosszabbítják meg, így az márciusban véget ér.

Az új művelet a tengeren, a levegőben és műholdakkal is felügyelni fogja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát betartva nem szállítanak-e egyes országok fegyvereket Líbiába. Emellett kiegészítő feladatként a földközi-tengeri embercsempészet ellen is fellépnak majd, illetve a líbiai haditengerészet és parti őrség kiképzését is támogatja majd az EU.

A tengeri misszió újraindításával kapcsolatban Magyarországnak, Ausztriának és Olaszországnak is voltak fenntartásai, ami hosszú vitába torkollott. "Ragaszkodtunk hozzá, hogy ha a művelet megindítása után azt látjuk, hogy az ösztönzi a migrációt, azonnal le lehessen állítani" - magyarázta Szijjártó.

Az eredeti javaslat szerint a műveletet csak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára lehetett volna leállítani. A három országnak sikerült azt is elérnie, hogy ez a kikötés kikerüljön a külügyminiszterek ülésének zárónyilatkozatából. Szijjártó Péter jelentős sikerként értékelte, hogy "a tagállamok nincsenek kizárva a döntéshozatalból."

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján azonban úgy fogalmazott, hogy még nem tudjuk, ki fogja értékelni az új misszió migrációs hatásait. Az uniós diplomácia vezetője ugyanakkor a tagállamok félelmeit jogosnak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy alaposan felügyelni fogják, hogy az uniós hajók jelenléte a térségben ne váljon migrációt ösztönző tényezővé.

Borrell arra is rámutatott, hogy a Sophia misszióhoz képest jelentős különbség, hogy az új művelet nem fogja a teljes líbiai partszakaszt felügyelni, csakis a fegyverszállítási útvonalak szempontjából fontos keleti részeket.

„Politikai egyezségre jutottunk, amiről ma reggel nem hittem volna, hogy megtörténhet. De ez is mutatja, hogy ha megvan politikai akarat, akkor meg tudunk állapodni” – jelentette ki az uniós biztos.

Ugyanakkor a külügyminiszterek hétfői döntése csak a politikai keretről szól, a konkrét részletekről a tagállamok diplomatái fognak megállapodni, amellyel kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője „komoly vitákra” számít.