Az EU digitális csatára készül

2020.02.19. 15:48

A mesterséges intelligenciát és az adatgazdaságot is magában foglaló digitális stratégiát hirdetett az Európai Bizottság kedden. Az intézmény decemberben hivatalba lépett elnöke, Ursula von der Leyen ezzel hozzáfogott ahhoz, hogy a klímavédelem mellett emlegetett másik legfontosabb célkitűzését is megvalósítsa: 

felkészítse Európát a digitális átállás és negyedik ipari forradalom kihívásaira. 

Az „Európa digitális jövőjének kialakítása” nevet viselő javaslatcsomag három részből áll:

  • egy átfogó forgatókönyv arról, hogyan válhat minden európai állampolgár hasznára a digitális társadalom,
  • fehér könyv a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokról és lehetőségekről,
  • adatstratégia, hogy a vállalati és ipari adattömeget Európa biztonságosan és előnyösen hasznosíthassa a kutatásban, az üzleti életben és a közszolgáltatásokban egyaránt.

A digitális stratégia célja az, hogy „megerősítsük a gazdaságunkat és európai válaszokat találjunk a digitális kihívásokra”, mondta Von der Leyen a dokumentumcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.

A Bizottság elnöke Yuval Noah Harari 21 lecke a 21. századból című könyvét is idézte, miszerint „az emberiségnek mindig jobban ment feltalálni egy eszközt, mint bölcsen felhasználni azt.” A digitális stratégiával viszont éppen azt szeretnék elérni, hogy Európa használhassa fel a modern technológiai vívmányokat.

A mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségeket rejt a mindennapi ember számára, hangsúlyozta Margrethe Vestager. A digitális ügyekért és versenyjogért felelős uniós biztos állítja: az egészségügytől kezdve a mezőgazdaságon és a közlekedésen át egészen a környezetvédelemig hatalmas lehetőségek rejlenek a technológiában. Például pontosabb műtéteket lehet elvégezni és jobb diagnózisokat felállítani a kórházakban, de a farmokon is csökkenteni lehet a műtrágya és permetezőszer mennyiségét az újítások segítségével.

Ugyanakkor Vestager nagyon fontosnak tartja, hogy az új bizottsági fehér könyv 

„a technológiát állítja az ember szolgálatába, és nem fordítva”, és csakis akkor engedi a mesterséges intelligencia használatát, ha tiszteletben tartja az emberi jogokat, és soha nem okoz anyagi vagy erkölcsi károkat, pláne nem követel emberéleteket.

Ezért a Bizottság nemcsak arra fog ügyelni, hogy az európai vállalatok és kutatóközpontok kiemelkedően élen járjanak a mesterséges intelligencia területén, hanem arra is, hogy mindezt meghatározott etikai szabályok szerint tegyék.

A digitális stratégia adatgazdaságra vonatkozó része azt célozza, hogy az európai vállalatok, kutatók és közintézmények könnyebben juthassanak adatokhoz, és azt az eddigieknél jobban használják fel az EU közreműködésével kialakítandó közös platformok segítségével.

Az EU ki fogja dolgozni az ehhez szükséges jogszabályi keretet, amelyben különösen nagy hangsúlyt fektetnek majd arra, hogy az üzleti és ipari adatoknak is kialakuljon egyfajta európai piaca. Thierry Breton, az európai belső piacért felelős uniós biztos ennek a jelentőségét az áruk, személyek és szolgáltatások szabad áramlását lehetővé tevő közös piac kialakításához hasonlította. 

Breton arról is beszélt, hogy Európa elvesztette a személyi adatok felhasználásának csatáját. De meggyőződése, hogy

„az ipari adatok csatája most kezdődik, és a fő hadszíntér Európa lesz.”