EU-csúcs: ez lesz a történelem legnehezebb költségvetési tárgyalása

Elkezdődött az európai állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója kedd délután, amelyen az Európai Unió 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetését vitatják meg. Az uniós vezetők előtt álló tárgyalás Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a „történelem legnehezebbje” lesz. Morawiecki ezzel arra utalt, hogy a tagállamok között mély ellentétek húzódnak. 

A legnagyobb törésvonal az északnyugat-európai, illetve a dél- és kelet-európai tagállamok között feszül, akiknek merőben más elképzelései vannak” a költségvetés nagyságáról és annak összetételéről is. A helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia távozása 75 milliárd eurós rést hagy a költségvetésben, miközben az Európai Bizottságnak olyan ambiciózus tervei vannak, mint a klímavédelem, digitális stratégia és geopolitikai szerepvállalás.

A csúcstalálkozóra igyekvő állam- és kormányfők rövid beszédei pontosan ezt a megosztottságot támasztották alá.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök például arról beszélt, hogy Svédország elfogadja, hogy nettó befizető, és az európai szolidaritás jegyében többet kell a közös kasszába befizetnie. De ahhoz ragaszkodnak, hogy az uniós költségvetés nagysága ne haladja meg drámaian az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát.

Modernizálni kell a költségvetést, nem kibővíteni

– jelentette ki. A svéd kormányfő szerint ennek fényében prioritásokat kell találni: többet kell költeni a digitalizáció és a klímavédelem kihívásaira, az ipar modernizálására, a kohéziós és agrárpolitikára viszont kevesebbet.

Löfven a jogállamiságról is beszélt: „nagyon fontos, ezért van szükségünk egy erős mechanizmusra.” Finn kollégája, Sanna Marin sajnálatát fejezte ki, hogy Charles Michel új költségvetési javaslata „felvizezte” a jogállamisági kritériumrendszert. Marin szerint egyébként az egész Michel-terv „rossz irányba megy”, mert túl nagy.

A nyugati-keleti törésvonalat ezzel szemben a lengyel kormányfő úgy magyarázza, hogy egyes országok új célok megvalósítására törekszenek, és ez a költségvetés új struktúráját eredményezi. Morawiceki kijelentette, hogy nincs egyetértés a költségvetés átalakításában, Lengyelország a közös agrárpolitikát és a strukturális alapokat részesíti előnyben, ugyanakkor ez az a két terület, amely a legnagyobb veszteséget szenvedheti el. Azt is mondta, hogy 

Angela Merkel német kancellár viszont a kompromisszumot hangsúlyozta a beszédében: továbbra is támogatni kell a farmereket, uniós támogatásokkal is biztosítani Kelet-Németország gazdasági felzárkózását, de olyan új politikákra is költeni kell, mint a kutatás, migrációkezelés és határvédelem. „Ha Európa jelen akar lenni ebben a veszélyes világban, ahhoz több forrás kell" –mondta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „hosszú, nagyon hosszú tárgyalásokra” számít. Európának Von der Leyen szerint is egy modern költségvetésre van szüksége, hogy „megnyerje a jövőt”, de „az erőforrások szűkösek”, így ki kell egyezni a különböző érdekekkel.

Mark Rutte holland miniszterelnök is hosszú csúcsra számít, ezért egy könyvet és egy almát hozott magával az idő hasznosabb eltöltéséhez. Majd odaszúrt az Európai Tanács jelenlegi elnökének, a volt belga miniszterelnöknek, Charles Michelnek is, mondván:

Könnyebb belga kormányt alakítani, mint egy uniós költségvetést tető alá hozni.

Ehhez tudni kell, hogy mielőtt Charles Michel miniszterelnök lett volna 2014-ben, 589 napig nem sikerült kormányt alakítani Belgiumban, és jelenleg szintén csak ügyvezető kormány van – 2018 december közepe óta.

A legoptimistábban Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozott, aki szerint lehet, hogy napokig fog tartani, de van esély arra, hogy ezen a csúcson egyezségre jussanak a kollégáival. De azt azért hozzátette, hogy Franciaország komolyan fog küzdeni a közös agrárpolitikáért, mivel „az eteti az európaiakat”, amelynek a klímaváltozás elleni harcban is fontos szerepe van.

Nem fest azonban túl rózsás képet David Sassoli, az Európai Parlament elnökének nyilatkozata, aki miután egy órán át tárgyalt az uniós vezetőkkel azt mondta: 

Charles Michel tervét pedig egyértelműen elégtelennek nevezte, mert az megvágja az agrár- és kohéziós támogatásokat, az EU új célkitűzéseire sem szán elég forrást, és az uniós intézmények mozgásterét is csökkenti azzal, hogy kevesebbet ad az uniós közigazgatásra. Ezzel azt is veszélyezteti, hogy az EU kevésbé hatékonyan tud majd fellépni a jogállamiság védelmében és a korrupció ellen.

Az Európai Tanács ülése előtt Brüsszel számos pontján okoztak közlekedési torlódást a költségvetés tervezete ellen tüntető farmerek. Több száz gazda érkezett traktorokkal a belga fővárosba, és az uniós negyed környékén demonstráltak. Számos nyugat-európai érdekképviseleti szervezet fejezte ki tiltakozását a mezőgazdasági alapok csökkentésének terve miatt. Csatlakozott hozzájuk az Európai Tejtanács is, és kétszáz gazdálkodóval a Balti Farmerek is képviseltették magukat. Utóbbiak az ellen is tiltakoznak, hogy a balti gazdálkodók az európai átlag 54-60 százalékát kapják közvetlen kifizetések formájában.

(Borítókép: Charles Michel (balra) találkozója Angela Merkellel (középen) és Emmanuel Macronnal a mai csúcstalálkozón Brüsszelben. Fotó: Ludovic Marin / AFP)