A NATO küzdelme a járvánnyal

200415a-001
2020.04.17. 14:07
A koronavírus-járvány új ellenfelet jelent a NATO számára is, a katonai szövetség hagyományos “védelem és elrettentés” stratégiája azonban most nem érvényesül, új megközelítést kellett találni. Ez pedig az lett, hogy a katonai lehetőségek kell kihasználni a hatékonyabb védekezés érdekében. A művelet kapott egy katonai parancsnokot az amerikai Tod Wolters tábornok személyében, aki egyébként a NATO európai erőinek főparancsnoka.

Légihíd, katonai kórházak, egészségügyi személyzet

A gyakorlatban mindez tehát úgy néz ki, hogy a szövetségesek felajánlásokat tesznek a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak és megszervezik a segítség eljuttatását. Ennek érdekében április 2-án engedélyezték a NATO Gyors Légi Mobilitás (RAM) folyamatának alkalmazását, ami akadálytalan légi szállítást jelent egész Európában. A katonai repülőgépek egyedi hívójellel repülhetnek, ez többek között gyorsított diplomáciai engedélyt és az útvonalkorlátozások eltörlését is jelenti. A repülésekhez a szövetségesek, illetve a partnerországok együttesen három C-17 Globemaster nehéz teherszállító járművet is üzemeltetnek, megosztva a repülési órákat és költségeket.

Néhány példa a segítségnyújtásra. A cseh hadsereg repülőgépe április 10-én egymillió maszkot szállított Észak-Macedóniába. Korábban, április 3-án két spanyol katonai repülőgép 50 lélegeztetőgépet vitt Spanyolországba Németországból, amelyeket a német kormány ajánlott fel. A német légierő olasz és francia betegeket szállított kórházi ápolásra, lengyel és albán orvosok pedig olasz kollégáik segítségére indultak. Április 7-én az USA vezette KFOR Keleti Regionális Parancsnoksága kesztyűket, arcmaszkokat és egyéb orvosi eszközöket szállított Koszovóba, észak- és dél-Mitrovica polgármestereinek. Horvátország, Németország és Hollandia katonai orvosai pedig április 13-án Litvániába érkeztek. Magyarország is hozzájárult a segítséghez, maszkokat és izolációs köpenyeket küldtünk balkáni államok részére (táblázat).

A segítséget a NATO euroatlanti katasztrófaelhárítási koordinációs központja (EADRCC), a NATO fő polgári vészhelyzeti reagálási mechanizmusa fogja össze. A központ a nap 24 órájában működik, koordinálja a NATO-szövetségesek és partnerei segítségkéréseit, valamint segítségnyújtási ajánlatokat a súlyos válságok - például a COVID-19 járvány - következményeinek kezelésére.

Összességében a NATO több mint 100 alkalommal szállított légi úton segítséget, 25 tábori kórház felépítéséhez járult hozzák, több mint 25 ezer kórházi ágyat biztosított és több mint 4000 katonai egészségügyi személyzetet telepített más államokba, a helyi civil egészségügyi ellátás támogatására.

Éberség!

A NATO védelmi miniszterei videokonferencia keretében tárgyaltak minderről a héten és további felajánlásokra tettek ígéretet. Jens Stoltenberg főtitkár a megbeszélés után arra hívta fel a figyelmet, hogy a potenciális ellenfelek arra törekednek, hogy a helyzetet saját érdekeik szerint használják ki. Ezért a járvány ellenére továbbra is oda kell figyelni a terrorista csoportok tevékenységére, amelyekre ösztönzőleg hathat ez a szokatlan időszak. Ugyancsak a kockázatok között van, hogy az afganisztáni és az iraki biztonsági helyzet továbbra is törékeny, ráadásul továbbra is megfigyelhető Oroszország katonai katonai tevékenysége.

Küzdelem az álhírek ellen

Arról már beszámoltunk, hogy az EU kapcsán milyen álhírek terjednek az interneten, de a NATO-val kapcsolatban is nagyon sok félrevezető információ lát napvilágot, ezeket össze is gyűjtötték a szövetség főhadiszállásán. Tehát a NATO-s

álhírek

a következők:

  • A COVID-19 szét fogja robbantani a NATO-t
  • A NATO nem támogatja a szövetségeseket a COVID-19 elleni küzdelemben
  • A COVID-19 a NATO által létrehozott fegyver
  • NATO gyakorlatok terjesztették el a COVID-19 vírust
  • A NATO arra ösztönzi tagjait, hogy a védelmi kiadásokat az egészségügy rovására növelje.

A fenti dezinformációkat a katonai szövetség tételesen cáfolja.

(Borítókép:  Az Észak-atlanti Tanács ülése. Fotó: nato.int )