Ötven év múlva a világ népességének 4 százaléka lesz európai
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
- Amerika begyújtotta a kanócot, lassan minden a háborús eszkaláció irányába mutat
- Moszkva támadással fenyegeti Lengyelországot, fejlett fegyverekkel mérnének csapást
Az Európai Bizottság elfogadta a demográfiai változásokról szóló legújabb jelentését, amely tulajdonképpen egy 2070-ig terjedő időszakot, vagyis a következő 50 évet felölelve nyújt képet várható népesedési folyamatokról. A hosszú távú előrejelzésben kiemelt helyet kap például a hosszabb várható élettartam, az alacsonyabb születési ráták, az idősödő társadalmak, a kisebb háztartások és a növekvő urbanizáció. Arra is rávilágít a dokumentum, hogy Európa egyre csökkenő arányt képvisel a világ lakosságában: 2070-re várhatóan a világ népességének kevesebb mint 4 százalékát fogja kitenni.
A jelentés szemlélteti a demográfiai változások régiók közötti jelentős eltéréseit, valamint rámutat, hogy foglalkoznunk kell a demográfiai változásoknak a növekedésre, a fenntarthatóságra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra Európa különböző részein gyakorolt hatásával. A jelentés alapul fog szolgálni különösen az idősödésről szóló, hamarosan elkészülő zöld könyvhöz és a vidéki területek hosszú távú jövőképének kialakításához.
Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök úgy kommentálta a jelentést, hogy ezeknek a változásoknak át kell alakítaniuk szemléletünket, és azt, ahogyan az elkövetkező évtizedekben gondolkodunk az egészségügyről, a jólétről, az állami költségvetésekről és a közéletről.
Elő kell segítenie olyan kérdések megoldását, mint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a közösségi ellátás vagy akár a magányosság. Végső soron az együttélésünk mikéntjéről van szó. A demográfiai változások kezelése létfontosságú a méltányosabb és ellenállóbb társadalom megteremtéséhez
– jelentette ki a biztos.
A jelentés mellékletében minden országra és az EU-ra vonatkoztatva is áttekinthetők a főbb adatok. A magyar és az uniós számsorokat összevetve érdekesség, hogy
a születéskori várható élettartam jelenleg az EU-ban a férfiak esetében 78,2, a nők esetében pedig 83,7 év. Magyarországon ugyanez 72,7 és 79,6 év.
Ötven év múlva azonban az előrejelzés szerint a különbségek jelentősen csökkennek, a 2070-ben születő magyar nők közel 90, a férfiak pedig közel 85 évet élnek majd várhatóan, ami egy-két évvel marad el az akkori uniós átlagtól. (Ezt természetesen a jelenlegi uniós tagállamok számított adataira vonatkoztatva kell értelmezni.)
A termelékenységi arányszám (az élveszületések egy nőre jutó száma) azonos az EU-ban és Magyarországon is, most 1,5, ami ötven év alatt körülbelül 1,7-re emelkedik. Ezzel együtt mind Magyarország, mind az Európai Unió lélekszáma egyenletesen csökkenő tendenciát mutat.
A jelenlegi életkörülményekről a dokumentumból kiderül, hogy
a háztartások rendelkezésére álló egy főre jutó jövedelem Magyarország esetében az uniós átlag 66 százaléka,
és hasonló arányú (65 százalék) az egy főre jutó fogyasztás is.
A bevándorlásról is közölnek adatokat, jelenleg a Magyarország területén élők 98,2 százaléka magyar állampolgár, az EU27-ek esetében pedig az össznépesség (446,8 millió ember) 95,1 százaléka valamely uniós ország polgára, vagyis a harmadik országbeli bevándorlók kevesebb mint 5 százalékot tesznek ki az Európai Unióban.
Rovataink a Facebookon