Egy amerikai üzleti tanácsadó cégre támaszkodott az EU a menekültügyi reformnál

2020.06.23. 14:08 Módosítva: 2020.06.24. 10:25

A McKinsey amerikai tanácsadó cég menedzsment tippjei alapján alakította át az Európai Bizottság a menekültpolitikáját, miközben a cég szabálytalan módon kapott egymillió eurós megbízást az EU-tól, és a értékelő jelentésében is valótlanságot állított - derítette ki a BIRN balkáni oknyomozó újságírói hálózat. A BalkanInsight honlapon nyilvánosságra hozott cikk szerint 

az Európai Bizottság és bizonyos uniós ügynökségek a főként üzleti tanácsadásra szakosodott cégnek szervezték ki a menedékkérelmek elbírálási folyamatának megreformálását 2016-ban és 2017-ben. 

McKinsey 2016-ban, az európai menekültügyi válság csúcspontján ajánlotta fel "pro bono" alapon - a közjóért, önzetlenül végzett szolgáltatás formájában - az Európai Bizottságnak: segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóságok gyorsabban dolgozhassák fel a Görögországban várakozó több százezer migráns menedékkérelmét. 

Mint az oknyomozás feltárta, a McKinsey jelentéséből 2016 végén sokat merítettek az EU-Törökország megállapodás végrehajtására kidolgozott uniós stratégiában. A dokumentumban nemcsak McKinsey üzleti szemlélete érvényesült, hanem egyes mondatokat és kifejezéséket is egy az egyben átmásoltak. Az oknyomozó újságírók szerint az amerikai cég hatását mutatják például az alábbi javaslatok:

  • csökkenteni a fellebbezési lehetőségeket elutasított menedékkérelem esetén
  • átalakítani az eljárást, amelyben a menedékkérelmeket rögzítik
  • megnövelni a befogadó táborok kapacitását
  • csoportosítani az ügyeket a gyorsaság és a minőség javítása érdekében
  • megemelni az uniós ügynökségek szakértőinek létszámát.

Majd 2017 elején a Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal  (EASO) 992 000 eurós szerződést adott pályáztatás nélkül az amerikai cégnek a görögországi menekültügyi eljárási rendszer további reformjára. 

A RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEKKEL ÉS AZ IDŐ SZORÍTÁSÁVAL MAGYARÁZTÁK, hogy közbeszerzési szabályok megkerülésével, egy előre kiválasztott cégnek adta az EASO a megbízást.

Az Európai Számvevőszék jelentése egy évvel később szabálytalannak minősítette a szerződést, de érdekes módon nem nevezte meg a jelentésben a McKinsey-t - erre az BIRN újságírói csak a szerződés részleteinek tökéletes egyezéséből jöttek rá.

Az oknyomozó újságírók szerint érdekes egybeesés az is, hogy ugyanaz a személy - Maarten Verwey - volt az EU-török megállapodás vezető koordinátora, aki az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatóságának élén a görög hatóságoknak adott tanácsadást irányította.

A képet tovább árnyalja, hogy a McKinsey értékelése szerint  tanácsaik segítségével 2017 januárja és áprilisa között 6000-re csökkent a görög szigeteken várakozó menedékkérők száma. A valóságban viszont a 12 800-at is meghaladta a számuk, ami csak 1500-zal kevesebb, mint januárban volt.

A feltárt ügy komolyan megkérdőjelezi az Európai Bizottság és az uniós menekültügyi politika hitelességét.  Egyrészt 

komoly politikai kérdéseket vet fel, hogy egy külsős cég miért kaphatott ekkora befolyást az uniós döntéshozatal egyik legfontosabb kérdésében.

Másrészt szakmai problémákat is feltételez a menekültügy és az üzleti menedzsmentszemlélet összemosása. A  "célzott terv", "a termelékenység növelése", "ügyhátralék felszámolása", "hátráltató szűk keresztmetszet" vagy "feldolgozási ráta" kifejezések használata igen visszás abban a kontextusban, hogy a menekültügyi eljárás során emberi sorsokról döntenek a hatóságok munkatársai. Ilyen esetekben alapvetően  a minőségi mutatóknak kellene a felülkerekednie a mennyiségen és a gyorsaságon a menekültügyi szakemberek szerint.

Végezetül abban is van némi ellentmondás, hogy miközben az Európai Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárás eredményeképpen az Európai Unió Bírósága a magyar menekültügyi rendszert több ítéletben is elmarasztalta, az intézmény éppen arra ad megbízást egy amerikai cégnek, hogy pörgessék fel görögországi menekültügyi eljárásokat, és érjék el, hogy minél könnyebben vissza lehessen toloncolni a menedékkérőket egy harmadik országba.

Az Európai Bizottság migrációs és belügyekért felelős szóvivője, Adalbert Jahnz hétfőn és kedden is időt kért az újságíróktól ahhoz, hogy a BIRN által feltárt ügyet tanulmányozhassa. Annyi mondott csak, hogy "az Európai Bizottság egyedül vállal felelősséget a döntéseiért", és "a migrációs politikára vonatkozó döntéseket nem egy harmadik fél hozta meg".

2018-ban hatalmas felháborodást keltett Németországban, mikor kiderült: a kormány az előző években összesen 45 millió eurót fizetett a McKinsey-nek a menekültügyi eljárás felgyorsítására adott javaslataiért. A cég Egyesült Államokban is tanácsot adott a migráció kezelésére, ott is bírálták a sokak által embertelennek tartott javaslatait.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!