Tíz halálos áldozata volt tavaly a terrorizmusnak Európában
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- Vlagyimir Putyin ismét beintett a Nyugatnak, nem kíván boldog karácsonyt és újévet
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
- Izland elnöke bemutatta a csak női vezetőkből álló új kormányt
- Meglátogatta a horvát egészségügyi miniszter a zágrábi késelőt, rejtély, miről beszélhettek
Az Europol elkészítette legfrissebb jelentését az európai terrorizmus helyzetéről, és ebből kiderül, hogy tavaly összesen 10 ember veszítette életét és 27-en sérültek meg terrortámadásban. Egy sérült kivételével az összes többi személy muszlim szélsőségesek áldozata volt. A jelentés ugyanakkor kitér a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali terrorveszélyre is, mert míg a dzsihadista támadások száma folyamatosan csökken, ezeké egyenletesen növekszik.
2019-ben az EU 13 tagállamában 119 befejezett, sikertelen vagy meghiúsított merényletről számoltak be a hatóságok, amelyek mentén összesen 19 tagállamban
1004 személyt vettek őrizetbe, a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
Tavaly három uniós országban összesen hat szélsőjobboldali terrorista támadásról számoltak be, míg egy évvel korábban csak egyről. Igaz, a tavalyi akciók közül is csak egy volt a végrehajtott támadás, a többi valamilyen módon meghiúsult. Az Europol arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali támadások, vagy a megkísérelt támadások számának növekedése beleillik az egész világon megfigyelhető folyamatba, ráadásul ezek a merénylők sokszor egymást motiválják. A rendőrségi elemzés arra mutat rá, hogy az erőszakos jobboldali szélsőségesek nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, például különféle uniós államok történelmi eseményeiről szóló megemlékezéseken, koncerteken vesznek részt, sokszor az ezekből származó bevételeket forgatják vissza a támadások megszervezésébe.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a jobboldali szélsőségesek ideológiája nem egységes, és különböző irányzatok léteznek, amelyek azonban egyesülnek a sokféleség és a kisebbségi jogok elutasításában.
Az erőszakos szélsőjobboldali ideológia egyik eleme a „fehér faj” fölényébe vetett hit, amelyért „faji háborúval” kell küzdeni.
A dzsihadista terrorizmussal kapcsolatban arra mutat rá a jelentés, hogy ugyan az Iszlám Állam elveszítette az utolsó területi fennhatóságát is, de szervezettségük továbbra is megmaradt, aminek része, hogy kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek világszertre. Közismert, hogy soraikban nagyon sok nyugat-európai állampolgár is van, akik az elmúlt években mentek harcolni Szíriába, bár közülük bizonyítottan sokan meghaltak vagy börtönben vannak.
A baloldali és anarchista terrorista támadások száma 2019-ben elérte a 2016-os és a 2017-es szintet, egy évi átmeneti csökkenés után. Minden támadás Görögországban, Olaszországban vagy Spanyolországban történt, a letartóztatások száma pedig az előző évi 34-ről 111-re emelkedett.
A baloldali és anarchista terroristák és szélsőségesek leggyakoribb célpontjai közé tartoztak a magánvállalkozások, valamint a kritikus infrastruktúrához tartozó állami intézmények.
A szíriai kurd lakosság támogatása továbbra is központi kérdés volt számukra, és arra is van adat, hogy a baloldali szélsőségesek és anarchisták csatlakoztak Szíria északkeleti részén található kurd milíciákhoz.
(Borítókép: Rendőrök a 2017. június 4-i London Bridge-i késes terrortámadás helyszínén – fotó: Dan Kitwood / Getty Images)
Rovataink a Facebookon