EU-csúcs: elérhető a megállapodás, a jogállamsági feltétel nem változott

Hétfőn délután négy óra helyett csak este fél 10-kor folytatták a rendkívüli EU-csúcsot. A csúcstalálkozót több órás két- és többoldalú éjszakai tárgyalássorozat után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn reggel fél a hatkor függesztette fel és hívta vissza a politikusokat délután négy órára, később ezt ötre, majd hatra módosították.

Több állam- és kormányfő is optimistán nyilatkozott, szerintük elérhető közelségbe került a megállapodás az uniós újjáépítési alapról és a következő hét éves költségvetésről.

Más, névtelenséget kérő diplomáciai források szerint ugyanakkor erre alig van esély, mert nagyon sok még a nyitott kérdés, vagyis ha sikerül is mentőcsomag nagyságáról és összetételéről közös álláspontra jutni, az egyéb kérdésekkel összefüggő vitához jóformán még bele sem kezdtek és ide tartozik például a jogállamisági feltételrendszer.

A körvonalazódó tervezetről először annyit szivárgott ki, hogy az eredetileg 750 milliárd eurós újjáépítési alap (amelyből 500 milliárd euró vissza nem térítendő, 250 milliárd pedig kölcsön formájában igénybe vehető forrás) lecsökken 700 milliárd euróra, amiből 390 milliárd euró lesz az a keret, amit támogatásként, vagyis visszafizetési kötelezettség nélkül vehető igénybe. Főleg akkor, ha a franciák is rábólintanak erre, ők ugyanis ezt a tétel mindenképpen megemelnék, de a takarékos (vagy fukar) négyek – Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia, sőt, már Finnország is csatlakozott hozzájuk – erről hallani sem akarnak.

Az utolsó lépés a legnehezebb

Végül Charles Michel a tárgyalások folytatása előtt nem árulta el, hogy pontosan mi szerepel a véleménye szerint konszenzusos megoldásban. Rövid nyilatkozatában a Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy az utolsó lépés mindig a legnehezebb, de bízik abban, hogy elérhető a megegyezés. Ugyanakkor a dokumentum kiszivárgott: ennek alapján az új javaslat megőrzi a 750 milliárd eurós főösszeget, csak belső átcsoportosításokkal, a hitel 360 milliárd euró, a támogatás 390 milliárd euró. Ennek az anyagnak is része a jogállamisági feltétel, rögzítik, hogy

Ruttét nem érdekli a háttérzaj

A nap krónikájához tartozik, hogy az Orbán Viktor által “holland fickóként” emlegetett Mark Rutte holland kormányfő hétfőn reggel fél hétkor azt mondta, hogy van előrelépés a tárgyalásokban, de még nem értük el a kitűzött célt. Megkérdezték tőle, mit szól ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök szerint Rutte lesz az oka annak, ha kudarcot vall a csúcs és nem sikerül megegyezni. A holland kormányfő úgy fogalmazott, hogy ez különösebben nem érdekli, nem foglalkoztatja a “háttérzaj”. Hozzátette, azért van itt, hogy a hollandokat érdekeit képviselje és egy erős Európáért harcol.

Premier Rutte over #EUtop en de irritaties en woede van andere leiders, zoals van #Macron, #Orban, #Conte: “Kan me niet zoveel schelen." Rutte wordt ‘Mr. Nee, Nee, Nee' genoemd. "Ik laat me niet afleiden door achtergrondruis." En: "Ik knok voor NLers en een sterk Europa." #EUCO pic.twitter.com/KfEqUtyNtS

— Fons Lambie (@fonslambie) July 20, 2020

Kövér László, az Országgyűlés elnöke időközben levelet küldött a holland parlament elnökének, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar és a holland parlamentek által a saját kormányfőiknek adott felhatalmazások összeegyeztethetetlenek, ezért Kövér László azt javasolja, hogy a két parlament folytasson párbeszédet, legközelebb októberben, amikor majd holland képviselők látogatnak Magyarországra.

Elérhető közelség?

Már a délutáni folytatásra készülve Angela Merkel német kancellár, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és – eddigi első nyilatkozatában – Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök is bizakodó volt, úgy vélték, hogy a megállapodás elérhető közelségbe került.

Emmanuel Macron francia elnök óvatos optimizmusának adott hangot, amikor azt mondta a folytatásra érkezve, hogy kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról, mert újabb javítások kerültek az asztalra. Xavier Bettel luxemburgi kormányfő azonban úgy véli, hogy a költségvetésből már eddig is sokat vágtak, amibe a kompromisszum érdekében talán bele lehet egyezni, de abba már semmiképpen, hogy az európai értékekből vagy a jogállamiság tiszteletéből is visszavegyenek.

Minden parlamentnek ratifikálni kell

Közleményt adott ki az Európai Parlament elnöke is. David Sassoli arra hívta fel a vezetők figyelmét, hogy a parlament meghatározta a prioritásait és elvárják, hogy ezek teljesüljenek. Ennek azért van fontos szerepe, mert az EP jóváhagyása is kell a tagállamok alkujához. Ezek között említette meg, hogy intézkedésekre van szükség a jogállamiság hatékony védelme érdekében. Közben Novák Katalin, a Fidesz külkapcsolatokért is felelős alelnöke azt mondta az atv-hu-nak, hogy „a 7-es cikkelyes eljárást le kell zárni azelőtt, hogy megállapodás születik Brüsszelben.

Ha bármilyen szinten változás történne ahhoz képest, amire mandátumot adott az Országgyűlés a kormánynak, újra a parlamenthez kell fordulnia a változás megerősítéséért.” Meg kell jegyezni, hogy brüsszeli megállapodás mindenféleképpen a magyar parlament elé fog kerülni, mert valamennyi tagállam törvényhozásának ratifikálnia kell az érvényességhez. 

Sajtóhírek szerint amennyiben sikerül megegyezni a mentőcsomag összetételéről, akkor legnagyobb buktató a jogállamisági kitétel és a klímapolitikára fordítandó kiadások mértéke, szerkezete lehet.