Egyetlen éjszaka alatt három dohányzás-ellenes civil szervezet irodáját pakolták ki Brüsszel uniós negyedében. A tolvajok a kisebb értéktárgyak mellett elsősorban a laptopokra és az információhordozókra utaztak. A három civil szervezet irodáján kívül még egy helyre mentek be, onnan nem tűnt el semmi. Így megalapozottnak tűnik a szervezetek állítása, hogy célzott támadást intéztek ellenük, bár a belga nyomozó hatóság egyelőre nem talált ipari kémkedésre utaló jelet (vajon mi lehet az?).

A betörésre alig két nappal az után került sor, hogy John Dalli egészségügyi biztos lemondásra kényszerült, mert az EU Csalásellenes Hivatala szerint kétes kapcsolatban állt egy dohányipari lobbistával. Dalli lemondása után a Bizottság bejelentette, hogy elhalasztja a dohánykereskedelemmel kapcsolatos uniós szabályozás tervezett felülvizsgálatát, amely szinte bizonyosan szigorítást hozott volna, méghozzá a most betámadott szervezetek javaslatai alapján.

Úgy tűnik tehát, hogy az egészségügyi biztos bukásával, éppen a jogellenes befolyásolással vádolt dohányipar jár jól… Szerinted?

Az EUrologus sokat látott gárdájának eddigi legunalmasabb csúcsának első napja lassan véget ér. A konklúzió tervezetben forrásaink szerint az egységes bankfelügyeletre vonatkozó részben egyetlen szót változtattak. De ez sem módosított azon, hogy az erre vonatkozó jogszabály-alkotásnak be kell fejeződnie év végére.

Ami Magyarországot érinti, az Európai Bizottság jogi szolgálata azt súgta nekünk, hogy megoldható az eurózónán kívüli tagállamok részvétele a felügyeletre vonatkozó törvényhozásban. Ennek lényege, hogy az EKB felügyelő bizottságában helyet kapnának a zónán kívüli országok és a gyakorlatban ez a testület hozná meg a döntéseket a felügyeletről.

Az EKB kormányzó tanácsában ugyan az uniós alapszerződés miatt továbbra sem kapnának helyet az eurózónán kívüliek. Mégis úgy tudjuk, hogy az EB szerint nem gond olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi a felügyeleti kérdésekben csak formálisan legyen az EKB kormányzó tanácsa a végső döntéshozó.

A kötélhúzás tehát továbbra is  németek és a franciák (+déli államok) között zajlik arról, hogy mikor váljon valósággá a bankok feltőkésítése. Frau Merkel persze azt szeretné, ha ez csak a 2013 őszi német választások után következzen be. A németek ezért azt szeretnék, hogy “hatékony” legyen a bankfelügyelet. Ezután már csak az a kérdés ki mit ért hatékony alatt.

Az EUrologus reméli, mindettől mindannyian kellően elálmosodtatok. Holnap folytatjuk.

Bónusz: a kormányfők családi fotója.

Hosszúra nyúlt villáminterjú Pajszer Pál közgazdász professzorral, akivel a Tanács Justus Lipsius épületének büféjében futottunk össze, miközben az EU vezetői zárt ajtók mögött tárgyalnak Európa jövőjéről.

EUrologus: Alig néhány órája tart az EU csúcs, de sokak szerint máris gyanús ez a sok rövidítés, MFF, EMU, TSCG, CSR, SSM…
PP: Valóban, már csak az S&M nincs benne, pedig arra még igény is lenne.

EUrologus: Világos. Mit jósol, lesz megállapodás például az monetáris unióról?
PP: Ezt a vacsora alatt fogják megtárgyalni a kedves vezetők. Vagyis sok múlik azon, hogy mi kerül az asztalra. Ha például jól meghajtják őket egy langyos hallevessel, az hatással lehet a vita végkimenetelére. Ettől függetlenül én személy szerint a magyar álláspontot támogatom: vagyis az a jó, ha a monetáris unió mindegyik tagország számára nyitott.

EUrologus: Azért, hogy ne váljon az EU kétsebességessé?
PP: Én még máig nem tudom, hogy ez mit jelent, de volt egy kétsebességes Jawa Babettám, és azt még a Vaclav Klausnak se kívánnám. Szóval én inkább attól óvnám a döntéshozókat, hogy tovább szabdalják azt, ami már egyébként is olyan elegyes, mint a tudja, hogy mire gondolok. Ugye itt van ez a külön eurózóna-költségvetés ötlet, meg a bankunió, hogy akkor mi, magyarok például miként fogunk tudni beleszólni, miközben nem is vagyunk benne az ECB-be, és akkor még nem beszéltünk az EBA-féle megfontolásokról…

EUrologus: Máris elvesztettük a fonalat. Viszont kíváncsiak lennénk a véleményére a magyar kormány legújabb költségvetési korrekciójáról. Matolcsy úr szerint azért kell szigorítani és újabb a dókat bevezetni, mert Brüsszel ezt várja el.
PP: Tegnap beszéltem telefonon a Gyurival. Mondtam neki, hogy itt megint nagy röhögéseket váltott ki a szövege. Szerintem ezt mostanra már senki nem hiszi el. Az EU semmilyen újabb adó bevezetését nem kérte és nem is kérhet ilyet a magyar kormánytól, de még a szlováktól se, ha értik mire célzok. Sajnos Gyuri nem állt meg akkor, amikor még lehetett volna, pedig sokan szóltunk neki, Olli is, én is. Most meg az van, hogy tovább kell pumpolni a népet, főleg így, hogy a fűtésszezon Auróra cirkálója rövidesen beledörrent a hideg magyar éjszakába, ha megbocsátanak a költői hasonlatért.

EUrologus: Kettős beszéd?
PP: Már megint babettázik. Látja, maguk is legalább annyira fixáltak, mint a Gyuri. Én inkább a bankadó miatt aggódnék, nézzék csak meg hova jutottak a görögök, vagy korábban az olaszok is, csak hogy a klasszikusokat idézzem.

EUrologus: Ők is hasonló módszerekkel sanyargatták a bankjaikat, akik aztán nem tudtak eleget hitelezni a vállalkozásoknak, aki emiatt nem tudtak versenyképesek maradni, növekedni és munkahelyeket teremteni és emiatt tönkrement a gazdaság és végeredményben az ország is?
PP: Maradjunk annyiban, hogy a rossz gazdaságpolitikát nem lenne szabad az unió nyakába varrni. Egyrészt mert nem szép dolog hazudni a választóknak, másrészt pedig mert ezzel a rossz gazdaságpolitika nem fog megjavulni. Csak abban bízhatunk, hogy ezt a magyar kormány is mihamarabb felismeri. Amióta tudom, hogy Morvai Krisztina megtalálta a szerelmet, vallom, hogy nincs reménytelen ügy.

(Az interjú csak nyomokban tartalmaz valóságelemeket.)

Gyorsan csúcsra hágott a hangulat az Európai Tanácson, legalábbis a spanyol újságírók közt, akik a képen látható felbolydulással fogadták hírhozó diplomatájukat.

Mikor lesz már 16 tagú az euróövezet? - ez a kérdés tartja lázban évek óta a befektetőket, kereskedőket, az Európai Unió rezzenéseit elemző újságírókat, és még jó pár embert a glóbuszon. Vészforgatókönyvek, titkos tervek: mindenről hallottunk már a “ki lesz az első, aki kipenderül” sztoriban, kvízről azonban még nem. A brit Guardian most pótolta ezt az égető hiányt. Derítsd ki, hogy az eurózóna szívében a helyed, vagy az övezeten kívül.

http://www.guardian.co.uk/world/interactive/2012/oct/17/europe-news-financial-crisis

Tíz kérdés a személyes pénzügyi helyzetről, a stratégiákról, a spórolásról és a megtakarításokról és kiderül a tuti. Az EUrologus a finnek AAA besorolását érdemelte, de az eredményt maga sem érti. Nektek mi jött ki?

John Dalli uniós biztos váratlanul és azonnali hatállyal lemondott kedden délután. Az egészségügyi és fogyasztóvédelmi portfólióért felelős máltai politikus azután döntött posztja feladása mellett, hogy az EU korrupcióellenes hivatala, az OLAF idén májusban vizsgálatot indított ellene a Swedish Match dohánygyártó panasza alapján.

A cég azt állította, hogy egy vállalkozó anyagi ellenszolgáltatásért cserébe azt ígérte, hogy képes befolyásolni az egészségügyi biztost a tubák, másnéven burnót, megint másnéven snüssz európai szintű tilalmának feloldásáért. Állítólag pénzmozgásra nem került sor, de az európai biztosnak tudni kellett, vagy tudnia kellett volna az esetről, és azt jelentenie kellett volna az illetékes hatóságoknak. 1999, a Santer-bizottság bukása óta ez az első eset, hogy egy európai biztos lemondásra kényszerül.
Sajtóforrások szerint Dalli utódjaként a legkevésbé ellentmondásos jelölt a jelenlegi külügyminiszter, Tonio Borg lehet. Az eddig máltai biztos a második Barroso bizottság tagjaként 2010 eleje óta volt biztos. Előtte megmászta az egész szigetországi politikai létrát, volt pénzügy- és gazdasági miniszter és képviselő a nemzeti paramentben is. 2004-es választási veresége után ugyan volt három hónapig külügyminiszter is, de utóbb hamisnak bizonyult egészségügyi gépvásárlási korrupciós vádak nyomán le kellett mondania.
Az EUrologus szerint lapításra utal, hogy Dalli csak azután mondott le, hogy tegnap az OLAF megküldte jelentését az Európai Bizottságnak. Mindenesetre EUrologus címkés bögrét sorsolunk ki azon kommentezők között, akik a magyar politikai életből hasonló eseteket tudnak idézni.

Felelőtlen görög pasi, aki adósságba taszítja a háztartást. Kissé neurotikus német csaj, aki képtelen tovább elviselni az állandó hazudozást és az újabb kifizetetlen számlákat. A spanyol szomszéd, aki szerint az élet nem csak a pénzről szól, s a brit, aki leginkább kimaradna az egészből. De mi lesz a vége?

A művet Bob Denham jegyzi, aki sosem fejezte be közgáz PhD-jét, és első dokumentumfilmecskéjét arról készítette, vajon legalizálni kéne-e a kannabiszt. Denham most az újságírással kacérkodik, ennek részeként dolgozza fel rövidfilmekben a gazdaság hatását mindennapjainkra.
Hihetetlen, hogy a készítők mennyi utalást, poént sűrítettek bele nyolc percbe. Rizikó társasjáték az asztalon - éppen a németek állnak nyerésre, AAA típusú elem, avagy utalás a hitelminősítésre (ennél mélyebb szerelmi vallomást ezek szerint nem kell várni a németektől). A sötét történelmi múltra tett megjegyzések, az “ágy alá söpört” adóssághalmok. Utalás arra, hogy először pont Németország szegte meg a stabilitási paktumot, és hogy a mediterrán “disznók” (PIIGS - Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország,  Írországgal kiegészülve) bizony megbízhatatlanok.

Mennyit találsz Te meg belőle?

Nem, nem atomreaktor épül Brüsszel uniós központjában. Ez itt az Európai Tanács új épületének torzója. Mikor elkészül, az akkor már 28 állam- és kormányfő egy üvegkockába zárt betonváza belsejében folytatja az alkudozást Európa jövöjéről. Az EUrologus folyamatosan nyomon követi eme építeszeti csoda fejlődését.

Mivel ez az első beszámolónk az Európa jövőjét rejtő kockába zárt kristálygömb építéséről, alább ízelítőül álljon itt az épület látványterve is.

Az európai kontinensen békét teremtett, elősegítette két évszázados ellenség, Franciaország és Németország közeledését, és megerősítette a demokráciát Közép-, és Dél-Kelet-Európában. Ezzel indokolta az Oslo-i Nobel Bizottság döntését, amelyben az Európai Uniónak ítélte a 2012-es Nobel Békedíjat. A döntés azonnal a kritikák kereszttűzébe került, ahogy például a bizottság 2009-es döntése, amikor a díjat Barack Obama, amerikai elnöknek ítélték oda.

Az Eurologus azért úgy gondolja, hogy az ez évi döntést  lényegesen könnyebb megindokolni. Akinek mégsem sikerülne ez kapásból, annak ajánljunk figyelmébe e témában egy nagy klasszikust, á la Brian élete.

UPDATE: Barroso elnök meghatottan szalutált félmilliárd polgárának

Amikor reggel felkeltem, nem hittem, hogy ilyen jó nap lesz a mai - kezdte Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke rendkívüli beszédét a Nobel-békedíj kapcsán az izgatott brüsszeli sajtóteremben.
Nagy megtiszteltetés ez mind az 500 millió állampolgárnak, a tagállamoknak, és az intézményeknek is - mondta a portugál politikus. Barroso megemlékezett mindenről: a pusztító második világháború után a közös újrakezdésről, a békéről, arról, hogy az EU osztja szét a legtöbb humanitárius segélyt a világon, és hogy az unió élharcosa a globális klímaváltozás elleni küzdelemben.
Szabadság, demokrácia, jogállamiság, és az emberi jogok tisztelete - sorolta Barroso az EU alapértékeit, melyek után világszerte áhitoznak az emberek. Az EU ezeket az értékekért harcol szerte a világon - tette hozzá az EB elnöke. Barroso szerint a világ világos üzenetet küldött: az EU értékes és meg kell őrizni.
Régen látott médiaérdeklődés követte az álmosan induló péntek délelőttön az Európai Bizottság sajtótermében Jose Manuel Barroso, a bizottság elnökének beszédét. Végre sikerült az EU-nak magára vonni a sajtó figyelmét: tucatnyi operatőr és fényképész várta a portugál mestert.
Bizottsági dolgozók is leszivárogtak a sajtóterembe, hogy szemtanúi legyenek a nagy pillanatnak, és együtt ünnepeljenek a főnökkel. A hallgatóság tapssal üdvözölte a beszédet. Az EU már nagyon megérdemelt egy jó napot. A Nobel-bizottság azt üzente az európaiaknak, a 60 éve megkezdődött integráció a lehető legjobb, ami a kontinenssel történt, tessék folytatni.
Az EUrologus szerint a Bizottság elnöke szépen feladta leckét brit kollégájának: Erre lépjen valamit Cameron!

Legalább hat hónapig zárva lesz az Európai Parlament brüsszeli plenáris tanácsterme - na nem azért mert a képviselők szabadságra mennek. Az EP a héten jelentette be, hogy a 750 fős ülésterem horizontális tartógerendái törékenyek, öregednek és repedezéseikkel a többi gerendát is jobban megterhelik. A Hemicycle nevű gigantikus termet ezért, egy eddig ki nem választott építési cégnek kell statikailag rendbe hoznia, mielőtt azt újból birtokba vehetik a jogalkotó honatyák.

Az EUrologus a szombat estére tekintettel egy 2007-es lemezt pörget meg. Ebben az évben tudósított az osztrák Bild magazin arról, hogy az EU közpénzen szex jelenetekkel gazdagon teletűzdelt reklámfilmet készítetett magáról.

A bizottsági kommunikáció hatékonyságát dicséri, hogy a tabloid vádjára kitalált, meglehetősen frappáns válasz lényegében senkihez nem jutott el. A szóban forgó, és alább linkelt klipet egy nyílt pályázatra készítették, az anyag az EU MEDIA programját promotálta, amely az európai filmgyártás számára biztosít közösségi forrásokat. A film 350 euróba került az európai adófizetőknek, és eddig 8,6 millión látták. Összehasonlításként álljon itt két példa : első blogbejegyzésünk, a Barroso elnök polgárokkal folytatott párbeszédére szóló meghívó, jó 85000-es nézőszámmal. Ti melyiket néznétek meg másodszorra is?

Molnár Nagy Klára személyében magyar képviselőjelöltje is van a közelgő belga helyhatósági választásoknak Brüsszel Etterbeek kerületében.

Kovács László volt magyar uniós biztos egykori munkatársának indulása első hallásra meglepőnek tűnhet, a körülményeket megismerve viszont már inkább természetesnek számít. A helyi szocialisták listáján huszonnegyedikként szereplő Klára ugyanis valódi nemzetközi forgatagban, 16 nemzetiség társaságában indul. A jelöltek közt ugyanúgy akad olasz, török és lengyel, mint vallon vagy flamand. Mivel a rádió-, tévé- és óriásplakát hirdetések tiltottak, a jelöltek közvetlen kampánnyal igyekeznek elnyerni a lakók szavazatait. Klárát például kifejezetten azért kérték fel jelöltnek, mert a kampány során igyekeznek a városrészben szép számmal élő magyar és más kelet-európai lakosokkal szót érteni.

Van azonban egy tényező, ami ezt jelentősen megnehezíti. Az előzetes regisztráció. Az október 14-i választásokon csak azok járulhatnak az urnához, akik június végéig regisztráltak a választói regiszterbe. Akik ezt elmulasztották, mondjuk azért, mert rosszkor mentek nyaralni, vagy mert még nem hallottak a magyar jelöltről az akkor csak két hete tartó kampányban, vagy egyszerűen csak elfelejtették a határidőt, azok most vasárnap nem szavazhatnak. A belga társadalom már hozzá van szokva az előregisztrációs rendszerhez. A belgák többsége nem kési le a regisztrációs határidőt, mert tudja, hogy az jogvesztő, és nem felejt el szavazni, ha regisztrált, mert tudja, hogy távolmaradását pénzbírsággal büntetik. Vajon a magyarok is felkészültek erre?

Az EUobserver jött ki egy friss listával a napokban arról, mekkora EBITDA (kamat, adózás, értékcsökkenés és amortizáció nélküli) eredményt értek el a legnagyobb Brüsszelben tevékenykedő lobbicégek.

A top10 vállalat eszerint szerény 4,1 és 12,2 millió euró közti bevételről számolt be tavaly hivatalosan a belga hatóságok felé. A teljes lista itt érhető el. A hasonló listák kritikusai szerint azonban sok lobbicég számára csak tevékenységük egy részét képezi az érdekartikuláció, ezért csak valódi bevételeik egy részét tüntetik fel lobbizásként. Ez pedig jelentős teret ad a számokkal való játékra.

A legjobb brit komikusok sem tudták volna hitelesebben eljátszani a világrendek összecsapásának eme remek kis szösszenetét. Történt ugyanis, hogy a baloldali-zöld, valamikori ‘68-as forradalmár Daniel Cohn-Bendit nekiállt a kőkonzervatív, EU ellenes EP képviselő Dartmouth grófjával az utóbbi stílusában vitázni. Fényes üstökösként ragyogta be kettejük retorikai blitzkriegje az amúgy csak Barroso föderális Európáért kiáltó beszéde nyomán oxigénhiányos ásításokat produkló képviselői fövegeket. (Az pedig csak a magunkfajta pervezeknek kéj, hogy a vitában alulmaradó gróf csapata tolta fel a videót.)

http://www.youtube.com/watch?v=umnoxT0ptNI

Évek óta rutin, hogy hiába érkezik csúcs szintű kínai delegáció Brüsszelbe, a pekingi vezetés nem, vagy csak szigorú feltételekkel áll kötélnek közös sajtótájékoztatóhoz. Ezt persze az egész brüsszeli sajtóközösség teljes joggal nehezményezi. Hiába, az eheti EU-Kína csúcs után sem történt másképp: elmaradt Ven Csia-pao és José Manuel Barroso, valamint Herman van Rompuy közös szerdai sajtótájékoztatója.

A hivatalos EB szöveg szerint persze: “nem sikerült annak formátumáról megegyezni”. Név nélkül nyilatkozó intézményi források szerint ellenben a kínaiak azt akarták, 25-25 kínai és nem kínai újságíró vegyen részt mindössze a tájékoztatón és ők is összesen négy kérdésen kellett volna, hogy megosztozzanak. Jogos tehát az újságírók - szándékosan némileg populista - kérdése: ha egy közös sajtótájékoztató kérdésében nem képesek kompromisszumra jutni az EU és Kína vezetői, akkor vajon milyen megállapodások köttetnek a különböző bilaterális dossziék kapcsán?

Alig 80 ezren látták az EU félmilliárd polgára közül két hét alatt a Barrosóval készült, “kérdezzetek közvetlenül tőlem kedves polgártársak és válaszolok nektek” kezdeményezés propagandafilmjét. Az eddigi lagymatag és neutrális EB kommunikációnál markánsabb, egy globális vezető PR-jét idéző hűvös és acélos alkotás azonban úgy látszik kevés. Ilyen mérsékelt érdeklődés mellett, hogy látod a múlt héten felskiccelt nemzetállamok föderációja projekted esélyeit José?