Nem jutott EU-támogatás a szlovákiai magyar iskoláknak

2008.07.28. 16:23
Egyetlen szlovákiai magyar iskolának sem jutott az uniós támogatásokból, a magyar iskolák pályázatai már tavaly is sikertelenek voltak. Közben a Jan Slota pártja irányítása alatt lévő tárca jelentős összeget folyósított Slota egykori iskolájának. Az MKP-s Szigeti László a nyári szünet után a parlament oktatási bizottságánál kezdeményez vizsgálatot.

Ahogy tavaly, úgy az idén sem juttatott a szlovákiai magyar iskoláknak uniós forrásokból származó támogatást a Fico-kormány vidékfejlesztési tárcája.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) leplezetlen diszkriminációról beszél, mert azt sem tudni, milyen elvek alapján és kik bírálták el azt a közel ezer pályázatot, amelyek között számos magyar tannyelvű oktatási intézmény is szerepelt, de egyet sem találtak érdemesnek arra, hogy a tetemes brüsszeli pénzből részesüljön.

A vidékfejlesztési tárca a magyarellenességéről ismert Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működik. Slota egykori alma materének, a litvaillói (Lietavská Lúcka) iskolának is jutott 275 ezer koronás támogatás az egymilliárd 275 millió koronából. Slota gyerekkori iskolája más tárcák pályázatainál is kedvezményezett, ráadásul a régiófejlesztési minisztérium 70 millió koronát adott a litvaillói iskola épületének felújítására.

Szigeti László, az MKP oktatáspolitikai alelnöke, az előző kormány oktatási államtitkára, majd egy ideig minisztere hétfőn jelezte, azt tervezi, hogy a nyári szünet után a parlament oktatási bizottságában teszi meg a szükséges lépéseket. Célja, hogy a bizottság vizsgálja felül, törvényes-e az olyan elbírálás, amely szerint a közel 900 pályázó közül egyetlen magyar iskola sem bizonyult alkalmasnak a támogatásra.

A tárca máris elutasította a gyanúsítgatást, azzal érveltek, hogy a pályázatok értékelése személytelen, a feladatot kizárólag számítógépek végzik el.

Elemzők és lapvélemények szerint a vegyesen lakott dél-szlovákiai területekkel a két éve hivatalba lépett Fico-kormány láthatóan mostohán bánik, amit elsősorban az jelez, hogy hallani sem akar a déli gyorsforgalmi út megépítéséről, de azt sem tervezi, hogy a Pozsony és Révkomárom közti útvonal fővárosba vezető szakaszára jellemző dugók feloldására bármit is tegyen. A déli irányból Pozsonyba tartó közút utolsó 25-30 kilométeres szakaszán csúcsforgalomban haladva néhány évvel ezelőtt még 20-30 perc alatt lehetett elérni Pozsony belvárosát, most a reggeli és délutáni csúcsidőben rendszerint másfél óra sem elegendő.