Megkezdődött Irak történetének első demokratikus választása. A még mindig csatatér állapotban lévő országban csak vasárnap lehet szavazni, kétszáznyolcvanezer külföldön élő iraki azonban már péntektől leadhatja szavazatát, írja a BBC.
Harcolnak a szabadságért
"Ha szabadságot akarsz, harcolnod is kell érte. Én a demokráciára szavazok", jelentette ki a BBC-nek Rebvav Aziz, egy tíz éve Ausztráliában élő, 38 éves iraki menekült. Nem véletlenül emelte ki a harcot; az Ausztráliában élő nyolcvanezres iraki kolóniából mindössze tizenkétezren regisztráltatták magukat a választásokon. A legtöbben még Iraktól több ezer kilométerre is a lázadó terroristák megtorlásától tartanak, vagy Irakban maradt családtagjaik biztonságáért aggódnak.
Aziz velük szemben büszkén mutatta tintával megjelölt ujját a BBC tudósítójának, ezzel is bizonyítva, hogy már leadta szavazatát. Iránban hasonló lelkesedéssel ment szavazni az a hatvanezer iraki, aki regisztráltatta magát. "Nagyon boldog nap ez nekem, boldogabb vagyok, mint az esküvőmön", nyilatkozta a BBC-nek Sadzsa Verdi. Teheránban, az ideiglenesen szavazóhellyé alakított Karbaleisz mecset előtt fegyelmezetten álltak külön sorokban a nők és a férfiak.
Titkolózás és terrorfenyegetések
Irán és Ausztrália mellett további tizenkét országban, köztük Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Hollandiában és Svédországban kezdődött meg a szavazás.
Irakban mindeközben a biztonsági helyzet rohamos romlásától tartanak. A választások napjára több lázadócsoport is véres akciókat ígért. Az Anszar al-Szuna Hadserege csoport szerint a szavazók "csak magukat hibáztathatják" azért, ami rájuk vár. Abu Muszab al-Zarkavi, a lefejezős terroristák vezére videót tett közzé, melyen állítása szerint Ijád Alávi egyik közeli munkatársának kivégzését mutatják.
A terrorfenyegetések miatt Irakban még mindig titokban tartják a szavazóhelyiségek címét, bár a BBC értesülései szerint csütörtökön már leszállították a déli országrészbe az urnákat és a szavazófülkéket.