Harmincmilliárdos fegyverkereskedelem

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár Kutatási Szolgálata által kiadott jelentés szerint az amerikai cégek 11,8 milliárd dollár értékben adtak el fegyvert, ami a teljes forgalom több mint egyharmada, és több mint az európai országok együttes forgalma.

Fegyverpiac Oroszországban. "Rakétát vegyenek!"

A teljes volumen, és így az amerikai eladások is messze elmaradnak az öbölháború utáni csúcstól, de az évtized közepe óta újra emelkedés tapasztalható: az amerikai cégek 1997-ben 7,7, 1998-ban 10,3 milliárdos eladást produkáltak.

Az évek óta az első helyen álló Egyesült Államok mögött Oroszország került a második helyre, miután az 1998-as 2,6 milliárdos forgalmat '99-re megduplázta (4,8 milliárd). 1998-ban még Németország állt a második helyen 5,5 milliárddal. Miután az elszegényedő orosz hadsereg megrendelési csökkentek, az orosz cégek az exportra koncentrálnak, célterületeik Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika.

A legkomolyabb orosz üzletet tavaly az hozta, mikor Oroszország félszáz Szu-30-as vadászgép eladásáról állapodott meg Kínával. Az orosz cégek másik komoly ázsiai partnere India, ami Kínához hasonlóan általában nem csak fegyvert, hanem gyártási technológiát is vásárol.

Kína exportőrként is jelentős: '98-as eladásait (925 millió) megduplázva '99-ben 1,9 milliárdért adott el fegyvert. A kínai export a legmagasabb azóta, hogy a szolgálat 1992-ben elkezdte az adatokat gyűjteni. Kína egyébként sok kisebb üzletet kötött - elsősorban Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten, és Pakisztánban (ez utóbbi számít Kína legfontosabb vevőjének).

A Su-30. Kína komoly vevője a vadászgépnek

A beszámoló nem közöl részleteket a Kína-Pakisztán üzletről, de egy hasonló témájú augusztusi CIA-jelentésben az állt, hogy "Kína növeli erőfeszítéseit, hogy Pakisztánnak rakétatechnikával kapcsolatos segítséget nyújtson". A CIA szerint Kína hasonló kapcsolatban áll Iránnal, Észak-Koreával és Líbiával.

A fegyverek kétharmadát a fejlődő országok vásárolják, a legtöbbet, 8,1 milliárd értékben az Egyesült Államoktól, 4,1 milliárdért az oroszoktól. A legnagyobb vásárló Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Izrael.

Egy Németországgal kötött üzlet révén azonban a legnagyobb vásárló a fejlődő országok közül '99-ben Dél-Afrika lett. A megállapodás keretében Dél-Afrika négy hadihajót és három dízel-elektromos tengeralattjárót vásárolt összesen 3,3 milliárd dollár értékben. Az óriási kiadás egyébként komoly belpolitikai vihart kavart az afrikai országban.

A kongresszusi jelentés szerint egyre élesebb verseny várható. Sok ország saját hadiiparának védelmében elfordulhat a nemzetközi piactól, míg a '97-es ázsiai gazdasági válság elhúzódó hatása további államokat tántoríthat el a vásárlástól.