A bolgár főmufti a tévéből értesült ügynökmúltjáról

2006.06.02. 09:44
Állítólag nem működött együtt a titkosszolgálattal, de ügynökként tartották nyilván a bolgár főmuftit. A vallási vezető a tévéből értesült ügynökmúltjáról. Szerinte érthetetlen a vád, hiszen a róla szóló iratokat 1990-ben már megsemmisítették. Egy másik érintett ugyancsak cáfolta a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov ügynökvádjait. Petkovot időközben az államfő és a kormányfő is bírálta az adatok közlése miatt.

A Szófiában ügynökmúlttal nemrégiben megvádolt közéleti személyiségek közül megszólalt a bolgár muzulmánok vallási vezetője, Musztafa Alis Hadzsi főmufti.

Megsemmisültek az iratok? Vagy mégsem?

"A reggeli tévéadásból tudtam meg, hogy ügynökként tartott nyilván a DSZ" - ezt nyilatkozta a muzulmán vallási vezető, miután a televízióban ismertették a róla szóló levelet. A főmuftiról is szóló levél Rumen Petkov belügyminisztertől származott - írja a dnes.bg internetes hírforrás, amely úgy tudja, a vallási vezetőről szóló dokumentumokat 1990 februárjában megsemmisítették.

Éppen ezt nem érti maga Hadzsi sem, aki azt állítja: a rá vonatkozó papírokat megsemmisítették, ezért nem tudja, miként bizonyítható állítólagos ügynökmúltja. Szerinte a megsemmisítés (1990) és az állítólagos beszervezés (1989) között sem a rendőrséget, sem a titkosszolgálatot nem informálta.

Talán nem működött együtt

A vallási vezetőt az MTI szerint a kommunista titkosszolgálat néhány hónappal a rendszer 1989 novemberi bukása előtt szervezte be, de Hadzsi nem működött együtt a DSZ-szel.

A tévében ismertetett levél szerint 47 személyt világítottak át, s közülük négy volt ügynök, vagy legalábbis ennyien voltak a korábbi kommunista titkosszolgálattal kapcsolatba hozhatók. Az érintettek között van a bolgár parlament két alelnöke, és egy kisebb párt elnöke is.

Egy török azért informálhatott

Ünal Lütfi, a kormánykoalícióban részt vevő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) török nemzetiségi párt adta parlamenti alelnök információval látta el a hírszerzést és a kémelhárítást, állította a belügyminiszter.

Petar Beron, az ellenzéki nacionalista Ataka (Roham) párthoz tartozó másik parlamenti alelnök szintén dolgozott állítólag a kommunista titkosszolgálatnak, de Beron dossziéját megsemmisítették - ismertette a miniszter a tévé kérdésére adott írásos válaszában. Beron ugyanakkor tagadja, hogy a titkosszolgálatnak dolgozott volna, azt állítja, hogy "egyetlen sort sem írt" a számukra.

A macedónok sem maradnak ki

Az ellenzéki nacionalista VMRO-Macedón Társaságok Szövetségének vezetője, Kraszimir Karakacsanov a kémelhárítással működött együtt.

"Bulgária bénultan csatlakozna az Európai Unióhoz, ha nem tisztázná az ügynökkérdést" - nyilatkozta az SZDSZ nevű bolgár párt elnöke, Petar Sztojanov, miután több bolgár közéleti személyiségről kiderült, hogy ügynökként tartotta őket nyilván a kommunista titkosszolgálat.

Sztojanov megjegyezte: nem éreznek együtt azokkal, akik ügynökök voltak, vagy informátorai voltak a DSZ nevű állambiztonsági szolgálatnak a rendszerváltás előtt - tudósít a dnes.bg nevű internetes hírforrás.

Az államfő és a kormányfő bírálja a belügyminisztert

Ugyanakkor az MTI szerint Georgi Parvanov államfő és Szergej Sztanisev miniszterelnök bírálta Rumen Petkov belügyminisztert, amiért kérésre nyilvánosságra hozta egyes személyek terhelt múltját. A főbelügyér tettét időszerűtlennek és hibásnak nevezték a legfőbb állami vezetők.

Petkov belügyminiszter egyébként úgy nyilatkozott: kizárt, hogy az összes archívumot megnyissák. A belügyi vezető biztosította a titkosszolgálatok jelenlegi ügynökeit és együttműködőit afelől, hogy az ő személyük titokban marad.

Újságírók is érintettek

Két hete két újságíróról derült ki, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal.

Egy 2002-ben megfogalmazott törvény - amelyet azonban csak 2004-ben fogadtak el - felfüggesztette a levéltárak kinyitását Bulgáriában, és ezeket csak a legutóbbi időkben nyitották meg újra.