Meghosszabíthatják a rendkívüli állapotot Franciaországban
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
A rendkívüli állapotot múlt hét kedden léptette életbe a francia kormány egy 1955. április 3-án, az algériai háború idején elfogadott törvény alapján.
A jogszabály szerint kormányrendelettel legfeljebb 12 napra hirdethető ki rendkívüli állapot, meghosszabbítására csak egy parlament által elfogadott törvény adhat felhatalmazást. A rendkívüli állapot egyik legfontosabb következménye, hogy feljogosítja a prefektúrákat kijárási tilalom bevezetésére és házkutatásokra, ami elősegíti a gyújtogatásokkal kísért külvárosi zavargások megfékezését. A meghosszabbítás november 21-én lépne hatályba.
Szigorúan átmeneti
"Védelmi óvintézkedésről van szó" - idézte Jacques Chirac francia elnök kabinetülésen elhangzott szavait Jean-Francois Copé kormányszóvivő. "Szigorúan átmeneti intézkedés, amelyet csak ott fognak alkalmazni, ahol feltétlenül szükséges és a parlamenti képviselők teljes egyetértésével" - tette hozzá a szóvivő.
Copé előzőleg az Europe 1 magánrádiónak hétfő reggel úgy nyilatkozott: "Lényeges, hogy a prefektúrák korlátozott ideig élhessenek a kivételes cselekvési eszközökkel, ugyanakkor megfelelően hosszú időszakon át ahhoz, hogy garantálni lehessen: a közrend elleni súlyos támadások nem fognak megismétlődni". A törvénytervezet nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a három hónapos határidő lejárta előtt rendeleti úton véget vessenek a rendkívüli intézkedéseknek - emelte ki a szóvivő.
Kezd alábbhagyni a düh
Franciaországban hétfő reggeli adatok szerint tovább mérséklődött a zavargások ereje, a külvárosi rendbontások 18. éjszakáján 284 autót gyújtottak fel, míg előző éjszaka 374-et.
Strasbourgban a feldühödött fiatalok gépkocsikat gyújtottak fel, a dél-franciaországi Toulouse-ban pedig egy iskolát. Az ugyancsak déli Provence körzetben égő gépkocsit vezettek neki egy öregek otthonának, Lyonban pedig, ahol kővel dobálták meg a rendőröket, gyújtóbombát dobtak egy mecsetbe, de az nem robbant fel.
A hatóságok szerint a rombolók dühe érezhetően kezd alábbhagyni, legalábbis napról napra csökken a felgyújtott gépkocsik száma. Ha ez folytatódik "a dolgok nagyon gyorsan visszatérhetnek a normális kerékvágásba" mondta Michel Gaudin országos rendőrfőkapitány, emlékeztetve rá, hogy a francia fiatalok egy átlagos, "nyugodt" szombat éjszaka is mintegy száz gépkocsit gyújtanak fel országszerte.
Mint egy vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból kiderült, a franciák többsége az indulatok felizzásáért sokak által kárhoztatott Nicolas Sarkozy belügyminiszterben bízik leginkább, ha arról van szó, hogy ki az a politikus, aki a legjobban tudja kezelni a súlyos helyzetet. A Le Journal du Dimanche által készíttetett felmérés során megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy támogatja a romboló fiatalokat csőcseléknek nevező, s nyilatkozataiban kemény fellépést ígérő Sarkozyt, 71 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy nem bízik Jacques Chirac köztársasági elnökben.