További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Hónapokig tartó huzavona után a világ vezetői végül kénytelenek voltak döntést hozni, megjelenjek-e a pekingi olimpia nyitóünnepségén. Az eredmény nem meglepő: kevesen vállalták be azt a kockázatot, hogy országuk diplomáciai és főleg gazdasági kapcsolatai esetleg megromlanak Kínával azért, hogy az emberi jogi elvárásaikból ne kelljen alább adni.
"A jelenség a kínai tradíciókhoz hasonlít: mindenkit összegyűjteni a világból, hogy tiszteletüket tegyék. Az olimpia azt is tudatosítja a kínai népben, hogy a világ országai elismerik és támogatják a kormányukat" - idézte az AP Hszü Joujü (Xu Youyu) kínai filozófia professzort.
Összesen 104 ország kormánya képviselteti magát az olimpián, tájékoztatott a kínai szervezőbizottság, azt azonban nem részletezték, hogy milyen szintű vezetőkkel, és azt sem, hogy közülük hányan vesznek részt a nyitóünnepségen. Pekingben tartózkodó nyugati diplomaták szerint 100 külföldi vezető kapott meghívást, közülük várhatóan 80-an jelennek meg, írja az AP. Kína egyébként a nemzeti olimpiai bizottságoknak küldött meghívókat, nem személyre szabottan az állami vezetőknek.
Sarkozy ott lesz a megnyitón
Megtört Nicolas Sarkozy francia államfő, aki korábban éles kritikát fogalmazott meg Kína tibetiek elleni fellépéséről, és másfél hónappal az olimpia előtt is még azt mondta, hogy nem vesz részt a megnyitón, ha a kínai kormány nem kezd párbeszédet a dalai lámával. Kínai tisztségviselők és a dalai láma követei végül tárgyalóasztalhoz ültek, az egyeztetés érdemi eredmény nélkül zárult, de Sarkozy ezt elegendőnek tartotta ahhoz, hogy ne bojkottálja a pénteki megnyitót. Ha pedig már Pekingben jár, találkozik Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnökkel és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel.
Döntését befolyásolhatta az az incidens, ami az olimpiai láng Párizsba érkezéskor történt: a tibeti elnyomás ellen tüntetők megtámadták a kínai kerekesszékes sportolót, aki a lángot vitte. Az eset diplomáciai vihart kavart, így most Sarkozynek lehetősége van arra, hogy csillapítsa a kedélyeket, és például az Airbus repülőinek vagy atomerőmű építéséhez szükséges eszközöknek az eladásáról tárgyaljon.
Az Európai Parlament (EP) elnöke kevésbé volt elégedett, Hans-Gert Pöttering pont a július elején tartott találkozó eredménytelenségére hivatkozva mondta le részvételét a megnyitón. Az EP áprilisban állásfoglalást is adott ki, miszerint nem lenne helyes a részvétel, ha a dalai láma és a kínai hatóságok között nem indul meg a tárgyalás. Pöttering egyben felszólította Kínát, hogy tartsa tiszteletben azokat az emberi és kisebbségjogi kötelezettségeket, amelyeket az olimpia szervezésének elnyerésekor vállalt.
Az EP-elnök nem hagyta intelmek nélkül a sportolókat sem, arra kérte őket, járjanak nyitott szemmel. "Minden sportoló megteheti, hogy láthatóvá váljanak észrevételei, ennek számos útja van, a hatóságok pedig nem tehetnek ellene semmit. A mi feladatunk, hogy ne feledkezzünk meg a tibetiekről, akik kulturális túlélésükért küzdenek" - fogalmazott.
Bush udvariasan tiszteleg
George Bush amerikai elnök azzal indokolta megjelenését a nyitóünnepségen, hogy tisztelegni akar a kínai nép előtt, nem áll szándékában megsérteni őket. Azt is közölte, hogy szóba akarja hozni a kínai elnöknek az emberi jogi kérdéseket, így például a sajtó- és a vallásszabadságot, de elsősorban a sportra és nem a politikára akar koncentrálni. Bush az első amerikai elnök, aki külföldre utazik azért, hogy megtekintse az olimpiai játékokat, Kínába vele tart felesége, Laura Bush és lánya, Barbara.
Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök is részt vesz a pénteki ceremónián, ő egyébként remekül beszél kínaiul. Rudd már márciusban szót emelt amellett, hogy Kína kezdjen tárgyalásokat a dalai lámával, a témát áprilisi pekingi látogatásán is felhozta, ugyanakkor azt is mondta, nem hiszi, hogy az olimpia bojkottjával bármit is el lehetne érni.
Gordon Brown brit miniszterelnök csak a záróünnepségre szóló meghívást fogadta el, Angela Merkel német kancellár pedig szabadságára hivatkozva jelezte többször is, hogy nem utazik Pekingbe. Érdekes, hogy bár egyikük sem vesz részt a nyitóünnepségen, távolmaradásuk indokaként nem említették Tibetet, feltehetően nem akarták kivívni ezzel Kína haragját.
Kanadából a külügyminiszter utazik
Stephen Harper kanadai miniszterelnök nem utazik Pekingbe, Kanadát David Emerson külügyminiszter képviseli a nyitóünnepségen. Emerson szerint Kína nem vette visszautasításnak Harper döntését, egyben cáfolta, hogy tovább romlana a két ország közti kapcsolat azzal, hogy Kanada nem a legmagasabb szinten képviselteti magát az olimpián.
Hu Csin-tao és Stephen Harper között akkor romlottak meg a kapcsolatok, mikor a kanadai kormányfő azt mondta, nem hajlandó lemondani az emberi jogok mindenkori képviseletéről azért, hogy szerződéseket köthessen Kínával.
Sonia Gandhi, Rajiv Gandhi India volt miniszterelnökének az özvegye három napot tölt majd Pekingben, vele utazik két gyermeke, Priyanka és Rahul Gandhi is. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök nem titkolt szándéka, hogy Pekingben lobbizzon a 2016-os nyári olimpia rendezési jogáért. Brazília gazdasági érdekei alapján pedig nem meglepő, hogy az elnök nem bírálta Kínát az emberi jogok eltiprása miatt, hiszen remek piacot jelent a brazil szójának és vasércnek.
Vlagyimir Putyin sem hagyja ki a nyitóünnepséget, de programjában szerepel egy találkozó Hu Csin-tao kínai elnökkel is. Megbeszélésük egyik kiemelt témája az energiaipari együttműködés lesz, miután egy korábbi megállapodásuk szerint évente tartanak személyes egyeztetést a témában. Putyin Pekingben találkozik az amerikai elnökkel is, a tárgyalástól nagy áttörést nem várnak, de várhatóan szóba kerül majd a kelet-európai rakétapajzs és Grúzia is.
Négy kormánytagunk lesz Pekingben
Magyarországról négy állami vezető utazik az olimpiára, a nyitóünnepségen Gyenesei István önkormányzati miniszter vesz részt a kormány képviseletében. A sportért felelős miniszter a játékok első öt és utolsó hat napján tartózkodik majd Pekingben, részt vesz a záróünnepségen is. Utazásának költségét a MOB állja, minden mást a vendéglátók fizetnek. A tárcavezető lánya, Gyenesei Leila szintén kint lesz az olimpián, de ő az öttusa válogatott tagjaként utazik, versenyszámait augusztus 22-én rendezik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is utazik Pekingbe, de ő a megnyitót kihagyja, mert - mint azt a kormányszóvivő indokolta - meghívása augusztus 14-18-ig szól, abba pedig nem esik bele a nyitóünnepség. A kormányfő legkisebb fiát, Tamást is magával viszi, mivel egy kísérője is meghívást kapott Kínától, de az ő útiköltségét a család fizeti.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként utazik az olimpiára, így költségeit a MOB állja. Szekeres augusztus 6-10-ig tartózkodik Pekingben, és részt vesz a nyitóünnepségen is. Szintén sportszövetségi meghívást kapott Elbert Gábor sportügyekért felelős szakállamtitkár, az ő költségeit a Nemzetközi Birkózószövetség állja, a nyitóünnepségen azonban nem vesz részt. Elbert Gábor két és fél héttel ezelőtt mondott le tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy egyes témákban másképp gondolkodnak Gyenesei Istvánnal, a szakállamtitkár azonban az olimpia miatt még szeptember 1-ig betölti posztját.
Az olimpia Tibetre terelte a figyelmet
Kína az ötvenes évek óta tartja elnyomás alatt Tibetet, és módszeresen próbálja integrálni Kínába az emberi jogok eltiprásával. A dalai láma, Tibet spirituális és politikai vezetője száműzetésben él az indiai Dharamsalában, a tibetiek nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. A területre tömegesen telepítettek kínaiakat, megváltoztatva a térség etnikai összetételét, kulturális egységét.
Márciusban tüntetések kezdődtek Tibetben és Kína tibetiek lakta nyugati területein, a kínai hadsereg erőszakos fellépése miatt a békés demonstrációk véres összecsapásokba torkolltak. A kínai hadsereg hetekre elzárta a külvilágtól Tibetet, a száműzött kormány szerint 200-nál is több fegyvertelen tüntetőt öltek meg, százak börtönbe kerültek. A kínai kormány 21 halálesetet ismert el. Tavasz óta a világ számos országában Kína-ellenes tüntetéseket tartottak, az olimpiai láng útját gyakran összecsapások kísérték.
Több ország vezetője az olimpia bojkottjával fenyegetett, ha a kínai vezetés és a dalai láma nem ülnek tárgyalóasztalhoz. Tibet elsődleges célja már nem is a függetlenség, hanem a jogaikat tiszteletben tartó, akár Kínán belüli autonómia. A márciusi véres harcok óta két fordulóban tárgyaltak a felek, de a dalai lámának csak a küldötteit volt hajlandó fogadni a kínai kormány. Érdemi eredményt egyelőre nem értek el.