Amerikai szakértők egy orosz radartámaszponton

Amerikai rakétavédelmi szakértők látogattak kedden arra az azerbajdzsáni orosz radartámaszpontra. A komplexumot Moszkva a Washington által tervezett európai rakétavédelmi rendszer egyik elemének javasolta még júniusban, hogy megakadályozzák egy amerikai radarállomás csehországi telepítését.

Az amerikai szakértőkkel folytatott "tárgyalásaink segíteni fognak abban, hogy kiutat találjunk a rakétapajzs kapcsán támadt konfliktusból" - jelentette ki az orosz delegációt vezető Alekszandr Jakusin tábornok.

Az amerikai rakétavédelmi ügynökség (MDA) igazgatóhelyettese a vizit után arra célzott, hogy a létesítmény műszakilag elavult, s ezért alkalmasint nem volna elég hatékony egy Irán felől érkező fenyegetéssel szemben. "Benyomásaink alapján elmondhatom, hogy olyan radarról van szó, amely ellátta azt a feladatot, amelyre az oroszok tevezték a 80-as években. Azóta is működik, és most azt próbáljuk felbecsülni, miként volna beilleszthető a mi jövőbeni, kölcsönösen előnyös együttműködésünk kereteibe" - fogalmazott Patrick O'Reilly dandártábornok.

Irán nyilaitól védene a pajzs

Az Egyesült Államok az úgynevezett "latorállamok" (mindenekelőtt Irán) esetleges támadásainak kivédése céljából akar rakétaelhárító rendszert telepíteni Európába: a washingtoni tervek szerint az elhárító rakéták Lengyelországba, a rendszer vezérléséhez szükséges radarállomás pedig Csehországba kerülne.

A terv komoly vitákhoz vezetett az Egyesült Államok és Oroszország között: a moszkvai vezetés attól tart, hogy az amerikai rendszer valójában az orosz atomarzenál elrettentő erejének aláásására szolgál.

Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban, a világ legiparosodottabb államait tömörítő G-8-as csoport csúcsértekezletén váratlanul felajánlotta, hogy az oroszok és az amerikaiak közösen használják fel az azerbajdzsáni Gabalában lévő, nagy teljesítményű, még az Indiai-óceán területének egy részét is "lefedő" orosz radarállomás adatait.

Eltérő álláspontok

George Bush amerikai elnök nem utasította el eleve az ajánlatot, és annak tanulmányozását ígérte, de Washington azóta egyértelművé tette, hogy a cseh radar kiépítését mindenképp szükségesnek tartja. Amerikai részről jelezték: az orosz kezdeményezést csak a tervezett közép-európai rendszer kiegészítéseként, nem pedig annak helyettesítőjeként tudnák elfogadni.

A moszkvai ajánlatról az elmúlt hónapokban már két tárgyalási forduló is volt, de ezeken nem közeledtek az álláspontok. A két fél álláspontja abban sem egyezik, hogy egyáltalán milyen a fenyegetettség mértéke: Washington szerint Irán 2015 körül már képes lesz interkontinentális rakéta indítására, míg Moszkva szerint az ázsiai ország évtizedekre van e fejlettségi szinttől.

A tervek szerint Oroszország és az Egyesült Államok védelmi és külügyminiszterei októberben ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy megoldást találjanak a konfliktusra.