Harcok a Gázai övezetben

Az izraeli szárazföldi csapatok vasárnap, második napja tartó gázai offenzívájukban három részre osztották a Gázai övezetet, miközben egyelőre nincs eredménye a tűzszünetre szólító külföldi felhívásoknak. Az izraeli média vasárnap jelentette, hogy az izraeli erők többek között az egykori zsidó település, Necarim körzetében tartózkodnak, körülbelül három kilométerre Gázavárostól. A körzetben húzódik a Gázai övezet fő észak-déli közlekedési útvonala, és a hadsereg így akarja korlátozni azoknak a palesztin fegyvereseknek a szabad mozgását, akik rakétákat lőnek ki Izraelre.

A szárazföldi csapatok a palesztin terület több szektorában is mélyen előrenyomultak. Az izraeli harckocsik közeledtére Necarim körzetéből családok tucatjai menekülnek személy- és teherautókon dél felé, közölték szemtanúk. Harckocsik vágtak ketté egy fontos közlekedési útvonalat Dzsabalíja és Beit Lahíja közelében is, a Gázai övezet északi részén. A két település körzetében voltak a leghevesebb összecsapások az izraeli katonák és a palesztin fegyveresek között, akiknek többsége a Hamász milicistája. (MTI)

"A hadművelet gyorsabban halad, mint gondoltuk" - közölte Avi Benjahu tábornok, a hadsereg szóvivője. Nevük elhallgatását kérő izraeli katonai források szerint az izraeli erők jelenleg a vártnál gyengébb ellenállásba ütköznek, viszont az egyik Hamász-vezető, Musir al-Maszri úgy nyilatkozott, hogy az "ellenségnek nem sikerült elérni céljait, és az ellenállás, a rendelkezésre álló kevés eszközzel, meglepetést okozott neki".

Az izraeliek három - dandár-nagyságú - alakulattal, összesen több ezer katonával nyomultak be a Gázai övezetbe. Az izraeli hadművelet az övezet északi részére összpontosul, mert a legtöbb rakétát onnan lőtték ki Izrael területére, de délen is legalább egy benyomulás történt - a Hamász ugyanis titkos alagutakon próbál fegyvereket becsempészni Egyiptomból.

Az izraeli csapatok egyelőre nem hatoltak be a nagyobb gázai városokba. A Jediót Ahronót izraeli napilap szerint a hadművelet alapelve az, hogy hatalmas túlerőt kell alkalmazni, és mindent megtenni a saját katonák védelmére - még akkor is, ha ez polgári személyek életébe kerül. (MTI)

Negyvenhét palesztin vesztette életét vasárnap az izraeli csapatok szárazföldi támadásában a Gázai övezetben, a december 27. óta tartó, légitámadásokkal kezdődött offenzíva áldozatainak összesített száma pedig már meghaladja az ötszázat, közölték palesztin források.

Muvija Hasszanien, a gázai övezeti mentőszolgálat parancsnoka elmondta, hogy a félezer halott között van 87 gyerek, a sebesültek száma pedig több mint 2450. Hasszanien szerint a vasárnapi halálos áldozatok között legalább 22-en civilek voltak, a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat. (MTI)

Simon Peresz izraeli elnök elutasította a tűzszünetre vonatkozó külföldi felhívásokat. Azt mondta, nem fogadhatnak el olyan elképzelést, hogy Izrael tűzszünetet hirdessen, miközben a Hamász folytatja az ország lövetését.

Egy amerikai tévécsatornának adott vasárnapi interjújában azt is közölte, hogy Izrael nem akarja megszállni a Gázai övezetet, és nem a Hamászra, hanem a terrorra akar csapást mérni. "A Hamásznak szüksége van egy valódi és komoly leckére. Most kapják meg" - mondta Peresz, aki egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael eddig visszafogott volt és várt, sokszor esélyt adott a Hamásznak a megbékélésre.

"Ők (a Hamász) nem tudják megmagyarázni, hogy miért lőnek ... és nem tudják elfedni azt, hogy Irán utasítására cselekszenek. Iránnak két segédcsapata van a Közel-Keleten, a Hezbollah Libanonban és a Hamász Gázában" - mondta Peresz. (MTI)

Egy magas rangú iráni katonai parancsnok vasárnap felszólította az iszlám országokat, hogy válaszul a gázai offenzívára állítsák le az Izraelt támogató országokba irányuló olajexportot. Az IRNA iráni hírügynökség szerint Bagherzadeh parancsnok - vélhetően Mirfejszal Bagherzadehről, az iráni elit Forradalmi Gárda dandártábornokáról van szó - felhívta a figyelmet arra, hogy a nyersolaj olyan árucikk, amely révén nyomást lehet gyakorolni Izrael európai és amerikai támogatóira a palesztinok ellen vívott "egyenlőtlen háború" miatt. (MTI)

Izrael nem kérte az Egyesült Államok támogatását a Gázai övezet ellen szombaton indított szárazföldi támadáshoz. Ezt Dick Cheney amerikai alelnök mondta vasárnap a CBS amerikai tévében. "Nem kértek tőlünk engedélyt, jóváhagyást" - közölte Cheney. Hozzátette, hogy Izrael, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese, nem közölte az amerikai kormánnyal, hogy mit és mikor tervez megtenni. "Izrael hosszú időn át fenntartotta azt az álláspontját, hogy nem akarnak mindenáron katonai akciót, de ha a rakétatámadások a Hamász részéről nem maradnak abba, nem marad más választásuk, minthogy akcióba lépjenek" - mondta az amerikai alelnök.

Pénteken a Fehér Ház sajtótitkárának helyettese azt közölte, hogy szabad döntést adott Izraelnek az Egyesült Államok, hogy szárazföldi támadást indít-e a Gázai övezetben a Hamász ellen. Gordon Johndroe azt mondta, a tűzszünet feltétele, hogy teljesüljön Izrael követelése, vagyis hogy a Hamász hagyja abba rakétatámadásait Izrael ellen. A sajtótitkár helyettese azt is mondta, a Fehér Ház kérte az izraeli kormányt, hogy a szárazföldi támadás esetén kövessenek el mindent, hogy ne legyenek szükségtelen civil áldozatok, és tegyék lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását a rászorulókhoz. (FH)

Elvették az izraeli katonák mobiltelefonjait a Gázai övezet elleni szárazföldi támadás előtt, hogy még véletlenül se szivárogjon ki információ az akció idejéről. Ezt közölte egy magas rangú izraeli katonai tisztségviselő vasárnap. Azt mondta, hat órával a támadás kezdete előtt utasították a csapatok parancsnokait, hogy vegyék el a több ezer mobiltelefont. A katonai cenzori hivatal megtiltotta az izraeli médiának a hírközlést a támadásról annak kezdete után két óráig, közölte a magát megnevezni nem kívánó katonai tisztségviselő az AFP-vel.

December 27-én, amikor megkezdődtek a légitámadások, az izraeli katonai hatóság azt a trükköt használta, hogy hazaküldtek rengeteg katonát és hamis hírt terjesztettek el a kormány tervezett üléséről, vagyis azt a látszatot keltették, hogy még odébb van a döntés a katonai akcióról. (FH)

A Gázai övezetbe utaznának a Baptista Szeretetszolgálat Kairóban tartózkodó magyar orvos-önkéntesei, erre egyelőre nem kaptak engedélyt. A két orvos és ápoló kísérőjük jelenleg az egyiptomi főváros egyik kórházában segíti a munkát. Jelenleg több mint 80 palesztin sérültet ápolnak Kairó kórházaiban, köztük gyerekeket is.

A Gázai övezetben fogytán a gyógyszer, a kötszer, ráadásul a harcokban több orvos és ápoló is megsérült, mondta az egyik magyar orvos, Varga Éva. Hozzátette, már kérvényezték a hatóságoknál, hogy beutazhassanak a harci övezetbe, de eddig nem kaptak választ. A háromfős magyar mentőcsapat tagjai 9-10 naposra tervezték kint tartózkodásukat, szükség esetén tovább maradnának.

Varga Éva szerint ellentmondásos információk érkeznek a gázai-egyiptomi határ térségéből. Az egyiptomiak szerint az izraeli hadsereg ellenőrzi a határt, míg Gázából olyan jelzések érkeztek, amelyek szerint az egyiptomiak nem engedik országukba a sérülteket. A határ egyiptomi oldalán több mint 60 jól felszerelt mentőautó várja, hogy elláthassa az esetlegesen tömegesen érkező sérülteket és a kairói kórházak is felkészültek egy nagyobb sérülthullám fogadására.

A Baptista Szeretetszolgálat orvosa arról számolt be, hogy eddig elsősorban végtagtöréseket, mellkasi zúzódásokat és koponyasérüléseket kellett ellátniuk. Volt, aki az utcán, mások a házaikban, iskolákban sérültek meg. (FH)

A Paltel palesztin telefontársaság közölte vasárnap, hogy az izraeli légi és szárazföldi hadjáratban tönkrement a Gázai övezet távközlési hálózata, és a térség közel került ahhoz, hogy elveszítse kapcsolatát a külvilággal. A Paltel szerint a mobiltelefon-hálózat 90 százaléka megsemmisült, sok földi távvezetékben is károk keletkeztek a gyakori áramkimaradások miatt, és a szakemberek nem tudnak eljutni a megrongálódott vezetékekhez. A harcokban a telefontársaság három szakembere életét vesztette és többen megsebesültek. (MTI)

Újabb több tízezer tartalékos mozgósítását rendelte el vasárnap az izraeli kormány. A kabinet döntése értelmében a tartalékosok a Gázai övezethez átcsoportosított katonák helyére kerülnek, többségüket az északi határ térségébe és a Jordán folyó nyugati partjára vezénylik. (MTI)

A Gázai övezetben közben folytatódnak a súlyos harcok. Az izraeli hadsereg közlése szerint megölték a Hamász iszlamista mozgalom rakétatámadásainak egyik fő szervezőjét, Husszam Hamdant. A katonaság szerint a Gázai offenzíva szárazföldi szakaszának kezdete óta csaknem ötven Hamász-fegyverest öltek meg az izraeli katonák. A hadsereg egy izraeli katona halálát, illetve 32 katona sebesülését ismerte el. (MTI)

Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint az izraeli hadsereg gépesített oszlopai jelen pillanatban két részre szelik a Gázai övezetet az el-Bureidzs menekülttábortól a Földközi tenger partjáig húzódó vonal mentén. Az egyik katonai menetoszlop az egyiptomi határnál fekvő Rafah felé tart. (MTI)

A Hamász fegyveres szárnya azt állítja, hogy sikerült lelőnie egy izraeli helikoptert, és az ellenség érezhető veszteségeket szenved. Az orosz hírügynökség jelentése szerint egy nap leforgása alatt a Hamász fegyveresei több mint 45 rakétát lőttek ki izraeli településekre, a támadásokban 3-an könnyebben megsebesültek. (MTI)

Az izraeli hadsereg páncélos egységekkel nyomul egyre beljebb a Gázai övezetbe, hogy két darabra vágják a területet, a hadművelethez tengeri és légi támogatást kapnak, írja a BBC. Körülzárták Gázavárost, és egy keletről nyugati irányba húzódó utat is irányításuk alá vették.

Vasárnap este Tel-Avivban találkozott Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Michael Bloomberg, New York polgármestere, írja a Ynet. Olmert megköszönte Bloomberg támogatását. New York polgármestere azt mondta, érti, milyen helyzetben van Izrael, és hogy nincs olyan ország, ahol ne lépnének fel az ellen, hogy állampolgáraik állandó fenyegetettségben élnek.

A BBC szerint Izrael nem engedi, hogy külföldi újságírók lépjenek be a Gázai övezetbe annak ellenére, hogy egy legfelsőbb bírósági döntés szerint korlátozott számú tudósítót hagyniuk kéne a területen dolgozni.

Kanada és Svájc azonnali tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hamászt, továbbá aggodalmukat fejezték ki az egyre súlyosbodó harcok miatt a Gázai övezetben, írja az AFP. A svájci külügyminisztérium felszólította a Hamászt, hogy fejezze be az izraeli célpontok elleni rakétatámadásokat, Izraelt pedig hogy nyissa meg a gázai határátkelőket.

Izrael szárazföldi akciójának elindítása után egy nappal a világ számos városában utcára vonultak a tüntetők, írja a Reuters. Tömegek tüntettek Izrael ellen Isztanbulban, Marokkó fővárosában, Rabatban 40 ezer ember tiltakozott az izraeli offenzíva ellen.

Vasárnap este Párizsban néhány ezren vettek részt az Izrael álláspontját támogató rendezvényen a nagykövetség épületének közelében. Szombat este szintén a francia fővárosban több mint 20 ezer ember vonult fel, ők az izraeli támadás ellen tüntettek.

Libanonban az ENSZ bejrúti épületénél gyülekeztek, de csaknem 100 tüntetőt vízágyúval és könnygázzal kergetett el a libanoni rendőrség az Egyesült Államok nagykövetségétől. Az iraki Karbalában, a síiták egyik központjában kétszázan tüntettek.

Görögországban szintén Izrael, illetve az Egyesült Államok ellen tiltakoztak, négyezer ember jelent meg az amerikai követség épületénél. A kanadai Montrealban az izraeli követséghez vonultak demonstrálók, hogy Izrael fejezze be az offenzívát.

Norvégiában a rendőrség avatkozott közbe, mikor pár száz tüntető tojásokkal és kövekkel kezdte dobálni Izrael oszlói követségét. Az ausztráliai Sydneyben és Melbourne-ben is több ezres felvonulást tartottak a palesztinok támogatására.

A Hamásznak komoly felelőssége van abban a szenvedésben, ami a Gázai övezetben élő palesztinokat sújtja, mondta egy libanoni lapnak adott interjújában Nicholas Sarkozy. A francia elnök elítélte az izraeli szárazföldi offenzívát, de azt mondta, ugyanolyan keményen elítéli a Hamász izraeli célpontok elleni folyamatos rakétatámadásait, amiket elfogadhatatlan provokációnak tart, írja a Reuters.

Sarkozy kétnapos közel-keleti körútra indul, melynek célja, hogy francia, illetve európai közvetítéssel tűzszünetet kössön Izrael és a Hamász. A francia államfő Izraelbe, Ciszjordániába, Libanonba, Szíriába és Egyiptomba utazik.

Sarkozy kifejtette, hogy a szárazföldi akcióval a tűzszünet megkötése még sürgősebbé vált, mivel az offenzíva még távolabbra tolta a béke lehetőségét, illetve megnehezíti a segélyszállítmányok eljuttatását a Gázai övezetbe.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök különmegbízottja, orosz külügyminiszter-helyettes felajánlotta Izraelnek, hogy üzenetet ad át a Hamásznak, hogy mihamarabb megszülessen a tűzszünet a felek között. Cipi Livni izraeli külügyminiszter visszautasította az ajánlatot, azt mondta Alekszandr Szaltanovnak, hogy Izrael nem ismeri el a Hamászt, nincs miről tárgyalniuk a szervezettel, írja a Haarec. Szaltanov Haled Mesalnak, a Hamász egy magas rangú, damaszkuszi száműzetésben élő vezetőjével tárgyalt volna a tűzszünetről.

Medvegyev vasárnap beszélt telefonon Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel, és aggodalmát fejezte ki a civil áldozatok és a humanitárius válság miatt. Hangsúlyozta továbbá a mihamarabbi tűzszünet fontosságát.

A diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetve bocsánatkérést követelt Prágától a Kadhafi Jószolgálati Alapítvány elnöke amiatt, hogy a cseh miniszterelnök szóvivője védelmi jellegűnek nevezte a Gázai övezet ellen indított izraeli szárazföldi műveletet.

A Moamer el-Kadhafi líbiai vezető idősebbik fia, Szaif al-Iszlám által vezetett alapítvány vasárnap kiadott közleményében "a palesztin mártírok és sebesültek megsértésének" minősítette Jirí Frantisek Potuzník nyilatkozatát. Az alapítvány követelni fogja a líbiai kormánytól a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, ha a soros EU-elnök Csehország nem vonja vissza a nyilatkozatot, és nem kér bocsánatot. A Kadhafi alapítvány azután adott ki közleményt, hogy Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter elismerte, Mirek Topolánek kormányfő szóvivője "nagyon súlyos hibát" követett el. Schwarzenberg ugyanakkor úgy vélte, hogy ez egy személyes hiba volt, és Prágának nincs miért bocsánatot kérnie. Nem sokkal később Jirí Frantisek Potuzník közleményben kért hivatalosan bocsánatot a szombat éjszakai nyilatkozatával okozott "félreértésért".

Közel-keleti körutat kezd hétfőn Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy megpróbálja segíteni a gázai válság rendezését. Sarkozy december 31-ig az Európai Unió soros elnöke volt, de e tisztség nélkül is befolyásos szereplője maradt a nemzetközi diplomáciának. Kétnapos körútján előbb Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyal, majd találkozik Mahmúd Abbász palesztin elnökkel Rámalláhban és Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben. (MTI)

Delegációt küld Kairóba hétfőn a Hamász palesztin iszlamista mozgalom, hogy megvitassák a Gázai övezet ellen indított izraeli hadműveletet - jelentette a katari al-Dzsazíra hírtelevízió. Egy magas rangú palesztin politikus már pénteken közölte, hogy Kairó kapcsolatba lépett a Hamásszal a tűzszünet érdekében.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az izraeli blokád alatt álló Gázai övezetből vagy Damaszkuszból utazik-e Kairóba a Hamász küldöttsége. A vizit egybeesik Nicolas Sarkozy francia államfő közel-keleti körútjával, amelynek nyitányaként Sarkozy hétfőn Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel találkozik. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter vezetésével ugyancsak Kairóban tárgyal az Európai Unió trojkája.

Százharminc célpontot támadott az izraeli légierő hétfőre virradóra a Gázai övezetben - közölte a hadsereg szóvivője. A célpontok között szerepelt Dzsabalíja településen egy mecset, amelyben fegyvereket rejtegettek, valamint olyan épületek, ahol fegyverraktárak voltak, illetve rakétavetőkkel felszerelt járművek. Az izraeli szárazföldi csapatok folytatták előrenyomulásukat, amelyet a haditengerészet naszádjai ágyútűzzel támogattak.

Cipi Livni izraeli külügyminiszter határozottan elutasította Moszkva ajánlatát, hogy közvetítene a gázai hadművelet mielőbbi lezárása érdekében - jelentette hétfőn a RIA Novosztyi hírügynökség. Előzőleg vasárnap Dmitrij Medvegyev orosz államfő Ehud Olmert izraeli kormányfőt az utóbbi kezdeményezésére folytatott telefonbeszélgetésben szólította fel a mielőbbi tűszünetre, és Moszkva ugyancsak vasárnap Alekszandr Szaltanov külügyminiszter-helyettes személyében különmegbízottat küldött a helyszínre.

A RIA Novosztyi jelentése szerint Szaltanov felajánlotta Livninek, hogy közvetítene a konfliktusban, ám az izraeli diplomácia vezetője a következőket válaszolta: "Eltökélt szándékunk, hogy csapást mérünk a Hamászra, és nem szándékozunk legitimálni üzenetekkel. Nincs mit megvitatnunk velük".

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága hétfőn felszólította Izraelt és a Hamasz iszlamista palesztin szervezetet, hogy vessen véget a polgári lakosság elleni támadásoknak. Pierre Kraehenbuehl, a szervezet műveleti igazgatója vasárnap a szervezet székhelyén, Genfben kijelentette: aggódik a polgári áldozatok egyre növekvő száma miatt. Hozzátette, hogy mindkét félre kötelezőek a nemzetközi humanitárius törvények, amelyek szerint el kell kerülni, hogy polgári személyeket, illetve középületeket érjenek támadások. (MTI)

Mielőbbi tűzszünetet sürgetnek német vezetők Izrael és a Hamász között. Thomas Steg kormányszóvivő hétfői nyilatkozata szerint Angela Merkel kancellár telefonon fejtette ki erre vonatkozó álláspontját Ehud Olmert izraeli miniszterelnöknek. Hasonló tartalmú telefonbeszélgetést folytatott izraeli kollégájával, Cipi Livnivel Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is. Mind a kancellár, mind a külügyminiszter elsődlegesnek nevezte ugyanakkor Izrael biztonságának szavatolását.

Izrael engedélyezte egy segélyszállítmányt szállító konvoj behajtását a Gázai-övezetbe, és üzemanyaggal látták el a terület erőművét is, közölte az izraeli hadsereg. A szállítmányokat Egyiptom, Jordánia, Görögország és ENSZ-szervezetek ajánlották fel. Segélyszervezetek többször is arra figyelmeztettek, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget a Gázai-övezetben. Közben az izraeli védelmi miniszter megerősítette, hogy az izraeli hadsereg egységei "részben körbezárták" Gázavárost. (FH)

Az izraeli hadsereg készen áll arra, hogy benyomuljon városokba, illetve sűrűn lakott területekre, ha erre szükség lesz, közölte a hadsereg egy magas rangú tisztje, miután a katonák bevonultak a Gázai övezet északi részére, és körülvették Gázavárost, írja a Jerusalem Post. „A katonákat arra képezték ki, hogy képesek legyenek sűrűn lakott területeken harcolni” – fogalmazott.

Az utóbbi egy évben minden olyan egység, amelyik most a Gázai övezetben harcol, különleges kiképzést kapott a hadsereg Ceelim nevű bázisán. Itt felépítettek egy olyan gyakorlóteret, ami palesztin városokhoz hasonlít, és ahol megtanulták a lakott terülten vívott harcok sajátosságait. „Lemásoltunk tipikus külvárosi területeket, piacokat és túlnépesedett menekülttáborokat is.”