Cipi Livni izraeli külügyminiszter visszautasította az EU tűzszüneti javaslatát. Az unió nevében a cseh, a francia és a svéd külügyminiszterek tárgyaltak Jeruzsálemben. Az európai diplomaták azonnali tűzszünetet és nemzetközi megfigyelők Gázába küldését javasolták. Mindkét tervet Izrael határozottan visszautasította.
"Az izraeli hadművelet célja, hogy alapvetően megváltoztassa a felállást a térségben, vagyis véget vessen annak a helyzetnek, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin szervezet rakétákkal támadja a zsidó állam területét, amikor csak kedve tartja, míg Izrael erre tartózkodóan, önuralmat gyakorolva reagál" - mondta Livni a találkozó után.
Izrael szombat este szárazföldi offenzívát indított a Gázai övezet ellen, a támadás célja a szélsőséges Hamász állásainak megsemmisítése, ahonnan folyamatosan rakétatámadásokat indítanak izraeli célpontok ellen, ismételte meg Ehud Barak védelmi miniszter a nyolcadik napja tartó, és eddig levegőből vívott harcról az izraeli álláspontot. Tízezer izraeli tartalékost hívtak be. A Hamász fegyveres szárnya szerint Izrael nagy árat fog fizetni.
Az izraeli hadsereg közleménye szerint 45 célpontot támadtak a megszállás első éjszakáján. A hadsereg több területről is benyomult az övezetbe, a szárazföldről és a tenger felől is. A BBC elemzői szerint a hadsereg megpróbálja kettévágni a Gázai övezetet. A harcok a terület északi részén voltak intenzívebbek.
Szombat éjszaka tankokkal és harci helikopterekkel benyomult az izraeli hadsereg a Gázai övezetbe. Az izraeliek célja, hogy megdöntsék a Hamász nevű szervezet uralmát a térségben. A Hamász elkeseredett harcot ígért és több száz öngyilkos merénylő bevetésével fenyegetőzik.
A Gázai övezet egy 15 kilométer széles és 40 kilométer hosszú keskeny földcsík Izrael déli részénél, a tengerparton. Délen Egyiptommal határos. A területen 1,5 millió palesztin él. Az övezet sokáig izraeli megszállás alatt volt, majd 2005-ben az izraeli hadsereg kivonult, és átadta az ellenőrzést a Palesztin Hatóságnak. Ezzel párhuzamosan a zsidó telepeket is felszámolták.
A területen a Hamász nevű szervezet szerezte meg választások után a hatalmat, ami radikálisabb mint a többi palesztin területet irányító Fatah. A két szervezet véres harcot is vívott a terület ellenőrzéséért, amit a Hamász nyert meg. A Hamász és Izrael tavaly nyáron fél éves tűzszünetet kötött, ám ez most decemberben lejárt. A Hamász Izrael szerint nem volt hajlandó a hosszabbításra. Ezt követően rakétákkal kezdtek lőni izraeli településeket Gázából.
Szemtanúk beszámolói szerint az izraeli katonák eddig nem hatoltak be a gázai városokba. A csapatok a települések határában, nyílt terepen építenek ki állásokat. Izraeli források szerint a Hamász fegyveresei is kerülik a közelharcot.
Az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadásának vezércikke a következőképpen értékeli a mostani háborút: a szerző elítéli a háború közvetlen kiváló okát, vagyis a Gázából Izraelre kilőtt rakétákat. Ugyanakkor szerinte ezek alig okoztak kárt, és jórészt házilag barkácsolt vackok voltak. Ehhez képest az izraeli offenzíva olyan, mintha ágyúval akarnának halat fogni, fogalmaz Eric S. Margolis, egykori közel-keleti tudósító.
A lap emlékeztet, hogy Gázában 1,5 millió palesztin él összezsúfolódva, többségük menekült, élelem és gyógyszer alig van, mert Izrael rendszeresen blokádot von a régió köré. Az emberek frusztráltak és nyomorognak. Egy hasonlat szerint Gáza a világ legnagyobb szabadtéri börtöne.
A szerző szerint a támadást azért mostanra időzítették, hogy a közelgő izraeli választások előtt a kormányzó pártok megerősítsék népszerűségüket.
Margolis szerint a háború érvénytelenítette a szaúdi béketervet, mert a muzulmán világ bosszút akar majd. Szerinte a 2006-os izraeli-libanoni háború egyik fő tanulsága, hogy a harc mindig a radikálisokat erősíti, így hosszabb távon még egy vereség is jól jöhet a Hamásznak és az izraeli háborús lobbinak is.
A humanitárius válság előidézése része a Hamász taktikájának, fogalmazott Binjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő, az ellenzéki Likud párt elnöke a CNN kérdésére. Arról beszélt, hogy a Hamász a tűzszünetet arra használta fel eddig is, hogy megerősítse fegyverarzenálját, és nagyobb hatótávolságú rakétákkal szerelje fel állásait.
Az izraeli belpolitikáról azt mondta, most nem politikáról, kormányról és ellenzékről van szó, emberként egységesek vagyunk abban, hogy megvédjük állampolgárainkat a terrortól, a folyamatos rakétatámadásoktól. Csak a Hamász hatalmának megdöntésével lehet a rakétatámadásokat leállítani, vélekedett.
Hangsúlyozta, a Gázai övezet elszigetelt, a Hamásznak nincs módja Irántól és Szíriától utánpótláshoz jutni, amit a Hezbollah megkapott a 2006-os libanoni konfliktusban.
Az izraeli hadsereg közölte vasárnap, hogy a Gázai övezet elleni szárazföldi hadműveletben meghalt egy katonája, amivel megerősítette az al-Dzsazíra arab hírtelevízió értesülését. A katonát aknagránát ölte meg vasárnap hajnalban az övezet északi részén. Ő a szombaton elindított szárazföldi támadás első izraeli halottja. A sebesült katonák száma 30, közülük kettőnek súlyos az állapota.
Az izraeli hadsereg éjfél óta a legfrissebb adatok szerint 40 palesztint ölt meg a műveletben (többségüket az övezet északi részén), közülük legalább 22 polgári személy, jelentették palesztin egészségügyi források. Velük 485-re nőtt a december 27-én légitámadásokkal indított izraeli offenzíva áldozatainak összesített száma a Gázai övezetben. A szombat éjfél óta megsebesültek száma több mint 200, a december 27-e óta megsebesülteké pedig csaknem 2500, tették hozzá.
A vasárnapi halálos áldozatok között van egy öttagú család, amely autóval utazott Gáza város közelében, amikor a gépkocsit eltalálta egy harckocsilövedék. A heves izraeli támadás ellenére palesztin fegyveresek 32 rakétát vagy aknagránátot lőttek ki vasárnap izraeli területre. Az egyik ilyen támadásban könnyebben megsebesült egy nő, közölte egy katonai szóvivő. (MTI)