Nézeteltérések voltak az izraeli biztonsági kabinet szerdai ülésén, számolt be róla több forrás. Az izraeli televízió 10-es csatornája Hájim Ramon miniszterelnökhelyettestől úgy értesült, hogy Ehud Barak, a munkapárti hadügyminiszter a fegyvernyugvás mellett foglalt állást, de a kormány több minisztere - köztük, a katonai rádió értesülései szerint Ehud Olmert kormányfő is - ellenezte ezt. Roni Bar One pénzügyminiszter szerint abban állapodtak meg, hogy felmérik a diplomáciai rendezés lehetőségeit, de közben folytatják az offenzívát. (MTI)
Egy jordániai határátkelőhelyen rálőttek egy izraeli járőrre kedden, de senki sem sebesült meg, közölte egy izraeli katonai szóvivő, Ammánban viszont cáfolják a történteket. Izraeli tájékoztatás szerint a lövések Arava határátkelőhelynél dördültek el, és az ott állomásozó izraeli katonák viszonozták a tüzet. A lövéseket egy vagy két fegyveres adta le - tette hozzá a szóvivő.
A jordániai vezérkarból egy forrás közölte, hogy Jordánia felől Izrael irányába nem dördültek el lövések, teljesen alaptalanok az erről szóló állítások. Korábban egy meg nem nevezett ammáni hivatalos forrás is azt mondta, hogy nem tud az incidensről.
A térségben nagy a feszültség, mert Izrael 18 napja ostromolja a Hamász palesztin szervezet állásait a Gázai övezetben. Vasárnap az izraeli-szíriai határon történt hasonló eset.
Izrael és Jordánia 1994-ben békemegállapodást kötött, és ritka az ilyen incidens a határon. Jordánia 5 milliós lakosságának nagy része palesztin, vagy ők vagy szüleik menekültek oda Palesztinából, illetve utasították ki őket szülőföldjükről azokat a fegyveres összecsapásokat követően, amelyek nyomán 1948-ban létrejött Izrael. (MTI)
Izrael nem tartja be a nemzetközi humanitárius jogot, állította az Európai Unió segélyezési ügyekért felelős biztosa, Louis Michel a La Libre Belgique című belga lapban kedden megjelent interjúban. Emlékeztetett arra, hogy olyan jogról van szó, amelyet kifejezetten háborús időkre hoztak létre, és amelynek egyik alapvetése, hogy a megszálló hatalom gondoskodjon a polgári lakosság megóvásáról és ellátásáról. A belga biztos ugyanakkor utalt a Hamász felelősségére, illetve annak szükségességére is, hogy a radikális palesztin szervezet ismerje el Izrael létjogosultságát, és számolja fel katonai szárnyát.
Michel hangoztatta, Izraelnek tekintettel kellett volna lennie arra, hogy egy sűrűn lakott területen "lesznek járulékos veszteségek". "Január 11-én a halottak száma elérte a 884-et, ezek 40 százaléka nő és gyermek. A 3860 sebesültnek több mint a fele nő vagy gyermek. Lehetetlen emellett hozzájutni a alapszolgáltatásokhoz, mint a vízellátás vagy az áram" - mondta a segélyezési ügyekért felelős biztos, hozzátéve, hogy a másfél milliós helyi palesztin lakosság 80 százaléka nemzetközi segélyen él. Michel drámainak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a zsidó állam nem tartja magát a nemzetközi humanitárius jogi alapelvekhez. Elismerte ugyanakkor, hogy az EU nem tudja kikényszeríteni azt. Mint mondta, nem segít ebben az sem, hogy George Bush amerikai elnök lényegében nyilvánosan igazságosnak nyilvánította Izrael válaszát. (MTI)
Két izraeli miniszter is úgy látja, hogy a Hamász gázai és damaszkuszi vezetésének véleménye különbözik a tűzszünet kérdésében. Meir Sitrít belügyminiszter keddi rádiónyilatkozata szerint a Szíriában székelő Hamász-vezetés kész a gázaiak utolsó csepp véréig elutasítani a tűzszünetet. Az izraeli biztonsági kabinethez tartozó miniszter a damaszkuszi száműzetésben élő, a tűzszünet kérdésében hajthatatlan Hamász-vezetőre, Háled Mesaalra célzott. Utóbbival szemben a Hamász gázai kormányának feje, Iszmáil Haníje hétfőn engedékenyebb hangot ütött meg, amikor azt mondta, hogy a Hamász "kész az agresszió befejezésére irányuló minden kezdeményezést pozitívan megvizsgálni".
Saul Mofaz közlekedési miniszter is hasonlóan látja a helyzetet. Az izraeli hadsereg rádiójában kedden a "belső" és a "külső" Hamász közötti mind nagyobb nézetkülönbségről beszélt, legalábbis ami az Egyiptom közvetítésével folyó tűzszüneti tárgyalásokat illeti. Kairó a gázai övezet izraeli blokádjának megszűntését kilátásba helyező békejavaslatról kezdeményezett tárgyalásokat, de a Hamász egyelőre elutasítja annak egyes elemeit. Így például az esetlegesen a Gázai övezetben állomásozó nemzetközi katonaságot és a Palesztin Hatóságnak az egyiptomi-gázai határállomásra, Rafahba telepítendő egységeit. (MTI)
Franciaoszági zsidó fiatalok egy csoportjának bejelentése szerint legalább 55 antiszemita merénylet történt Franciaországban azóta, hogy Izrael elindította a gázai katonai támadást, közölte az AFP kedden. Nicolas Sarkozy államfő nyugalomra szólított fel, és arra figyelmeztetett, hogy keményen megbüntetik azokat, akik az izraeli-arab konfliktust "áthelyezik" Franciaországba.
Raphael Haddad, a "Franciaországi Zsidó Fiatalok Érdekvédelmi Szervezete" elnöke szerint az erőszak most intezívebb mint volt 2001-ben, a második palesztin lázadás, az intifada idején, amelyet az izraeli hadsereg fojtott el. Haddad az érdekelt zsidó és arab csoportok párizsi találkozója után nyilatkozott. A találkozót a városi ügyek minisztere, Fadela Amara szervezte. A miniszternő felelős a muzulmán emigránsok, illetve azok leszármazottai által lakott francia külvárosokért, ahol nem egyszer erőszakban törnek utat a feszültségek.
A Fadela Amara miniszter által szervezettt párizsi találkozón a résztvevők azt mondták, hogy tömegében terjednek a durva antiszemtia sms-ek és emailek. A francia belügyminiszter elrendelte az összes franciaországi zsidó intézmény, helyszín biztonsági megerősítését miután legutóbb, vasárnap ismeretlenek benzinbombákat dobtak egy párizsi zsinagógára. (Független Hírügynökség)
Az izraeli vezérkari főnök keddi nyilatkozata szerint súlyos csapást mértek a Hamászra Gázában, de a harcok folytatódnak. Gabi Askenázi altábornagy a parlament külügyi és védelmi bizottságában elmondta: a Hamásznak érzékeny veszteséget kellett elkönyvelnie mind fegyveresei, mind infrastruktúrái és kormányszervei körében. A harcok folytatódnak az izraeli célpontokra kilőtt rakéták számának csökkentése érdekében, fűzte hozzá.
Az izraeli hadsereg offenzívájának 18. napján minden korábbi alkalomnál mélyebbre nyomult előre Gáza város peremén, ahol szemtanúk beszámolása szerint súlyos összecsapások zajlottak le palesztin fegyveresekkel. Egy izraeli katonai szóvivő szerint egy tiszt súlyosan, két további katona könnyebben megsebesült egy házkutatás közben történt robbanásban. Mint mondta, a tűzpárbajban harminc palesztin vett részt.
Az AFP francia hírügynökség egy iszlám internetes honlapra hivatkozva számolt be arról, hogy az izraeli offenzíva kitörése óta első alkalommal esett el egy külföldi harcos: Mohammed al-Merri szaúdi dzsihádista, aki korábban Afganisztánban és Csecsenföldön az oroszok, Boszniában pedig a szerb és horvát csapatok ellen harcolt.
"Drámainak" nevezte szerdán a gázai humanitárius helyzetet a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke. Jakob Kellenberger azután tartott Jeruzsálemben sajtókonferenciát, hogy kedden Gáza egyik kórházába, szerdán pedig a dél-izraeli Szderót városába látogatott. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nincsen gyógyszerhiány a Gázai övezet kórházaiban. "Nem győzöm eléggé hangsúlyozni: alapvető fontosságú, hogy a felek a konfliktusban tiszteletben tartsák a humanitárius jog elveit és szabályait, mindenekelőtt azt az elvet, hogy nem támadnak civilekre" - mondta. (MTI)
Meghaladta az ezret a szerdán 19. napjába lépett gázai övezeti izraeli offenzíva halálos áldozatainak a száma a palesztin mentőszolgálat szerint. Muavíja Haszanein elmondta, hogy 1010 ember - köztük 315 gyermek és 100 nő - vesztette életét az izraeli hadműveletek december 27-i kezdete óta. A hadműveletekben további 4700 palesztin megsebesült. (MTI)
Bolívia után Venezuela is megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, hogy így tiltakozzon a Gázai övezet megtámadása ellen. A venezuelai külügyminisztérium bejelentette azt is, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé akarja állítani Izraelt emberiesség elleni bűntények miatt, továbbá az izraeli vezetők szigorú büntetését akarja elérni.
Caracas azzal vádolja Izraelt, hogy rendszeresen figyelmen kívül hagyja az ENSZ-tagországok többsége által elfogadott határozatokat, és ezzel a nemzetközi jog keretein kívül helyezi magát. Izrael hadműveletei a békés lakosság ellen "állami terrorizmusnak" minősülnek, áll a külügyi tájékoztatóban.
Hugo Chávez venezuelai elnök a múlt héten már elrendelte Izrael caracasi nagykövetének kiutasítását, az izraeli offenzívát pedig "népirtásnak" nevezte. (MTI)
Az izraeli tüzérség és a harckocsik folyamatosan lőtték Gázavárost csütörtökre virradóra, palesztin források szerint a húsz napja tartó offenzívának legalább 1024 halálos áldozata van. A peremkerületekről kilőtt lövedékek csapódtak be a belvárosban, gépfegyver-sorozatok hallatszottak Gáza sikátoros lakónegyedeiből.
Az izraeli erők napok óta körgyűrűben tartják Gázavárost. A harckocsik be-betörtek a központ irányába, hogy kipróbálják a Hamász iszlamista szervezet és más fegyveres csoportok ellenállását, de tartózkodtak az átfogó támadástól a sűrűn lakott városi útvesztőkben. (MTI)
Izraeli hadihajók ismét visszafordulásra kényszerítették a Free Gaza Movement nevű, amerikai székhelyű, palesztinbarát mozgalom egy hajóját, amely segélyt szállított volna a gázai övezeti palesztinoknak, közölték csütörtökön a hajón utazó aktivisták A görög zászló alatt közlekedő hajó visszatért Ciprusra a mozgalom 21 aktivistájával, köztük politikusokkal, segélymunkásokkal és orvosokkal.
Izrael a korábbiaknál is szorosabbra vonta blokádját a Gázai övezet elleni hadműveletének december 27-i kezdete óta, és míg korábban megtűrte a Free Gaza Movement tevékenységét, azóta nem. (MTI)
A libanoni kormány elítélte a szerdán Dél-Libanonból izraeli célpontok ellen indított rakétatámadást, a libanoni hadsereg növelte „védelmi erejét” a térségben, írja a Reuters. Szerdán reggel, a konfliktus kezdete óta másodszor, katyusákat lőttek Libanonból Izraelbe, a támadásban senki nem sérült meg.
Mohammed Fneis hezbollahos munkaügyi miniszter közölte, hogy a Hezbollahnak semmi köze nincs a szerdai támadáshoz. Azt mondta, nem fogadja el, hogy Izrael kihasználja a támadást, és erőszakkal reagáljon az esetre. A rakéták kilövéséért senki nem vállalta a felelősséget.
Az izraeli hadsereg csütörtökön már Gázaváros központjában harcolt, most először vonultak be a Gázai övezet sűrűn lakott területeire. A lakosok menekülnek ki a városból, egyre nagyobb nyomás nehezedik a Hamászra, hogy fogadják el az egyiptomi tűzszüneti javaslatot, ami véget vetne az izraeli offenzívának, írja az AP.
Egyelőre nem világos, hogy a csütörtöki hadművelet a háború harmadik szakaszának megindulását jelenti-e, az izraeli hadsereg nem adott magyarázatot.