Ellenséges vagyonnak minősítették
Az aranyvonatot nem sokkal Magyarország felszabadulása előtt indították Ausztria felé a németek. A szerelvényt végül az amerikai csapatok tartóztatták fel. Bár az Egyesült Államok eredendően ígéretet tett a javak visszaszolgáltatására, 1946-ban végül mégis "lefoglalt ellenséges vagyonnak" nyilvánították az addigra már jócskán megcsapolt javakat.
Bár a legtöbb vagyontárgyon volt utalás az eredeti tulajdonosra, nagy részüket 1948-ban mégis elárverezték. A bevételeket az AP szerint az európai zsidók kárpótlására fordították.
Meggondolták magukat
Az ügyben indított per hétfői meghallgatásán az igazságügyi minisztériumot képviselő ügyész a kereset ejtését kérte az eljáró tanácstól - jelentette az AP. "Nincs felhatalmazásom rá, hogy egyezséget kössek" - tette hozzá Caroline Wolverton.
Az Egyesült Államok szenátusának és Legfelsőbb Bíróságának vonatkozó rendeletei szerint kötelező az egyezkedés - írja az AP.
Az ügyész kijelentése a minisztériumi álláspont változását is jelzi - írja az AP. Peter Keisler, az igazságügyi miniszter helyettese korábban még a túlélők követelésének "teljes és igazságos rendezésére" tett ígéretet Rick Santorum pennsylvaniai republikánus szenátor kérésére válaszolva.
Szégyelnivaló vádak
Az ügyben eljáró bíró, Patricia Steitz szerint az amerikai kormányt ért vádakra "egyetlen amerikai sem lenne büszke". Wolverton szerint ugyanakkor "az Egyesült Államok megalapozottan vonja kétségbe a vádakat", bár részleteket nem közölt.
A per a jövő héten a szakértők meghallgatásával folytatódik, ezt a túlélők tanúvallomásai követik. Elsőfokú ítélet szeptemberre várható. Steitz bírónő a tanúvallomások videóra rögzítését javasolta a felperesek jogi képviselőinek, mivel a fellebbezések miatt végső döntés csak két év múlva várható. Egy ilyen ügyben pedig nagyon fontos, hogy "emberi arcot kapjon a kereset" - mondta.