A bővítés mellett az EU Göteborgban

A beszámolókból kitűnt, hogy a péntek délelőtti vita középpontjában az ír népszavazás utáni helyzet és a csatlakozási folyamat folytatása állt. Anna Lindh svéd külügyminiszter az elnökség nevében rövid sajtóértekezletén hangoztatta: a Tizenötök egyetértettek abban, hogy a bővítés folyamata visszafordíthatatlan. Több ország úgy foglalt állást, hogy a nizzai szerződést elutasító ír népszavazás után a göteborgi csúcs adjon még pontosítottabb menetrendet a tárgyalások hátralevő szakaszához, de ekörül még nem alakult ki egyetértés, így a megbeszélések folytatódnak.

Tony Blair brit miniszterelnök hangoztatta, hogy a svéd elnökség féléve alatt a tárgyalásokon nagy haladás történt s ezért fontos lenne olyan biztató jelzést adni a jelölteknek, ami túlmegy a nizzai csúcs határozatán. Az elnökség dolgozik most egy ilyen, minden résztvevő számára elfogadható formulán. Az ír kormányfő azt ígérte, hogy országa tartani igyekszik magát a ratifikálás időrendjéhez, de most, a népszavazás kudarca után egy megfontolási időszakot tart szükségesnek Írországban.

Áthelyezik a találkozót a vandálok miatt Az EU állam- és kormányfőinek pénteki munkavacsoráját valamint a delegátusok és a sajtó számára rendezett esti fogadást a belvárosban lezajlott zavargás után áthelyezték, és mindkettő a konferencia színhelyén, a göteborgi kiállítási és kongresszusi központban lesz. A belvárosban a rendőrség nagy erőkkel megkezdte a zavargás törmelékének eltakarítását, a betört kirakatablakok bedeszkázását. A párszáz főre becsült vandálok nagy szervezettséggel végezték a rombolást a göteborgi belváros fő sugárútján és bevásárlóutcáiban. Déltájban felszedett utcakövekkel, botokkal felfegyverkezve végigportyáztak a belvároson és törtek, zúztak kirakatokat, buszmegállókat, vendéglők utcai székeit és asztalait gyújtották fel, fosztogattak. A lovasrendőrök és a kutyákkal, pajzsokkal kivonuló gyalogos rendőrök fokozatosan kiszorították őket, de a rombolást megakadályozni nem tudták. Göran Persson svéd miniszterelnök láthatólag megdöbbenve beszélt a belvárosi csatáról, amit zavargásnak és tragikus fejleménynek nevezett. A demokrácia elleni kihívásnak nevezte, hogy a rombolók meg akarják akadályozni a nép által választott testületek munkáját.

Joschka Fischer német külügyminiszter is elismerően beszélt a svéd elnökség teljesítményéről a csatlakozási tárgyalások felgyorsításában, és egyetértett azzal, hogy a csúcsnak erős, jelentős jelzést kell adnia a tagjelölt országoknak, hogy az ír népszavazási kudarc nem lassíthatja le a csatlakozás folyamatát. Ugyanakkor nem látott szükségesnek a nizzai határozaton túlmenő biztatást vagy vállalást, rámutatva, hogy az ősszel esedékes országjelentések után lehet csak világosabban látni, hogy mely országok hol tartanak a felkészülésben. A cél továbbra is az, hogy az erre érettek már részt vehessenek a 2004-es európai parlamenti választáson.

Jacques Chirac francia elnök kiemelte, hogy a tagjelölteknek világosan érzékeltetni kell, hogy a bővítés az ír népszavazás után is az EU prioritása marad, és ez visszafordíthatatlan. A várható dátum a tárgyalások és a felkészülés függvénye, de a legfelkészültebbek már részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választáson. Lionel Jospin miniszterelnök még tovább ment ennél. Szóvivője szerint a legfelkészültebb tagjelöltek a nizzai szerződés és csatlakozási szerződésük parlamenti megerősítésének esetleges késlekedése ellenére már a ratifikáció előtt részt vehetnek a választáson. A csatlakozási céldátumot viszont határozottan elvetette, mert ez szerinte csak arra vezetne, hogy elmossa a különbségeket a pályázók között, és olyan