További Külföld cikkek
-
Romániát és Bulgáriát már csak egy hajszál választja el a schengeni övezettől - Ukrajnában Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
Moldova bebizonyíthatja elkötelezettségét a demokrácia mellett, jelentette ki pozsonyi látogatásán George W. Bush a közelgő választásokra utalva. Az amerikai elnök szerint a tíz nap múlva esedékes választás remek lehetőség az ország demokratikus átalakulásának a bizonyítására. Bush reményét fejezte ki, hogy hamarosan Fehéroroszországban is demokrácia lesz.
Bukóban a birodalom
Az amerikai elnök megnyilatkozásai egyértelmű üzenetek Vlagyimir Putyinnak. Bush és az orosz államfő Pozsonyban csúcstalálkozón egyeztetnek majd. Az előzetes jóslások szerint a csúcs fő témája az oroszországi demokrácia helyzete, illetve a demokratikus jogok utóbbi időben történ korlátozása lesz. Putyint az utóbbi időben számos amerikai törvényhozó és véleményalkotó bírálta a sajtószabadság korlátozása és az államhatalom központosítása miatt.
A moldovai és a fehérorosz demokráciára tett utalás már csak azért is aggasztó lehet Moszkva számára, mert a legutóbbi évek leghevesebb amerikai-orosz konfliktusa pont az ukrán választások kapcsán tört ki. Putyin és az orosz politikai elit Moldovát és Fehéroroszországot kvázi-orosz területként kezeli, ahogy kezelte Ukrajnát is, még a decemberi választások előtt. Ukrajna Juscsenko győzelmével kiesett a közvetlen moszkvai befolyás alól, és elindult a nyugati típusú demokratikus fejlődés útján.
Amennyiben Moldáviában is a demokratikus, egyben nyugat-barát erők győznének, Putyin befolyási övezete tovább csökkenne. Ez akár az orosz államrend további központosítását is kiprovokálhatja a Kremlből.
Rossz országokkal bizniszel
Az elemzők szerint Bush ugyan megpróbálja fenntartani a barátságot Oroszországgal, de aggodalmát fejezi majd ki olyan ügyekben, mint a területi kormányzók elnök általi kinevezése, a Jukosz cégbirodalom aggreszív államosítása és a Putyinnal szemben kritikus sajtó felszámolása.
Szintén feszültségeket szült az amerikai-orosz viszonyban az, hogy Oroszország rakétaeladásokról állapodott meg az amerikai közel-keleti politika egyik következő célpontjának számító Szíriával, illetve támogatja Irán nukleáris ambícióit. Moszkva, Teheránhoz hasonlóan az iráni atomprogram polgári jellegét hangsúlyozza. Tekintve azonban, hogy Iránnak a szükségletein bőven meghaladó olajkészletei vannak, az amerikaiak joggal feltételezik, hogy az atomprgoram végcélja valójában a nukleáris fegyverek kifejlesztése.
A csütörtöki poszonyi csúcstalálkozóról eddig nem szivárogtak ki értesülések.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
