'Az én buszom robbant'

A Hackney Roadon, a 26-os buszon egy hátizsákban csütörtök kora délután felrobbant detonátor senkit nem sebesített meg, csak a busz ablakai törtek be. Előd elmondása szerint a detonátor az ázsiai közösség szívében robbant.

"Már-már idegesítő a nyugalom"

Elődnek ma szabadnapja van, ezért nem ment ki az utcára. A robbanást - bár öt percre volt lakásától - nem hallotta, az anyja hívta fel, hogy jól van-e. "Ez az én buszom" - mondja, majd hozzáteszi, "nem félek - bár legtöbbször bicajjal járok dolgozni a könyvesboltba -, máskor is fel fogok szállni a buszra, nem fogom megváltoztatni az útvonalamat a robbantás miatt".

"Furcsa hangulat van Londonban, az emberek úgy viselkednek, mintha nem lenne közük ahhoz, ami itt folyik. London próbál egységes, nyugodt arcot mutatni", mondja a magyar fiú. "Egyelőre nagyobb a nyugalomérzet, mint a pánik."

"Pánikot csak akkor tapasztaltam, amikor a két héttel ezelőtti robbantáskor a cityben, egy bankban voltam, és ott is bombariadó volt. A bank ajtaját kívülről bezárták, elég ijesztő volt, de szerencsére nem történt semmi" - mondja Előd. "Az emberek megszokták az IRA alatt a robbantásokat, felkészültek lelkileg, ezért van ez a hihetetlen, már-már idegesítő nyugalom".

Véres csütörtökök?

A magyar fiú szerint abban azonban mindenki biztos, hogy elkezdődött valami, "a terrorizmusban résztvevő csoportok egyértelműen átléptek egy határt".

"Volt egy ki nem mondott békeszerződés a bevándorlók és a britek között. Az iraki háború előtt a szélsőséges bevándorlók jogilag védett tagjai voltak az országnak. Olyan emberek kaptak itt menekültjogot, akiket Amerikából kiutasítottak, teljesen egyértelmű okok miatt. A fundamentalistáknak volt egy egyezményes megállapodásuk arról, hogy "hagyjuk békén Londont".

"Amikor a britek beléptek a háborúba, és eleget tettek az amerikai kiadatási kérelmeknek, megszegték ezt a ki nem mondott szerződést. Azóta egyre feszültebb lett a hangulat a muszlim közösségekben. Biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó akciójuk, háború van, és ennek a háborúnak a frontvonala úgy tűnik Irakból Londonba került át".

Valami nem stimmel

Arra a kérdésemre, hogy van-e muzulmánellenes hangulat városban, Előd azt feleli, hogy érdekes módon nincs. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy London Hackney városrészében egyre több ázsiai banda alakult az elmúlt két évben. Az indiai, pakisztáni fiatalok egyre látványosabb és egyre agresszívebb módon viselkednek. "A 20-30 fős csoportok autókat és boltok kirakatait törik be, a jómódú, fehérek lakta utcákban bandáznak. A testvéremet néhány éve egy ilyen környéken egy vascsővel leütötték, de nem rabolták ki".

"Ennek nincs köze a terrorizmushoz, csak azt jelzi, hogy valami nem stimmel az ázsiai közösségben. Volt egy nagy szakítás az első és második generációs bevándorlók között. Míg a szülők beolvadtak, a gyerekek nacionalista kötődése megerősödött". Előd szerint, aki 1986 óta él Londonban, az ázsiaiak nem voltak ennyire szervezettek régen. "Azelőtt a jamaikai, a fekete és a nacionalista fehér csoportoktól kellett félni, illetve félni nem, csak kikerülni őket".

"Most azonban valami megváltozott, visszafordíthatatlanul".