Abszolút többséget szerezhetett a Hamasz
További Külföld cikkek
-
Megrengették Szíriát a dzsihádista lázadók, rengeteg a halott - Óriási robbanás volt Koszovóban, a miniszterelnök terrortámadásról beszél
- Melegellenes razziákat tartottak az orosz hatóságok Moszkvában
- A Maldív-szigetekre utazni eddig sem volt olcsó, mostantól viszont drága lesz a távozás is
- Donald Trumphoz látogatott a kanadai miniszterelnök
A Hamasz radikális iszlám szervezet fegyveres tevékenységének célja Palesztina "felszabadítása" és egy iszlám állam létrehozása. A Hamasz szervezeti és ideológiai gyökerei a húszas években, Egyiptomban alapított Muzulmán Testvériség mozgalomhoz vezetnek vissza. A hatvanas-hetvenes években a mozgalom megújult, és fokozta aktivitását az arab világban, elsősorban Jordániában és Egyiptomban.
A Muzulmán Testvériség (MT) a Gázai övezetben és a Jordán nyugati partján folytatott aktív tevékenységet. A MT mozgatórugója az alapvető szociális tevékenységekre épülő, Da'vahnak nevezett rendszer. Az intifáda előtti 20 évben figyelemre méltó szociális, vallási, oktatási és kulturális infrastruktúrát építettek ki, amivel jelentős politikai erővé vált a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján is. A mozgalom annak ellenére sikeres volt, hogy nem támogatta a fegyveres nacionalista politikát.
Az Ahmed Jaszin sejk vezette Hamaszt hivatalosan iszlám egyesületként jegyezték be Izraelben, 1978-ban. Az egyesületi formára azért volt szükség, hogy bővíteni tudják támogatói bázisukat vallási propagandával, szociális munkával. 1988-ban a Hamasz megjelentette ideológiai elvrendszerét, ebben megfogalmazta Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szervezet elleni politikáját is. Üzeneteit a mecsetekben terjesztette. Jaszin sejk a Muzulmán Testvériséghez hasonlóan földalatti mozgalmat szervezett, aktivistái kódolt üzenetekkel tartják a kapcsolatot.
Népszerűségét az első intifáda idején szerezte meg. Aktív részt vállalt az utcai harcokban és likvidálásokban, és hamar a szent háború központi szereplőjévé vált. A Hamaszt terrorista és egyéb pusztító tevékenységei miatt 1989-ben törvényen kívül helyezték. Az öbölháború után a Hamasz vált a terrorcselekmények egyes számú elkövetőjévé a palesztin területeken és Izraelben. Jelenleg is a Hamasz számit a közel-keleti békefolyamat legnagyobb ellenzőjének, 1996 márciusában izraeli civilek ellen követett el öngyilkos merényletekkel majdnem teljesen leállította a békefolyamatot.
A szervezet pénzügyi támogatása stabil, riválisai szerint ennek köszönheti erejét. Pénzügyi forrásai többek közt Szaud-Arábiában, az öböl menti államokban és Iránban vannak. A források a szervezet különböző csoportjai között oszlanak meg, a pénz egy része jótékonysági és társadalmi célokra megy, a többit a terrortevékenységekkel foglalkozó szervezetek kapják.
Az exit-pollok szerint a Fatah 58, a Hamasz 53 helyet szerzett a 132 tagú törvényhozásban. A Hamasz vezetői szerint a párt 70 mandátumot, azaz abszolút többséget szerzett. Értesüléseiket név nélkül nyilatkozó Fatah-tisztviselők is megerősítették. A választás hivatalos eredményeit leghamarabb csütörtök este tehetik közzé.
Abszolút többség
A Hamasz a hírek szerint egyéniben tarolt. A 132 tagú parlament helyeinek fele egyéni körzetekben dől el, a hírek szerint a Fatah mindössze 12 egyéni képviselőt juttatott a parlamentbe.
Ha a Hamasz vezetői és a Fatah tisztviselői nem tévednek, a terrorista csoportból alakult politikai párt abszolút többséget szerzett a palesztin parlamentben. Egyikük, Szaeb Erakat, a palesztnok fő béketárgyalója, Jerikóban szerzett mandátumot.
A mérsékeltnek tartott Fatah hívei Gázában lövöldözéssel ünnepelték a párt győzelmét. A fegyvereseket körülvevő tömeg pedig örömében táncolt és dalra fakadt, illetve autókon körözött a környéken.
A Fatah vezette palesztin kormány csütörtökön már be is nyújtotta lemondását. Ez részben formális lépés volt, de meglepő, hogy már a választások hivatalos eredményének kihirdetése előtt megtörtént.
Kormányzásra készülnek
A Hamasz listavezetője, Iszmáil Hanije szerint nem kell komolyan venni a Fatah győzelmét mutató exit-pollokat, hiszen azok csak közvélemény-kutatások. A Hamasz-vezér bejelentette, hogy pártja kész kormányt alakítani.
A Fatah ugyancsak bejelentette kormányzati szándékát. Mivel azonban abszolút többségét bizonyosan elvesztette a parlamentben, gondban lehet. Egyetlen valós lehetősége a koalíció a Hamasszal, tekintve, hogy a két párton kívül a Fatahból ilyen-olyan okokból kiváltak jutottak még be, ráadásul a párt önmagában is megosztott.
A Fatah egyik neve elhallgatását kérő vezetője szerint pártja nem kíván csatlakozni egy Hamasz vezette koalícióhoz. Abasz palesztin elnök - egyben a Fatah vezére - ugyanakkor mindenkit felszólított a választások eredményének tiszteletben tartására. Egy névtelenül nyilatkozó Fatah-tisztségviselő közölte tudósítókkal, hogy Abbász a Hamászt fogja felkérni kormányalakításra.
Nem tekintik partnernek a terroristákat
Mahmud Abasz palesztin elnök, a Fatah vezére ezt felmérve már arról beszélt, hogy még akkor is kész a béketárgyalások megkezdésére Izraellel, ha kormányába a Hamaszt is be kell vonnia. Ehud Olmert, Izrael ügyvezető kormányfője viszont még az exit-pollok ismertetése előtt úgy nyilatkozott, hogy a Hamaszt jelenlegi formájában nem tudja tárgyalópartnerként elfogadni.
Hasonlóan nyilatkozott George W. Bush amerikai elnök is. "Egy életképes politikai pártnak a béke pártján kell állnia" - jelentette ki a Wall Street Journalnak. Szóvivője, Scot McClellan egyértelműbb volt. "Nem tárgyalununk a Hamasszal. A Hamasz egy terrorcsoport. Ez a mostani körülmények között sem változott" - mondta.
Mindazonáltal a Hamasz előretörése nem feltétlenül annyira negatív fejlemény, mint aminek látszik. A pártként működő Hamasz választási programjában már nem utalt Izrael mindenáron való elpusztítására. Ráadásul kormányzati pozícióba jutva kénytelen lesz megfékezni terrorista akciókat végrehajtó fegyveres szárnyát is, ami összességében egy észak-ír típusú rendezési folyamatot is eredményezhet, ld. elemzésünket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
