Vonatok méterekkel az ember feje felett

Európa legmodernebb és legnagyobb vasúti csomópontját nyitották meg a hétvégén Berlinben. Az új főpályaudvarra azért is szükség volt, hogy a Fal leomlása után Németország és Berlin vasúti közlekedését végre egységesítsék, s az észak-déli összeköttetéssel gyorsabbá tegyék.

Ezt a Berlin Hauptbahnhof szerkezete is mutatja. A pályaudvar egyik különlegessége a sínek fölé boruló, egymást metsző két félhenger alakú hatalmas tetőszerkezet: a 160 méter hosszú kupola észak-dél irányba fedi a síneket, a 321 méteres kelet-nyugat irányba (utóbbit takarékossági okokból az eredeti tervekhez képest 100 méterrel rövidebbre építették).

Alagút a folyó alatt

Az öt szintes építmény legfelső emelete tíz méterrel magasabb a földszintnél, a legalsó 15 méterrel alatta van. Az üvegcsarnokban így a vonatok adott esetben az utazók feje felett vagy éppen lába alatt méterekkel érkeznek a peronokra.

A napi 300 ezer utasra tervezett pályaudvar a német főváros nyitottságát is szimbolizálja. Az acél-üveg szerkezetet úgy alakították ki, hogy a természetes fény negyven méter mélyen hatoljon át az építményen, így a hatalmas csarnok legalsó szintjeit is megvilágítja. A csarnokban hetven üzlet kapott helyet, 54 mozgólépcső és 34 lift működik.

A Meinhard von Gerkan és Jürgen Hillmer által tervezett pályaudvar mind a négy égtájból fogadni tudja a beérkező szerelvényeket. A közlekedési csomópontba a jövőben ezer vonat indul és érkezik majd naponta, 90 másodperces váltásokkal.

Itt fut össze 164 távolsági járat, 314 regionális vasút és 600 elővárosi vonat (S-Bahn) útvonala. A jobb összeköttetések miatt számos vonal menetideje lerövidül, Lipcsébe például 40 perccel hamarabb lehet odaérni.

Az észak-déli összeköttetéshez egy 3,6 kilométer hosszú alagutat építettek ki, amely a Spree folyó, a kormányzati negyed, a Potsdamer Platz, és a Landwehr-csatorna alatt húzódik. Az eddig rendkívül forgalmas kelet-nyugati vonalat tehermentesítő alagútnak négy járata van: egy a távolsági, egy a helyiérdekű vasútnak, egy a metrónak, egy pedig az autóknak.

A kupolára döntött irodaházak

A pályaudvar megnyitását eredetileg 2000-re tervezték, de az átadást többször el kellett halasztani. Az 1998-ban megkezdett építkezés becslések szerint 700 millió euróba (kb 182 milliárd forint) került. A beruházáshoz 85 ezer tonna acélt és félmillió köbméter betont használtak fel, utóbbiból 65 kilométer autópályát lehetne építeni.

Az építkezés mérnöki és technikai csodája volt annak a két 46 méter magas irodaépületnek a kialakítása, amelyek hídszerűen a már megépített kelet-nyugati irányú üvegkupola fölött állnak. Az irodaházak 7-10. emeletét jelentő fémszerkezetet függőlegesen építették meg, majd egy speciális eljárással két irányból az üvegkupola fölé döntötték. Erről bővebben videó itt >>>

A foci vb-re érkezőknek a nagyszerű épület megcsodálása után bizonyára csalódást okoz majd, hogy az új pályaudvarról kilépve nem a város forgatagában találják magukat. Sőt. Bár a Hauptbahnhof Berlin közepén, a kancellária, a Bundestag és a kormányzati negyed szomszédságában van, s a tömegközlekedési kapcsolatai jók, sokak szerint valójában a semmi közepére épült.

Nem véletlen, hogy a vasút egyelőre nem talált bérlőt az új pályaudvar egyik hatalmas irodaházához. A pályaudvarhoz később még egy rövid metro és egy S-Bahn vonalat csatlakoztatnak.

Demonstráció a Zoo-ért

A nyugat-berliniek egy része különösen nem lelkesedik a nagyberuházásért. A távolsági vonatok ugyanis ezentúl már nem állnak meg a Nyugat-Berlin központjának számító állatkerti (Zoologischer Garten) pályaudvaron.

Ha tehát valaki Nyugat-Berlinből Hamburgba vagy Frankfurtba szeretne vonatozni, előbb S-Bahnnal el kell vergődni a város vérkeringéséből egyelőre eléggé kívül eső főpályaudvarra. A Zoo hívei május 30-ára demonstrációt is hirdettek, hogy visszakapják megállójukat.

Az új Hauptbahnhofnak azonban a taxisok biztos örülnek. Ahogy egyikük egy német lapnak tenyerét dörzsölve elmondta: jóval többet fognak ezután keresni, ha valakit a főpályaudvarról majd Nyugat-Berlinbe kell fuvarozni.