Szankciókkal sújtja Üzbegisztánt az EU

Büntetőintézkedéseket vetett ki az Európai Unió Üzbegisztánra, amelynek vezetése makacsul elutasítja a májusi andizsáni vérfürdő körülményeinek nemzetközi kivizsgálását - közölték uniós tisztviselők hétfőn Luxembourgban.

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn luxembourgi ülésükön úgy döntöttek, hogy az unió fegyverembargót rendel el a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság ellen, valamint felfüggeszti az együttműködési megállapodást. A miniszterek emellett beutazási tilalommal sújtják azokat a magas rangú üzbég tisztviselőket, akiket felelősnek tartanak "az erő aránytalan és válogatás nélkül történő alkalmazásáért".

A kelet-üzbegisztáni Andizsánban május 13-án törtek ki zavargások - a tömeg 23 muzulmán üzletember szabadon bocsátását követelte -, s az összetűzésekben, illetve a lázadás elfojtásában a hivatalos taskenti adatok szerint is legalább 187-en meghaltak és 295-en megsebesültek. Nemzetközi emberjogi szervezetek becslése szerint azonban több mint 750 ember vesztette életét az oktalan erőszak következtében, s azzal vádolták Iszlam Karimov elnök rendszerét, hogy elleplezi a gyilkosságokat.

Az ENSZ emberi jogi főbiztossága szerint az üzbég hatóságok túzott, aránytalan erőszakot alkalmaztak az andizsáni felkelés leverésekor, és súlyosan megsértették az emberi jogokat. A főbiztosság 200 és 700 közé teszi a főtéren és Andizsán fő sugárútján, a Csolpon Proszpekten leöldösött emberek számát. A hivatalos Taskent viszont tagadja, hogy a hadsereg katonái válogatás nélkül tüzet nyitottak a lázadókkal szimpatizáló, békésen tüntető tömegre, s hallani sem akar független vizsgálatról.

A Human Rights Watch, New York-i székhelyű nemzetközi emberjogi szervezet azonnal üdvözölte az Európai Unió döntését, amely új lökést ad azoknak az andizsáni zavargásoknak és azok leverésének felderítését és pártatlan, független kivizsgálását követelő nemzetközi erőfeszítéseknek.