A hollandok nem szavazata az EU válságát jelezheti

Az első exitpoll-felmérések szerint a holland szavazópolgárok meggyőző többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára a szerdai népszavazáson.

A nem szavazatok aránya 63 százalék volt, az igen szavazatok 37 arányával szemben - tűnt ki az első felmérésekből, amelyeket a szavazóhelyiségek este kilenc órai zárása után tettek közzé. A részvétel minden várakozást felülmúlt, elérte a 11,6 millió szavazásra jogosult állampolgár 62 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlament is elutasítja majd az alkotmányt, miután a legnagyobb frakciók ígéretet tettek arra, hogy 30 százalékos részvétel fölött követik a nép akaratát.

Hollandia Franciaország után az Európai Unió második tagországa (ráadásul mindketten alapító tagok), amely elveti az alkotmányt. A kétországos elutasítás jócskán megnehezíti a tavaly aláírt alkotmány 2007-re tervezett bevezetését, és felveti a lehetőségét, hogy a szerződést végérvényesen félreteszik, legfeljebb egy-két elemét emelik majd vissza egy új egyezmény keretében. A nehéz helyzetet az EU-tagországok állam- és kormányfői alig két hét múlva Brüsszelben rendezendő találkozójukon is megvitatják.

Kormánnyal szemben

A nemmel szavazók minden bizonnyal Hollandiában is a kormánnyal szembeni ellenszenvüket, illetve bizonyos, az unióval kapcsolatos, de az alkotmánytól független aggályukat (az euró bevezetése utáni árdrágulást, az uniós költségvetéshez való magas holland hozzájárulást, a gyors EU-bővítést, Törökország felvételét) fejezték ki voksukkal. (Franciaországban ugyancsak inkább belpolitikai okokra vezethető vissza az uniós szerződés elutasítása.)

Minden bizonnyal jelen van még a holland lakosságban a három éve politikai okokból meggyilkolt, roppant népszerű populista politikus, Pim Fortuyn szellemi öröksége - ő egyebek között a bevándorlás korlátozását szorgalmazta, és elképzeléseit a lakosság egy része megerősítve látta azt követően, hogy iszlámellenes nézeteiért tavaly rituálisan meggyilkolták Theo Van Gogh filmrendezőt is.

A demokrácia ünnepe?

A szavazás utáni első politikai nyilatkozatok a szabad népakaratot méltatták, a végeredményről azonban eltérően foglaltak állást. Jan Peter Balkenende korányfő csalódottságának adott hangot, de jelezte, hogy a kormány tiszteletben tartja a választók akaratát. Azt is kijelentette, hogy az EU-tagországok vezetőinek is tudomásul kell venniük a szavazás eredményét. Ruud Koole, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt elnöke a demokrácia ünnepeként méltatta a referendumot, de ő is sajnálatosnak mondta, hogy az alkotmányt elutasították. Mat Herben, Fortuyn pártjának egy parlamenti képviselője üdvözölte, hogy a lakosság nem hajolt meg a kormány akarata előtt.

Az EU nehéz időszak előtt áll

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke brüsszeli közös sajtótájékoztatójukon azt hangoztatták, hogy a történtek ellenére a többi uniós tagországban folytatni kell a ratifikációs folyamatot. Ehhez a véleményhez csatlakozott Balkenende is.

Barroso ugyanakkor elismerte, hogy az EU nehéz időszak előtt áll, de azt is leszögezte, hogy a válsághelyzetből ki lehet keveredni. Megerősítette azt a kora esti felszólítását, hogy az EU-tagországok ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a francia és a holland elutasítás nyomán.

Juncker bejelentette, hogy már a június 16-17-i csúcsértekezleten javaslatokat tesz arra az uniós vezetőknek, hogyan lehet megoldani a helyzetet. Arra is figyelmeztetett, hogy a sorozatos elutasítások alááshatják az unió nemzetközi befolyását.

Kovács gyors döntést akar

Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint az EU-alkotmány hollandiai leszavazása után még fontosabb lenne, hogy a júniusi brüsszeli EU-csúcson megállapodás szülessen a 2007-2013-as EU-költségvetésről: egy gyors döntés ugyanis némileg ellensúlyozhatná a francia, majd holland elutasítás hatásait.

Mint Kovács szerda késő este az MTI-nek elmondta, az alkotmányt elvető népszavazások nyomán számolni kell kedvezőtlen politikai hatásokkal: egyrészt ezek negatív hatást gyakorolnak majd a többi, ezt követő népszavazásra, illetve számolni kell a nemzeti önzés, a bezárkózás felerősödésével, a szolidaritás rovására. Ez a magyar biztos szerint tovább nehezítené a 2007-2013-as uniós költségvetés elfogadását, noha erre most még nagyobb szükség van.

A magyar biztos úgy vélte, Hollandiában nem játszott olyan fontos szerepet a döntésben a kormány elutasítása, mint Franciaországban: itt inkább az ország nettó befizetői szerepével volt a gond, illetve azzal, hogy az EU-bővítéssel kapcsolatban vannak bizonyos, nem megalapozott, de azért létező félelmek.

Mindenesetre Kovács szerint rövid távon az elutasítások miatt nem kell semmiféle jogi hatással számolni: ez csak akkor következne be, ha az egész ratifikálási folyamat végül kudarcba fulladna. "Ha ez történne - de reméljük, nem így lesz -, akkor komolyan megkérdőjeleződik a továbblépés, az integráció elmélyítésének lehetősége" - mondta Kovács László az MTI-nek.

Kétszáz éve is nem

Hollandia történetében az első átfogó népszavazásról volt szó. Utoljára 1797-ben, az akkor francia megszállás alatt Batáviai Köztársaság néven működő bábállamban szintén alkotmányos ügyben szólították szavazásra a népet, és az a voksolás is elutasító eredményre vezetett.