További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
|
Egy hetet adtak Husszeinnek a gondolkodásra
A pénteken elfogadott határozati javaslat konkrét időbeli menetrendet fektet le Irak számára. Az MTI által idézett határozat alapján november 15-ig, azaz hét napon belül kell Iraknak nyilatkoznia arról, hogy elfogadja-e a leszereléssel kapcsolatos kötelezettségeket. December 8-ig kell naprakész, pontos és teljes nyilatkozatot tennie vegyi, biológiai és nukleáris fegyverprogramjainak állásáról, valamint ballisztikus rakétáiról és más fegyverekről, így a robotrepülőgépekről és légelhárító rendszerekről. A határozat ugyanis pontosan 30 napot ad erre Bagdadnak.
Karácsonykor már Irakban kell vizsgálódniuk az ellenőröknek
Legkésőbb december 23-án meg kell kezdenie munkáját az ENSZ fegyverzetellenőrzési bizottságának és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ). E két testületnek február 21-ig kell tájékoztatnia eredményeiről a BT-t. Az ellenőrzés megkezdését követo 60 napon belül a bizottságnak és az ügynökségnek ki kell dolgoznia munkaprogramját. Azt azonban nem tudni, mennyi idő szükséges e program végrehajtásához. Amennyiben az ellenorző programok beindulnak, a két küldöttség vezetőjének négyhavonta jelentést kell készítenie a BT számára.
Alapvető kötelezettségek
A BT Irak "kötelezettségei alapvető megsértésének" tekinti, amennyiben Bagdad hamis nyilatkozatokat tesz, elhallgat adatokat vagy nem működik együtt teljes mértékben a világszervezettel. Ebben az esetben a BT azonnal összeülne, s az Egyesült Államok valószínűleg arra kérné, hogy adjon felhatalmazást más tagállamoknak egy katonai akcióban való részvételhez.
A legkomolyabb következmények
George Bush amerikai elnök pénteken arra figyelmeztette Bagdadot, hogy "a legkomolyabb következményekkel" kell szembenéznie, ha nem tesz eleget az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről az ENSZ biztonsági tanácsi határozatnak. Bush erről néhány perccel azután beszélt, hogy a Biztonsági Tanács (BT)pénteken délután elfogadta az 1441-es számot viselő határozatot. Az amerikai elnök üdvözölte, hogy a BT egyhangúlag hagyta jóvá az amerikai-brit előterjesztésű tervezetet.
Ha önként nem...
Szaddám Huszeinnek "haladéktalanul és feltételek nélkül együtt kell működnie, vagy a legkomolyabb következményekkel kell szembenéznie" - hangsúlyozta Bush, aki a Reuters értelmezése szerint egyértelműen háborúval fenyegette meg Bagdadot. Az amerikai elnök figyelmeztette Irakot, hogy a határozat előírásai alóli bármilyen kibúvást súlyos esetnek tekintenek majd, és ha Bagdad nem tesz eleget a határozatban foglalt követeléseknek, az Egyesült Államok és szövetségesei fogják lefegyverezni Irakot.
Még Szíria is igennel voksolt
A szavazáson jelen volt Kofi Annan, a világszervezet főtitkára is, és arra buzdította Bagdadot, hogy az iraki nép és a világbéke érdekeit szem előtt tartva vesse alá magát a határozatnak. A határozat elfogadása mellett szavazott Szíria is, a BT egyetlen arab tagja. Diplomáciai körökben arra számítottak, hogy Szíria tartózkodni fog a voksolásnál.
Irak ENSZ-nagykövete közölte, hogy országa tanulmányozni fogja a határozatot, mielőtt nyilatkozna annak tudomásul vételéről. "Nem lesz könnyű Irak számára az ENSZ követeléseit teljesíteni" - jegyezte meg Mohamed Duri nagykövet.