Bush: Le a szankciókkal!

Washington felhívással fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, amelyben azt javasolja, hogy a még érvényben lévő, Irakot sújtó gazdasági szankciókat mielőbb oldják fel.

Az ENSZ várna még

George W. Bush amerikai elnök szerint: "Mivel Szaddám Huszein iraki elnök már nincs hatalmon, itt az ideje, hogy az Irakot több mint 12 éve sújtó gazdasági szankciókat feloldják". A Fehér Ház tervei szerint hamarosan vissza kell állítani a normál kereskedelmi gyakorlatot, és meg kell szüntetni az "Olajat élelmiszerért programot". A program keretein belül Irak csak élelmiszert és az alap ellátáshoz szükséges anyagokat vásárolhatta meg az olajért kapott pénzen.

Háború számokban Az iraki háborúban 125 amerikai katona vesztette életét és 495 sebesült meg az amerikai védelmi minisztérium legfrissebb, szerdán közzétett adatai szerint. A Pentagon immár csak három eltüntet tart nyilván, mivel sikerült azonosítaniuk egy eddig eltüntnek tekintett tengerészgyalogost, aki Násziríja külvárosaiban vesztette életét a még március 23-án vívott harcokban. A legújabb washingtoni összesítés szerint harcokban 107 katona halt meg, a többi 18 különböző más incidensekben és balesetekben vesztette életét. A brit erők harminc katonát vesztettek az Iraki háború kezdete, március 20-a óta.

Egyes ENSZ-diplomaták szerint azonban hosszas vitákhoz vezethet, ha idő előtt próbálják megsemmisíteni Kuvait iraki lerohanását követően életbe léptetetett szankciókat. Szerintük előbb azt kel tisztázni, hogy vannak-e még tömegpusztító fegyverek Irakban.

Moszkva még várna

Moszkva az ENSZ képviselőihez hasonlóan várna a szankciók eltörésével. Ennek oka az lehet, hogy Oroszország fél attólé a lehetőségtől, hogy a világpiacon szabadon megjelenik az iraki kőolaj. Orosz gazdasági elemzők nem zárják ki, hogy a kőolaj ára a hordónkénti 15 dollár alá esik, ami komoly nehézségeket, pesszimistább megfigyelők szerint az 1998-as pénzügyi válsághoz hasonló megrázkódtatást okozhat az utóbbi időben dinamikusan fejlődő, de még mindig törékeny orosz gazdaságnak. Amerikai és iraki ellenzéki jelzések alapján mindemellett Oroszország várhatóan elveszíti azokat a több tízmilliárd dollár értékű szerződéseket, amelyeket még Szaddám Huszein iraki elnök rendszerével kötöttek, illetve vettek tervbe orosz vállalatok és az állam.

Európa együttműködne

Irakban egyelőre nem lesz amerikai tévéműsor Az Amerikai Egyesült Államoknak továbbra sem sikerült megindítania Irakban az expedíciós hadsereg vezetésének reményei szerint nagy propagandaerőt képviselő televíziós csatorna működését. Amerikai diplomáciai források csütörtökön közölték: az Arab Liga országai által működtetett Arabsat távközlési szervezet határozottan megtagadta, hogy távközlési műholdját használják Irakba irányuló televíziós műsorszórásra. Az Arabsat álláspontja szerint ez csak akkor válik lehetővé, ha az iraki nép bizalmát élvező, az ENSZ és az Arab Liga által elismert iraki kormány fordul a szervezethez hivatalos kéréssel. Hasonló válasszal utasították el az amerikai megkeresést az egyiptomi Nile-Sat műhold üzemeltetői.

A másik fontos kérdés az, hogy ki rendelkezik majd az ország erőforrásaival, kik látják el a rendfenntartás feladatát, és hogyan építik újjá az országot. Az Európai Unió országai is arra számítanak, hogy az ENSZ kap "központi szerepet" az újjáépítésben. Több európai ország beleegyezett, hogy megfontolja békefenntartó csapatok küldését Irakba, ha az Egyesült Államok erre kérné őket. Elemzők szerint azonban ez még messze van.

Az Európai Unió vezetői pillanatnyilag is Athénban tárgyalnak, többek között a háború utáni Irak helyzetének rendezéséről. Párizsban a napokban rendezendő megbeszélésükön szakértők azt próbálják felmérni, hogy mekkora károkat okozott az Irakban folyó fosztogatás, és hogyan lehetne visszaszerezni az eltulajdonított nemzeti kincseket. A BT szerint arra is megoldást kell találni, hogy az iraki orvosokat és betegeket végre visszaengedjék a kórházakba.

Visszatérő ellenzékiek

A száműzött politikusok közül Ahmed Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus vezetője tért vissza elsőként Szaddám Husszein bukása óta. Az iraki síiták vezetője, Abdel Aziz Hakim is 23 évi távollét után a hazatérés mellett döntött. A nagyobb városokba tömegesen térnek vissza a háború elől korábban vidékre menekült lakosok. A Nemzetközi Vöröskereszt mérnökei megjavították az egyik létfontosságú vízmű berendezéseit Bagdadban, amely egymillió ember vízellátását biztosítja.