Külföld

Iráni választások: győz-e a reformpárt?

További Külföld cikkek

Pénteken parlamenti választások kezdődtek Iránban, a hatodik az 1979-es forradalom óta. A reformpárti elnök (Iránban a kormány feje) célja és a választás tétje: reformpárti elnökként a hatalomban maradva a parlamentben megdönteni a jelenlegi konzervatív többséget, az iszlám vallásra alapuló pártot.

Az irániaknak elegük van az iszlám forradalom után elfogadott megszorításokból

Az irán parlament, az Iszlám Konzultatív Szövetsége (Majlis), 290 tagból áll, idén több mint 6000 jelölt próbál szerencsét. A választási törvény 25 százalékos szavazati többséget ír elő egy képviselő megválasztásához, így a második forduló szinte biztos. Iránban a 63 milliós lakosság több mint 60 százaléka 25 év alatti.

A jelenlegi elnök, a reformpárti (Iszlámi Részvételi Front) Mohammad Khatami elnök (Iránban a kormány feje) az 1997-es elnöki választásokhoz hasonlóan, most is a nők és a fiatalok szavazataira számít. Célja és a választás tétje: reformpárti elnökként a hatalomban maradva megdönteni a jelenlegi parlamenti konzervatív többséget, az iszlám vallásra alapuló pártot (Imam és Vezetője Irányvonal Követőinek Koalíciója). A választáson részvevő harmadik: az egykori elnök, Hashemi Rafsanjani is indult a parlamenti választásokon, jobboldali és (centrista) pártok támogatását élvezi.

Mohammad Khatami elnök most is a nők és a fiatalok szavazataira számít

A reformpárt és a konzervatív tömörülés közti különbségek az egyhetes választási kampány utolsó napján mutatkoztak meg: míg a reformpárti tömeg (férfiak és nők egyaránt) utcai tánccal, énekkel és zenével ünnepeltek, addig a konzervatív férfiak zárt köre egy mecsetben, prédikációkat hallgatott.

Iránban a választások előtt nem végeztek közvélemény-kutatásokat, így a győzelmet csak jósolni lehet. Az elemzők a reformpártiak győzelmét várják. Az irániaknak elegük van az 1979-es iszlám forradalom után elfogadott megszorításokból, a reformpárti elnök pedig egy ettől eltérő élet lehetőségét mutatta fel. 1997-es megválasztása után, a durva kritikák ellenére is, szélesebb körű szólásszabadságot biztosított a népnek.

Választások számokban

38,7 millió szavazó
6000 jelölt
290 tisztség
1 hetes választási kampány
6. parlamenti választások 1979-es forradalom óta

Irán politikai és vallási vezetője, Hoseini-Khamenei ayatollhah is az urnákhoz szólította a népet: "Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy teszt előtt, egy isteni kötelesség előtt állunk. Népemet kérem, amikor szavaz, figyeljen és szelektáljon úgy, hogy a legjobb és leghasznosabb embereket válaszza meg."

Végleges eredményre csupán szombaton késő este vagy vasárnap számíthatunk: a szavazatokat kézzel számolják és papíron összesítik.

1979 - iszlám forradalom

Az 1970 -es évek derekán Irán lakosai körében egyre nőtt az elégedetlenség az iparban és mezőgazdaságban eszközölt változások negatív hatása miatt. Az akkori vezető Mohamad Reza Shah Pahlavi nyugatbarát politikájával tűnt ki. 1977-ben a kormány lazított ellenőrzésén, 1978 szeptemberében pedig véres mészárlásokkal kellett véget vetni a nép tüntetésének, a nagyobb városokban rendkívüli állapotot vezettek be. A forradalmat száműzetéséből Ruhollah Khomeini vezette, előbb Irakból, majd Franciaországból. A forradalom a shah "vakációra" utazásával, 1979. január 16-án győzedelmeskedett. Khomeini 1979 február 1-én diadalmasan vonult végig Teherán utcáin, négy nappal később új kormányt nevezett ki. Az év decemberében a népszavazással elfogadott új alkotmány értelmében Khomeini élete végéig Irán politikai és vallásos vezérévé vált.