Augusztus végéig adott időt az ENSZ Iránnak

A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által, az Egyesült Államok támogatásával előterjesztett 1696. számú határozat, amelyet a testület 14-1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el, az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget.

Szankciók jönnek ezután?

Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki. A dokumentum azt követeli Teherántól, hogy "függessze fel minden urándúsítással és újrafeldolgozással kapcsolatos tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést is". Ennek teljesítését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) kell ellenőriznie. A testület augusztus 31-re jelentést kér Mohamed el-Baradeitől, a NAÜ főigazgatójától arról, hogy Teherán mennyiben teljesítette a határozatot.

Ellenkező esetben a BT fontolóra veszi a megfelelő intézkedéseket az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének 41. cikkelye alapján, amely a gazdasági szankciókról rendelkezik. A 7. fejezet 40. cikkelye ugyanakkor lehetővé teszi "ideiglenes intézkedések" életbe léptetését is a szankciókról történő döntést megelőzően.

Szankciókról később döntenek

A határozat kimondja: a szankciókról a BT újabb határozatában kell dönteni, hangsúlyozva ezzel, hogy automatikusan nem rendelhetnek el megtorló intézkedéseket Irán ellen. Ez utóbbi ellen Kína és Oroszország rendszeresen fellép a BT-ben az Irakról folyó, 2002-2003-as viták óta.

A 41. cikkely alapján a BT elrendelheti a gazdasági kapcsolatok teljes vagy részleges megszakítását egy adott országgal, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is.

Kagtar nem akarja súlyosbítani a konfliktust

"Üzenetünk Iránnak az, hogy nyitottak vagyunk a tárgyalásokra és ha Irán kész megtenni ezeket a lépéseket, konstruktív módon léphetünk előre" - mondta még a szavazás előtt Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet. A katari nagykövet a közel-keleti helyzet általános súlyosbodásától való félelmével magyarázta szavazatát. "Nem értünk egyet e határozat elfogadásával, amikor a térség lángokban áll.

"Valóban akarjuk, hogy egy újabb vulkán kitörjön a régióban?" - tette fel a kérdést Abdulaziz al-Nászr nagykövet. A szankciókkal szembeni moszkvai fenntartásokat jelzi, hogy Valerij Csurkin orosz nagykövet közölte: a szankciók kilátásba helyezése azt jelenti: a BT "megvitatja" az esetleges büntető intézkedéseket.

Dzsavad Zarif iráni ENSZ-nagykövet a szavazás után közölte: a BT-határozatnak nincsen jogi alapja. "Irán békés nukleáris programja nem jelent fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra, ezért ezzel a Biztonsági Tanácsban foglalkozni indokolatlan, sem jogi alapja, sem gyakorlati haszna nincs" - mondta a diplomata.

Irán figyelmeztet

Irán már vasárnap figyelmeztette a Biztonsági Tanácsot: egy Iránt elítélő határozat esetén leveszi a napirendről az öt állandó tagállam - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - valamint Németország júniusban előterjesztett csomagtervét, amely gazdasági jellegű ösztönzőket kínál Teheránnak urándúsító programjának leállításáért cserébe.

A javaslatra való válaszadás határidejét Irán önmaga számára augusztus 22-ben jelölte meg. Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök vasárnapi sajtókonferenciáján megerősítette: országa számára elfogadhatatlan egy elmarasztaló BT-határozat, és Iránnak joga van "kihasználni a békés nukleáris technológia előnyeit".